Több mint százezer hallgató kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait idén ősszel, miután július végén kihirdették a felvételi ponthatárokat. A szakválasztás azonban nemcsak a következő éveket, hanem a diploma megszerzése utáni elhelyezkedési lehetőségeket is meghatározza. A Profession.hu adatai szerint jelentős különbségek láthatók az egyes pályakezdői szakterületek versenyhelyzetében. Míg a marketing, média és PR területén átlagosan több mint száz jelentkező juthat egy frissdiplomásoknak meghirdetett állásra, addig a mérnöki pozícióknál ez a szám átlagosan húsz körül alakulhat.

Idén rendkívül magas volt a felsőoktatás iránti érdeklődés: 140 427-en jelentkeztek egyetemi vagy főiskolai képzésekre. Eközben a Profession.hu adatai szerint 2026 első félévében a pályakezdő diplomásoknak meghirdetett állások száma 7,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiaci mérséklődés azonban nem érintette egyformán az egyes területeket: a vállalatok továbbra is intenzíven keresik a munkavállalókat azokban a szakmákban, ahol tartós a szakemberhiány.

Egyszerre van szakemberhiány és túljelentkezés a frissdiplomás álláspiacon

A helyzet ellentmondásosnak tűnik, mégis ezt mutatják a számok: a piacon egyszerre van túlkínálat és markáns szakemberhiány. Az egyes szakterületek között pedig különösen nagy eltérések alakultak ki.

A legnagyobb verseny a marketing, média és PR területén figyelhető meg, ahol átlagosan száz feletti jelentkező juthat egy pályakezdő állásra. Az adminisztrációs és asszisztensi pozíciókban ez az érték megközelítheti a százat, az ügyfél- és vevőszolgálati munkakörökben nyolcvan, míg a HR- és munkaügyi területen hetven körüli, a jogi pozícióknál pedig átlagosan hatvan feletti jelentkezés érkezhet egy-egy meghirdetett frissdiplomás állásra.

A másik oldalon azok a területek állnak, ahol a munkáltatók továbbra is nehezebben találnak megfelelő munkaerő-utánpótlást. A pályakezdő mérnöki, egészségügyi és gyógyszeripari, valamint gyártási-termelési munkakörökre átlagosan húsz jelentkező jut megközelítőleg.

A mérnöki diploma továbbra is az egyik legjobb belépő a munkaerőpiacra

A hazai piacvezető állásportálon a diplomás pályakezdők számára meghirdetett pozíciók közül a legtöbb a pénzügy és könyvelés, a mérnöki, a banki és biztosítási, a gyártási-termelési, valamint az egészségügyi területeken érhető el. Az elhelyezkedési esélyeket azonban nemcsak a pozíciók száma, hanem az állásra jutó jelentkezők száma is meghatározza.

Ebből a szempontból különösen kedvező helyzetben vannak a mérnöki, az egészségügyi, valamint a gyártási és termelési végzettséggel rendelkező pályakezdők. Ezeken a területeken egyszerre magas a vállalatok munkaerőigénye és alacsonyabb a jelentkezők száma.

A kezdő fizetések tekintetében az előző évekhez hasonlóan továbbra is az informatikai, programozás-fejlesztési, mérnöki és gyártási munkakörök kínálják a legkedvezőbb lehetőségeket, ahol nettó 500–600 ezer forintos átlagos kezdő bérek jellemzőek országos viszonylatban.

„A pályaválasztásnál érdemes az egyéni érdeklődés mellett azt is mérlegelni, hogy az egyes pályák milyen munkaerőpiaci lehetőségeket kínálnak, jelenleg ugyanis jelentős különbségek láthatók a diploma utáni elhelyezkedési esélyekben. A mérnöki pálya például különösen kedvező helyzetben van, hiszen itt egyszerre magas a munkáltatói kereslet, alacsonyabb a verseny a jelentkezők között, és a kezdő fizetések is a legversenyképesebbek közé tartoznak” – emelte ki Tüzes Imre, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója.

Nem kizárólag a választott képzés határozza meg ugyanakkor a pályakezdők későbbi sikerességét. A diploma mellett egyre nagyobb szerepet kapnak azok a készségek és tapasztalatok is, amelyekkel a hallgatók már az egyetemi éveik alatt kitűnhetnek a többi jelentkezőtő közül.

„A hallgatók a választott szakterülettől függetlenül sokat tehetnek későbbi munkaerőpiaci pozíciójuk erősítéséért. Érdemes már az első egyetemi évektől tudatosan fejleszteniük a vállalatok által kiemelten keresett készségeket, például a kommunikációt, a problémamegoldást, a nyelvtudást, valamint a digitális és AI-eszközök használatát. Sokat számít a korai gyakorlati tapasztalat is, amelyet diákmunkán, gyakornoki programon, egyetemi projekten vagy önkéntes tevékenységen keresztül is megszerezhetnek” – tette hozzá a szakértő.