A május 28-i közgyűlésen választotta meg a Magyar Lapkiadók Egyesületének tagsága Lipták Tímeát a Centrál Médiacsoport Zrt. női digitális és magazin üzletág-igazgatóját választotta meg enökének. Kovács Tibor nem pályázott újra. 

„Rendkívüli megtiszteltetés és komoly felelősség az MLE vezetése. Az Egyesület az elmúlt másfél évtizedben stabil, hiteles és szakmailag meghatározó érdekképviseleti szervezetté vált. Ezt a munkát szeretném tovább erősíteni a tagvállalatokkal közösen, különös tekintettel a magyar nyelvű professzionális tartalom előállítására, a médiasokszínűségre és a fenntartható médiapiaci működésre.” – mondta Lipták Tímea, az MLE újonnan megválasztott elnöke.

Lipták Tímea az elmúlt években az Egyesület elnökségi tagjaként aktívan részt vett az MLE szakmai munkájában. Megválasztásával olyan médiavezető kerül az Egyesület élére, aki egyszerre rendelkezik jelentős médiavállalati tapasztalattal, erős digitális és magazinpiaci háttérrel, valamint széles körű iparági kapcsolatrendszerrel, írta az MLE közelményében. 

Kovács Tibor eddig elnök nem adott be pályázatot a tisztségre, ő 2011 óta volt az MLE elnöke, de a közgyűlés a kiadói szakma érdekképviseletében végzett meghatározó munkájának elismeréseként tiszteletbeli elnökké választotta.

„Az elmúlt tizenöt év számomra közös szakmai építkezést jelentett mindazokkal, akik hisznek a minőségi magyar tartalomgyártásban és a szerkesztőségi újságírás jövőjében. Büszke vagyok arra, hogy az MLE ma erős, hiteles, meghatározó és az Európai Uniós szervezet által is elismert szervezet. Meggyőződésem, hogy Lipták Tímea vezetésével az Egyesület új lendülettel folytatja ezt a munkát a hazai és az európai médiapiacon.” – mondta — Kovács Tibor, az MLE tiszteletbeli elnöke.

Közgyűlési döntések és szakmai prioritások

A közgyűlés elfogadta az Egyesület 2025. évi szakmai és pénzügyi beszámolóit, valamint döntött a Felügyelőbizottság új összetételéről is. A testület elnöke továbbra is Győri-Posztl Izabella maradt, új tagja pedig Hollós János lett.

Az MLE szerint a magyar médiapiac olyan strukturális nyomás alatt áll, amely már nem csupán az egyes médiavállalatok üzleti alkalmazkodóképességét érinti, hanem a magyar nyelvű professzionális tartalomelőállítás, a szerkesztőségi újságírás és a demokratikus nyilvánosság hosszú távú működését is.

Az MLE közgyűlése ennek kapcsán tárgyalta az Egyesület 2026-os szakmai prioritásait is. A kiadói szakma előtt álló legfontosabb kérdések között szerepel a médiaszabályozási környezet megújítása, a mesterséges intelligencia és a szerzői jog kapcsolata, a médiapluralizmus védelme, a fenntartható üzleti működés, a lapterjesztés jövője, valamint az állami szerepvállalás átláthatósága.

Az Egyesület szakmai javaslatcsomagja tíz kiemelt területen fogalmaz meg prioritásokat: a reklámadó és az ÁFA-szabályozás, a médiatörvények reformja, a mesterséges intelligencia és a szerzői jog, az állami hirdetéspolitika átláthatósága, a hulladékgazdálkodási rendszer, a lapterjesztés, a közmédia online jelenléte, a médiaönszabályozás, a médiatudatosság közoktatási szerepe, valamint a Nemzeti Kulturális Alap folyóirat-támogatási rendszere területén. Ennek kapcsán az elnökség előkészített javaslatcsomagját a közgyűlés megvitatta.

A javaslatok négy stratégiai irány köré rendeződnek: a versenysemleges piaci feltételek megteremtése, a kiszámítható és európai keretrendszerhez illeszkedő médiaszabályozás, a magyar nyelvű professzionális tartalom stratégiai értékként való elismerése, valamint a szakmai autonómia és az átlátható állami szerepvállalás biztosítása.

„A szabad sajtó nem csupán kulturális érték; a professzionális magyar nyelvű tartalom megteremti a társadalmi bizalmat, a piaci versenyképességet és a hosszú távú gazdasági potenciált. Az MLE célja, hogy érdemi szakmai párbeszédet folytasson a kormányzattal, az érintett tárcákkal, a szabályozó hatóságokkal és a piaci szereplőkkel a magyar médiapiac fenntartható működésének feltételeiről.”
– tette hozzá Lipták Tímea.

A hiteles, ellenőrzött és társadalmilag releváns magyar nyelvű tartalom a digitális és mesterségesintelligencia-alapú gazdaság korszakában stratégiai erőforrássá vált, amely közvetlenül befolyásolja az ország versenyképességét, kulturális önrendelkezését és demokratikus ellenállóképességét.

Az MLE készen áll arra, hogy a kormányzattal, az érintett tárcákkal, a szabályozó hatóságokkal és a médiapiaci szereplőkkel konstruktív szakmai egyeztetést folytasson az előterjesztésben szereplő valamennyi területen.