A szakmai szervezet kríziskommunikációs tagozata tavaly nem kevesebb, mint 602 válsághelyzetet regisztrált, ez 33,8 százalékkal több mint 2024-ben. Az esetek fele az államhoz és annak működéséhez volt köthető.

Idén már a hetedik kötetet készítette el a Krízistérkép sorozatból a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Kríziskommunikációs Tagozata. A térkép sajátossága, hogy többféle módon mutatja be az adott évet: kvantitatív módon, 1-1 érdekes, különleges, vagy kiugró esetpéldán keresztül és kvalitatív módon, meghatározott szemponrendszer mentén kategorizálva és osztályozva az ügyeket. A Krízistérkép 2025 kiadványban a szerzők trendek és ügyek elemzésén keresztül bemutatják az egészségügy, a közlekedés, a technológiaipar, a szolgáltatóipar, az energiaipar, a közélet, az FMCG, a tőkejavak és a pénzügy iparág 2025-ös évének kríziskommunikációs tanulságait.

A tavalyi évet elemző kutatás szerint 602 hír a 2024-es számhoz képest 33,8 százalékos növekedést jelent, ami a szakmai szervezet szerint a korábbi évekhez képest borúsabb, sötétebb, hírekben és ügyekben intenzívebb időszakot eredményezett tavaly. A gyűjtés szerint minden harmadik krízishelyzet közéleti vonatkozású volt, ha pedig az iparági megoszlást nézzük, 48,5 százalékuk az államhoz volt köthető. A kutatási eredmények szerint továbbra is a kemény és nehezen menedzselhető krízishelyzetek és komplex karakterisztikájú válságok dominálják a magyar piacot, amelyek azonnali reakciót igényeltek, 2025-ben összes esetszám 65,12 százalékát tették ezek a fajta válságok.

Hozzáteszik, Bár nincs a vezető krízisokok között, de aggasztó trend, hogy évről évre növekszik a munkahelyi erőszakról és diszkriminációról szóló hírek száma. Míg 2017-ben összesen három e körbe tartozó esetet regisztráltak, 2024-ben már 31 eset, 2025-ben pedig 49 eset került ebbe az okcsoportba. A Krízistérképek által elemzett években a legtöbb krízishelyzet baleset, üzemzavar kategóriában keletkezett, emellett a bűncselekmény, kiberbűnözés, a mismanagement és az érdekgazdák kifogásai szerepeltek visszatérően 2016-2019, illetve 2023-2025 között.

Az elhúzódó esetek arányának növekedése riasztó és egyben elgondolkodtató trend, mely a kommunikációs csapatok felkészülését is igényli: több erőforrással, belső kommunikációval, többszintű, komplex kommunikációs stratégiákkal. Például egy részletes issue térkép elemzésével érdemes megvizsgálni: melyek azok a potenciális krízisügyek, melynek gyors megoldásához proaktív kríziskommunikációval hozzájárulhatunk. Mint írják, a felsővezetők figyelmét mindenképpen érdemes felhívni: mindazok az előkészületek, melyeket megtesz a szervezet a felkészülésért, messzemenőkig megtérülnek egy-egy elhúzódó, súlyos válsághelyzet reputációs és anyagi kárainak enyhítésében. A kommunikációs csapat és a felsővezetők felkészítése többek mellett médiatréninggel, kríziskommunikációs tervek összeállításával, szimulációs tréninggel eredményesebbé tehető.

Az elemzés szerint továbbá megállapítja, hogy ismét a közéletben fordult elő a legtöbb krízis 2025-ben. Számszerűen 185, ami az összes detektált ügy egyharmadát jelenti. Súlyosság szerint a legtöbb, az esetek 42%-a válságos kategóriába esett, a lefutás ideje szerint pedig az elhúzódóak voltak túlsúlyban, a gyors lefolyásúakkal szemben. Sokat elmond az állam működéséről, hogy az esetek 70%-a az állami szektort érintette. Külön érdekesség, hogy a krízisek egy másik fontos rétegét a bombariadók, balesetek, fertőzések, rendőrségi ügyek, váratlan halálesetek jelentették. Ezek önmagukban is súlyos események, de együtt egy olyan információs
környezetet hoztak létre, ami azt sugallta, hogy a kivételes állapot megszokott és hétköznapi lett. Ez kommunikációs szempontból krónikus közhangulatot hozott létre, amelyben minden új hír megerősítette a „valami nincs rendben” érzést, a lakosság pedig ezáltal érzékenyebb lett a negatív információkra.

Az így kialakuló kommunikációs térben a legnagyobb tét a bizalom, hiszen nem egy-egy botrány rázza meg igazán a rendszert, hanem az, ha ezek egymásra rakódnak, és összeadódó hatásuk révén általános bizalmi válságot idéznek elő.

Borítókép és illusztráció: MPRSZ Krízistérkép