Mint írja, a tervezet alapgondolata, hogy a közmédia irányítása három szereplő között oszlik meg: egy tulajdonosi jogokat gyakorló testület, egy társadalmi kontrollt gyakorló tanács és egy független felügyeleti hatóság között.

Grósz Judit, a közmédia átalakításával megbízott miniszteri biztos a LinkedIn-oldalán vázolta fel röviden, hogyan fog kinézni a közmédiát irányító új intézményi rendszer. A biztos leírása szerint a tervezet alapgondolata, hogy a közmédia irányítása három szereplő között oszlik meg: egy tulajdonosi jogokat gyakorló testület, egy társadalmi kontrollt gyakorló tanács és egy független felügyeleti hatóság között.

Az első a Független Közmédia Testület (FKT), a tulajdonosi jogok gyakorlója: 
Ez a 9 tagú testület gyakorolja a közmédia felett a tulajdonosi jogokat. Feladata a vezérigazgatók megválasztása, a költségvetés jóváhagyása és a gazdálkodás ellenőrzése.
A testület tagjai közül:

• 6 főt az Országgyűlés választ 4 évre: 3 jelöltet a kormánypárti, 3 jelöltet az ellenzéki képviselőcsoportok állítanak;

• 3 főt médiaszakmai szervezetek jelölnek 2 évre.

A parlamenti jelölteket az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja, majd az Országgyűlés egyenként szavaz róluk.
A szakmai jelöltek kiválasztása szintén nyilvános meghallgatással történik, amelyen civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, valamint a közmédia szakszervezeteinek képviselői is részt vesznek.
A testületbe nem jelölhető olyan személy, aki az elmúlt öt évben pártpolitikai tisztséget töltött be. A tagok egyszer választhatók újra.

A második a Közszolgálati Tanács (KSzT), a társadalom hangja:
A 18 tagú Közszolgálati Tanács feladata, hogy a társadalom különböző csoportjainak szempontjai megjelenjenek a közmédia működésében.
A testület alapját a jelenlegi Közszolgálati Testület adja, de három új terület is képviseletet kap:

• a gyermekjogi és gyermekjóléti szervezetek,

• az élővilág és a környezet védelméért dolgozó szervezetek,

• valamint a kulturális és művészeti élet egy további képviselője.

Így a tanácsban a tudományos, egyházi, önkormányzati, sport- és civil szervezetek mellett ezek a területek is közvetlenül megjelennek.
A tagok megbízatása 3 évre szól, ugyanaz a személy legfeljebb kétszer delegálható egymást követően. A testület elnökét saját tagjai választják.

A harmadik a Médiatanács, a felügyeleti hatóság:
A Médiatanács 7 tagból áll, és az NMHH önálló szerveként működik. A törvénymódosítás szerint a jelenlegi Médiatanács mandátuma megszűnik, és a testület teljes egészében újraválasztásra kerül. Hat tagot a parlamenti képviselőcsoportok jelölnek (3 kormánypárti és 3 ellenzéki jelöltet), megbízatásuk 4 évre szól. Az elnök nyílt pályázat útján kerül kiválasztásra, mandátuma 5 évre szól. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben az NMHH elnöke is lesz. Ha a Médiatanács elnöki megbízatása megszűnik, az NMHH elnöki tisztsége is automatikusan megszűnik.

Grósz szerint a cél az, hogy a közmédia irányításában egyszerre legyen jelen a parlamenti legitimáció, a szakmai kontroll és a társadalmi részvétel.