A Magyar Reklámszövetség és a társszakmai szervezetek, köztük a Magyar Marketing Szövetség üdvözlik, hogy a Tisza-kormány első intézkedési között a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelésével a reklámadó kulcsa 0%-os lesz 2026. július 1. után is, ahogyan az a Magyar Közlöny május 10-i számában már meg is jelent. Az MRSZ és társszakmai szervezetei bíznak abban, hogy a Reklámszövetség megalapozott érvei alapján a Tisza-kormány a reklámadót végérvényesen is ki fogja vezetni, ugyanis csak egy hatékonyan és kiszámíthatóan működő hazai reklám- és médiaipar tudja erősíteni a magyar gazdaságot.

A kommunikációs iparágat sakkban tartó különadót a Fidesz-kormány 2014. július 1-jén szakmai egyeztetés nélkül vezette be a költségvetés kipótlásának szükségességére hivatkozással, de valójában politikai és üzleti célokat szolgálva. A Reklámszövetség a reklámadó felmerülésekor a szakmai tiltakozás élére állt és közel 12 éve rendületlenül hangoztatta tiltakozását és próbálta eljuttatni az előző kormány döntéshozói számára megalapozott ellenérveit szakmai párbeszédet szorgalmazva, de lehetőség híján leginkább egyéb fórumokon és a sajtó hasábjain érvelt, továbbá az Európai Bizottsághoz benyújtott észrevételekkel élt. Az MRSZ mindig csak félsikernek könyvelte el, hogy 2019-től többnyire évenként hosszabbítgatták a 7,5%-os adókulcs felfüggesztését, azaz a 0%-os adókulcs érvényességi idejét. A Magyar Reklámszövetség megingathatatlan abban a véleményében, hogy a reklámadó káros nem csak a reklámiparra - különösen a hazai médiavállalatok működésére és profitabilitására -, hanem a teljes magyar gazdaságra nézve is.

Bár a szakma most fellélegezhet a friss törvény alapján – hiszen a reklámadó adókulcsa idén július 1-től is az adóalap 0 százaléka lesz - , de az MRSZ szerint a piac számára az jelentene teljes megnyugvást, ha a reklámadó törvény véglegesen kivezetésre kerülne az alábbi okok miatt:

• A reklámipar multiplikátoraként a gazdaság motorja, annak reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 6 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét.)
• A Fidesz-kormány - különösen a választási évekhez közeledve - fenyegető eszközként használta a reklámadó „damoklészi kardját”: a különadó folyamatos „lebegtetése” komoly piaci bizonytalanságot okozott, dominóhatásként belassítva az iparág fejlődését és gátolva a befektetéseket, fejlesztéseket.
• A Reklámszövetség korábbi Barométer felmérése szerint, ami 2023. szeptember és október között közel 100 kommunikációs iparági döntéshozó véleményét foglalta össze:.a piaci szereplők négyötöde úgy vélekedik, hogy a reklámadó a globális hirdetési platformokkal szemben a tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat még inkább versenyhátrányba hozza, amelyet a belföldi kiadók nem képesek ellensúlyozni a korlátozottabb mozgásterük miatt. (A 2025-ben a hazai médiacégek reklámbevétel változása 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiaköltés  bővülésétől, sőt, a 2019-hez szinthez képest reálértéken még mindig 10%-os mínuszban van.)
• A lenullázott reklámadó legalább 65%-ban a hazai média cégeket érintette volna, amelyek magyarországi kis- és középvállalkozások.

A Magyar Reklámszövetség szakmai álláspontjához a közlemény kiadásáig az alábbi társszakmai szervezetek csatlakoztak:

• Interactive Advertising Bureau Hungary (IAB Hungary)
• MRSZ-OOH (Közterület) Szövetség (MRSZ-OOH)
• DIMSZ - Adatvezérelt Marketing Szövetség
• Ecommerce Hungary
• Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME)
• Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE)
• Magyar Marketing Szövetség (MMSZ)
• Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ)
• Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)