Kiszámíthatóbb szabályozás, rugalmasabb foglalkoztatás, versenyképesebb adózási környezet és a turisztikai infrastruktúra fejlesztése is szerepel a szakma közös javaslatai között.

A magyar turizmus az elmúlt évek eredményeire építve tovább erősítheti nemzetközi versenyképességét, ehhez azonban a piaci szereplők szerint több területen is változásra van szükség. Öt meghatározó turisztikai szakmai szervezet ezért közös javaslatcsomagot állított össze, amely a vállalkozások mindennapi működését nehezítő szabályozási kérdésektől a munkaerőhiány kezelésén és az adózási környezet egyszerűsítésén át egészen a turisztikai infrastruktúra hosszú távú fejlesztéséig fogalmaz meg konkrét javaslatokat.

A Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ), a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz), a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), valamint a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Magyar Turisztikai Ügynökség számára összeállított közös anyagban rövid távon megvalósítható intézkedéseket és hosszabb távú, stratégiai jelentőségű fejlesztési irányokat egyaránt megfogalmazott.

Kiszámítható szabályozást kér a szakma

Az öt szervezet szerint a versenyképesség egyik legfontosabb feltétele a kiszámítható szabályozási környezet. Ennek érdekében rendszeres és érdemi szakmai egyeztetést javasolnak, valamint azt, hogy a turizmust érintő jogszabályok és intézkedések előkészítésébe a szakmai szervezetek már a döntések megszületése előtt bekapcsolódhassanak. A turizmus működését ráadásul számos olyan szabályozás befolyásolja, amely nem közvetlenül a turizmusért felelős területhez tartozik. Ezért a szervezetek a tárcaközi együttműködés erősítését is szükségesnek tartják.

A felülvizsgálandó területek között szerepelnek többek között a szállodai wellnessrészlegeket és gyógyszállodákat érintő előírások, a vendéglátó- és rendezvényipari vállalkozások adminisztratív terhei, valamint a rövid távú lakáskiadás jövőbeni szabályozása. A cél minden esetben ugyanaz: olyan egyértelmű és hosszabb távon tervezhető keretek kialakítása, amelyek mellett a vállalkozások biztonságosan tudnak működni és beruházni.

Munkaerő nélkül nincs turizmus

A javaslatcsomag másik hangsúlyos területe a munkaerő. A turizmus és a vendéglátás kiemelten munkaerőigényes ágazat, miközben számos területen komoly kihívást jelent a megfelelő szakemberek megtalálása és megtartása. A szervezetek ezért rugalmasabb munkaerőpiaci szabályozást szorgalmaznak, különösen az egyszerűsített foglalkoztatás és a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása területén. Ugyanakkor hosszabb távon legalább ilyen fontosnak tartják a hazai szakember-utánpótlás biztosítását, a gyakorlatorientált képzések erősítését, valamint az oktatási intézmények és a turisztikai vállalkozások szorosabb együttműködését.

A munkavállalók megtartását és jövedelmi helyzetének javítását szolgálhatják új ösztönzők is. A szakmai szervezetek ezek között javasolják megvizsgálni például a vendéglátásban már működő rendszerhez hasonló szállodai szervizdíj bevezetésének lehetőségét.

Versenyképesebb vállalkozások, erősebb belföldi turizmus

A szakmai szervezetek szerint az ágazat versenyképességének javításához az adó- és járulékrendszer egyes elemeinek felülvizsgálatára is szükség van. Javaslataik között szerepel egyes áfaszabályok, a turizmusfejlesztési hozzájárulás és a reprezentációhoz kapcsolódó terhek áttekintése, illetve az adminisztráció egyszerűsítése. Külön figyelmet fordítanának a belföldi turizmus ösztönzésére is, ezen belül a SZÉP-kártya szerepének további erősítésére. A nemzetközi turizmusban működő vállalkozások számára eközben egyre jelentősebb üzleti kockázatot jelenthetnek a nagy árfolyam-ingadozások. A szervezetek ezért annak vizsgálatát is kérik, milyen pénzügyi vagy szabályozási eszközökkel mérsékelhető ez a kockázat.

Nem elég Magyarországot jól marketingelni – versenyképes turisztikai termék is kell

A javaslatcsomag jelentős része már nem a vállalkozások napi működéséről, hanem Magyarország hosszabb távú turisztikai versenyképességéről szól. Az öt szervezet stratégiai területként kezelné az üzleti és rendezvényturizmust, a MICE-szektort, és ehhez megfelelő intézményi, pénzügyi és destination support rendszer kialakítását tartja szükségesnek. Budapest mellett a vidéki konferenciadesztinációk nemzetközi pozícióját is erősítenék.

A szakma szerint ehhez megfelelő infrastruktúrára is szükség van. A fejlesztendő területek között szerepelnek a konferenciakapacitások, a repülőtér közlekedési kapcsolatai, a turistabuszok közlekedésének és parkolásának rendezése, a rendezvényhelyszínek fejlesztése, valamint a dunai kikötői és hajózási infrastruktúra hosszú távú, kiszámítható működésének biztosítása. Budapest turisztikai márkájának további erősítéséhez pedig a főváros, az állam, a kerületek és a szakmai szereplők szorosabb együttműködésére, valamint kiszámíthatóbb, hosszabb távra tervezett turisztikai marketingre van szükség.

Adatok, energiahatékonyság és tisztességes verseny

A szakmai szervezetek az adatalapú ágazatirányítás fejlesztését is fontosnak tartják. Az NTAK- és KSH-adatok szélesebb körű hozzáférhetősége, valamint a piaci információk rendszeres megosztása szerintük nemcsak az állami döntéshozatalt, hanem a vállalkozások tervezését is segítené. A javaslatcsomag kitér az energiahatékonysági beruházások ösztönzésére is, különösen a nagy energiaigényű szállodák, fürdők és vendéglátóipari vállalkozások esetében.

Mindemellett a szakma határozottabb fellépést sürget a tisztességes piaci verseny érdekében. Az utazásszervezői, idegenvezetői és rendezvénypiaci tevékenységek esetében olyan szabályozást és ellenőrzést tart szükségesnek, amely védi a jogkövetően működő vállalkozásokat és szakembereket.

A turizmus sikere a helyi közösségek érdeke is

Az öt szervezet szerint a következő időszak egyik fontos feladata a turizmus társadalmi elfogadottságának további erősítése. Ehhez láthatóvá kell tenni, hogy a turizmus nemcsak a szállodák, éttermek vagy utazási irodák üzleti ügye: munkahelyeket teremt, beruházásokat generál, bevételeket biztosít a településeknek, és hozzájárulhat a helyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlődéséhez. A szakmai szervezetek célja ezért egy olyan működési környezet kialakítása, amelyben a versenyképes vállalkozások, a minőségi vendégélmény és a helyi közösségek érdekei nem egymással szemben, hanem egymást erősítve jelennek meg.

A MABEUSZ, a MaReSz, a MUISZ, az MSZÉSZ és a VIMOSZ a javaslatok részletes szakmai egyeztetését az MTÜ koordinációjával és az érintett kormányzati szereplők bevonásával folytatná. Közös céljuk, hogy olyan kiszámíthatóbb és versenyképesebb környezet jöjjön létre, amely ösztönzi a beruházásokat, segíti a munkaerő megtartását, és tovább erősíti Magyarország helyét a nemzetközi turisztikai piacon.