A tech tartalmak súlya nőni fog a szerkesztőségi stratégiákban a következő 2-3 évben, de a szakújságírók elvárják az adatokat, a hitelességet, a lokális kontextust és a mesterséges intelligencia átlátható használatát– derül ki a Magyar PR Szövetség (MPRSz) TechTagozatának legfrissebb felméréséből. A digitalizáció ellenére még mindig a személyes kapcsolat a szakma motorja.

Az MPRSz TechTagozat anonim, online felmérése 2026. április 8. és április 30. között zajlott célzottan technológiai témákkal foglalkozó újságírók megkérdezésével. A kutatás célja az volt, hogy miként lehet a kommunikációs szakemberek és az újságírók együttműködését hatékonyabbá tenni és a technológiai tematikájú tartalmakat még érdekesebben bemutatni. A kutatás megvalósításában a Bosch, a K&H és a Messer nyújtott segítséget.

Növekszik a technológiai tartalmak súlya a szerkesztőségekben

Az MPRSz TechTagozat kutatásában résztvevő szakújságírók többsége, 70%-a szerint a technológiai témák egyre meghatározottabb részét adják a szerkesztőségi stratégiáknak. Az újságírói érdeklődések homlokterében elsősorban a mobilitás (61%), az ipar4.0 (55%) és az infokommunikáció (52%) áll, de kiemelt figyelmet kap az energetika (48%), az egészségügy (35%) és az akadémia, oktatás (32%) területe is.

Vizuális anyagok, lokális kontextus és adatok a marketing üzenetek helyett

A tech témák feldolgozásakor a fő nehézséget a megkérdezett újságírók 77%-a számára a „túlzott marketing bullshit”, tehát a reklámjellegű üzenetek jelentik, 2. és 3. helyen pedig a minőségi vizuális alapanyagok (58%) és – globális anyagok esetén – a lokális kontextus (46%) hiányát jelölték meg. A megkérdezettek 42%-a az adatok és a transzparencia hiányát is komoly gátnak érzi, míg a kutatásban résztvevő minden harmadik újságíró szerint a túlbonyolított szakzsargon teszi nehézkessé az anyagok értelmezését.

Mesterséges intelligencia a PR-ben: segédeszköz, de nem helyettesítő

A mesterséges intelligencia (MI) használata megosztja a szakmát, de körvonalazódnak az etikus használat keretei. Az újságírók 81%-a elfogadja az MI-t vázlatkészítésre és ötletelésre, de meggyőződésük, hogy a végleges szövegen, érződnie kell a személyes stílusnak és a szakértelemnek. Ugyanakkor minden harmadik válaszadó csak akkor tartja etikusnak az MI használatát a PR tevékenység során, ha a PR-es vagy a cég jelzi, hogy az anyag vagy a vizuális tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült. A válaszadók fele tart attól, hogy az MI miatt „lélektelen és irreleváns” sajtóanyagok árasztják el a postaládájukat, ami nehezíti a valódi hírek kiszűrését, illetve ugyanennyien gondolják, hogy a bizalmi alapú újságírói kapcsolatokat az MI nem tudja majd kiváltani.

A digitalizáció ellenére még mindig a személyes kapcsolat a szakma motorja

A válaszadók 84%-a igényelne magyar kutatásokat a globális trendek értelmezéséhez. Bár az e-mail maradt a vezető csatorna (97%), a személyes kapcsolatok értéke nem csökkent: a személyes találkozók (71%), a gyárlátogatások (55%) és a sajtónyilvános háttérbeszélgetések (52%) továbbra is a legnépszerűbb szakmai támogató eszközök között szerepelnek.„A Magyar PR Szövetség TechTagozatának megalapításakor az egyik legfontosabb célként fogalmazódott meg a hídépítés az iparági szereplők és a média, a szakújságírók között. A kutatás egyértelműen visszaigazolta ezt az igényt. Bár a technológia, így a mesterséges intelligencia is rohamléptekkel formálja át a PR-szakmát is, a személyes kapcsolatokat, a hitelességet és az emberi szakértelmet semmi nem pótolhatja. Az eredmények kijelölik számunkra az utat: támogatni fogjuk a transzparens, értékközpontú szakmai párbeszédet, a mélyebb tudásmegosztást és a közvetlen tapasztalatszerzést, lefektetve az MI használat etikus kereteit a PR-ben” – hangsúlyozta a tagozat alapítója és elnöke, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és a kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Borítókép: Christopher Gower/Unsplash.com