Csák Attila, a Leadoo Marketing Technologies magyarországi vezetője a Marketing Summiton tartott előadásában rávilágított: 2026-ban az a weboldal nyer, amelyik nem azonnal adatokat akar kicsikarni a látogatóból, hanem kérdez, kontextust értelmez és személyre szabottan edukál.
A digitális marketing elmúlt évtizede a „szexi kontaktformok” és a minél csábítóbb call-to-action gombok bűvöletében telt. Ez a megközelítés azonban ma már sok sebből vérzik – különösen az olyan szektorokban, mint a gyártás, a pénzügyi szolgáltatások, az IT vagy a prémium egészségügy, ahol a döntési folyamat hosszú és összetett.
Csák Attila – aki nyolc éven át az Egyesült Királyságban segített több mint 80 cégnek felépíteni a leadgeneráló folyamatait – szerint az AI térnyerésével sokan azt hiszik, hogy a leadek megszerzése automatikusan könnyebbé vált. A piaci adatok azonban éppen az ellenkezőjét, egy komoly szerkezeti átalakulást mutatnak.
Három tényező, ami alapjaiban írja át a digitális ügyfélszerzést
Az előadó három kritikus területre bontotta le azokat a kihívásokat és megoldásokat, amelyek ma meghatározzák a minőségi, kvalifikált leadek megszerzését.
1. A keresőoptimalizálás új korszaka: áldás vagy átok az AI?
Bár a mesterséges intelligencia rengeteg folyamatot felgyorsít, a forgalomterelés terén komoly akadályt gördít a cégek elé. A Search Engine Land kutatása szerint, ha egy Google-keresés találati listája felett megjelenik a Google AI Overview (az AI által generált összefoglaló), az 58 százalékkal csökkenti annak az esélyét, hogy a felhasználó rákattintson az első helyen rangsoroló organikus találatra.
Ennek ellenére a weboldal szerepe nem értékelődött le: a Winterberry Group (Wintel) 2025-ös kutatása rámutatott, hogy a vásárlói úton végighaladó közönség 97 százaléka valamilyen ponton érinti a cég weboldalát. A weboldal továbbra is a vállalatok legfontosabb digitális kirakata, csupán nehezebb odaterelni az embereket – ezért sokkal jobban meg kell becsülni minden egyes látogatót.
2. A „rep-free” (sales-mentes) élmény iránti igény
A fintech, a fizetéstechnológiai és a komplex B2B cégek weboldalain gyakori jelenség, hogy a lead-konverziós arány 1 százalék alatt marad. Ez azt jelenti, hogy a látogatók 99 százaléka passzív kutatómunkát végez, majd nyom nélkül távozik.
Ennek oka a vásárlói pszichológiában keresendő. A Gartner 2025-ös kimutatása szerint a B2B vásárlók 61 százaléka kifejezetten „rep-free” kutatási élményt preferál – vagyis egyedül, értékesítők bevonása nélkül szeretne tájékozódni. A Martech adatai ezt még tovább árnyalják: a komplex szolgáltatásokat kereső ügyfelek a teljes vásárlási idejük 83 százalékát önálló kutatómunkával töltik, és csupán az idő 17 százalékában kommunikálnak az értékesítőkkel.
3. Hol születik meg valójában a döntés?
A legtöbb vállalati weboldal felépítése figyelmen kívül hagyja a vásárlói tölcsér működését. A hirdetésekből érkező – eltérő érettségi fázisban lévő – látogatókat ugyanazokra a szolgáltatási és landing oldalakra terelik, ahol az egyetlen interakciós lehetőség a kapcsolatfelvételi űrlap vagy a képernyő jobb alsó sarkában megbújó, alacsony aktivitást generáló chatbot.
„A vásárlók nem buták: pontosan tudják, hogy amint kitöltenek egy kontaktformot, bekerülnek egy sales pipeline-ba, és elindul egy értékesítési beszélgetés, akár akarják, akár nem. Ha egy a tölcsér tetején vagy közepén álló látogató elé odatolunk egy űrlapot, az olyan, mintha az első randin megkérnénk a kezét. A természetes reakció az, hogy feláll, és kisétál az étteremből” – fogalmazott Csák Attila.
A tartalom csak a király, de a kontextus az isten
A megoldás kulcsa abban rejlik, hogy a weboldal ne azonnal konverziót akarjon kikényszeríteni, hanem ismerje fel a látogató szándékát és motivációját. Ahogy Gary Vaynerchuk is megfogalmazta Bill Gates híres mondását továbbgondolva: „Content is king, but context is God” – a tartalom önmagában mit sem ér, ha nem a megfelelő kontextusba helyezzük.
Erre épül a beszélgetésalapú marketing (conversational marketing), amely olyan technológiák és stratégiák összessége, amelyek képesek egy márkát egyirányú információs felületből kétirányú párbeszéddé alakítani. Ha a weboldal kérdez, felismeri a látogató fájdalompontjait, majd ezekre szabott, edukatív válaszokat ad, akkor a felhasználóban egyfajta belső validáció alakul ki. Nem érzi úgy, hogy kicsalták tőle az adatait; épp ellenkezőleg, meggyőződésévé válik, hogy a legjobb szolgáltatót találta meg.
Így működik a gyakorlatban: in-page botok és valós eredmények
A modern beszélgetésalapú megoldások már nem szorulnak be a képernyő jobb alsó sarkába. Az úgynevezett in-page botok szervesen beépülnek a weboldal tartalmába és dizájnjába, így a látogató úgy lép interakcióba velük, hogy észre sem veszi: éppen egy automatizált rendszerrel beszélget. Míg a hagyományos, sarokba helyezett chatbotok beszélgetési aránya jellemzően 2–3 százalék körül mozog, addig a kontextusba ágyazott in-page megoldásoknál ez eléri a 10–20 százalékot.
Csák Attila három konkrét esettanulmányon keresztül mutatta be a módszer hatékonyságát:
A Leadoo 2025 elején 730 vállalat adatait vizsgálta meg, és arra jutott, hogy a beszélgetésalapú marketing bevezetése átlagosan 41 százalékkal növelte a weboldalak lead-konverziós arányát. Ráadásul az így beérkező érdeklődők előmelegítettek és edukáltak, ami az értékesítési csapatoknál drasztikusan javítja a zárási arányt is.
Új távlatok a marketingeseknek
A beszélgetések során gyűjtött, strukturált visszajelzések (zero- és first-party adatok) nemcsak az értékesítést támogatják, hanem a marketingstratégia egészét is átalakítják. A cégek pontos képet kapnak arról, milyen fájdalompontokkal rezonál a célcsoportjuk, amire komplett tartalomstratégiák építhetők, a megszerzett szándékalapú adatokkal pedig sokkal pontosabban célozhatók és retargetálhatók a PPC-kampányok.
Csák Attila előadásának legfontosabb tanulsága egyértelmű: 2026-ban a leadgenerálás jövője nem a technikai konverzióoptimalizálásban és az űrlapok finomhangolásában rejlik, hanem a látogatói kontextus megismerésében – ez pedig csak úgy működik, ha a weboldalaink végre elkezdenek kérdezni.