Magyar Reklámszövetség Közterületi (OOH) Tagozata a reklámrendelet felülvizsgálatát sürgeti, tekintve, hogy az nagyjából ezer munkahely megszüntetését eredményezné.

Újra kongatja a vészharangot a szakmai szervezet, miután a szeptember 8-ai nyilatkozatuk alapján azóta sem történt előrelépés a kormány részéről a szakmai párbeszéd kezdeményezésére az új, 2027 január elsejétől érvényes plakáttörvénnyel kapcsolatban. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a parlament még június 23-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, mely szerint nincs helye a 15 négyzetméternél nagyobb reklámplakátoknak a városokban, emellett pedig az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy korlátozzák ezek használatát, de úgy is, hogy szinte teljesen betiltják azokat. 

Budapest közgyülésének döntése értelmében a Fővárosban több mint 8 ezer, országosan összesen közel 24 ezer óriásplakátot kellene helyszínenként 200-300 ezer forintos költséggel, az év végéig eltávolítani, miközben egy teljes iparág - médiatulajdonosok, kivitelezők, nyomdák, beszállítók és munkavállalók - egzisztenciája kerül veszélybe úgy, hogy a döntés gazdasági hatásait senki nem mérte fel érdemben.

"Nem a szabályozás ellen vagyunk, hanem az előkészítetlen, egyenlőtlen feltételeket teremtő döntéshozatal ellen. Egy jó szabályozásnak arányosnak, átláthatónak és minden piaci szereplőre egyformán érvényesnek kell lennie, és az érintettek bevonásával kell megvalósulnia. Mindeddig hittünk abban, hogy az ilyen ultimátum-szerű döntéshozatal korszaka véget ért" – nyilatkozta szeptember 8-án Bauer Tamás, a Reklámszövetség közterületi tagozatának elnöke.

Most újabb közleményben kérik a kormány figyelmét: álláspontjuk szerint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium által benyújtott tervezet súlyos gazdasági hatásokkal járna: ellehetetlenítené több száz magyar kis- és középvállalkozás működését, és többmilliárdos költségvetési bevételkiesést okozna. Mint írták, a szabályozás megszüntetné az óriásplakátok 90 százalékát, ami közvetlenül korlátozza a magyar üzleti szféra hatékony hirdetési lehetőségeit.

A szervezet kiemelte: az előterjesztő saját hatásvizsgálati lapja is visszaigazolja a káros következményeket, amikor 1140 munkahely megszűnésével, 3,4 milliárd forintos adóbevétel-kieséssel, több mint 20 ezer ember érintettségével, valamint kártérítési perek kockázatával számol.

A Reklámszövetség szerint az óriásplakátok kivezetése felboríthatja a versenysemlegességet, mert közben megerősítheti a megállókban és utasvárókban elhelyezett citylight felületek pozícióját. A szervezet értelmezése szerint ez néhány nagyobb piaci szereplőnek kedvezhet, miközben számos kisebb vállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe. Az MRSZ szerint a szabályozás az önkormányzatok mozgásterét is szűkítené: elvenné bizonyos településképi eszközeiket, illetve a közterület-használatból származó bevételek egy részét.

Ezen felül a szabályozás társadalmi indoklását is vitatják: egy, a szakmai szervezet friss, megrendelésére készült közvélemény-kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy a lakosság négyötöde nem tartja zavarónak a közterületi hirdetéseket, ezért szerintük a rendelet indoklásában szereplő társadalmi megfontolások felülvizsgálatra szorulnak. Ez az állítás azonban az MRSZ által megrendelt kutatás eredményére épül, így annak módszertana és értelmezése külön kérdést jelent.

A Reklámszövetség azt kéri a kormánytól, hogy a tervezetet jelenlegi formájában ne terjessze döntésre, hosszabbítsa meg a társadalmi egyeztetés határidejét, és készíttessen olyan kiegészítő hatásvizsgálatot, amely alternatív szabályozási lehetőségeket is összevet. Az ágazat szereplőit arra ösztönzi, hogy szeptember 26-ig nyújtsák be észrevételeiket, miközben a szervezet saját szakmai erőforrásait is felajánlja a szabályozás kidolgozásához. A jogszabálytervezet egyébként szeptember 18-án került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre.