A Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a JYSK megbízásából készült kutatás tavaly év végén vizsgálta a magyar bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat. Az adatfelvétel során közel 1500 főt kérdeztek meg, a minta országosan reprezentatív a 16 év feletti lakosságra. A felmérés szerint a magyarok kétharmada (66%) tudatos vásárlónak tartja magát bútorvásárláskor, miközben tízből nyolc fogyasztóra egyáltalán nem jellemző az impulzusvásárlás. Ez a tudatosság a különböző árkategóriákban is jól látható: míg a kisebb értékű termékek esetében a megkérdezettek 22%-a vallja magát impulzusvásárlónak, addig a drágább bútoroknál ez az arány mindössze 10%.

Hosszú életciklus, ritka csere

A kutatás egyértelműen rámutat arra is, hogy a magyar háztartások hosszú távra terveznek. A nagyobb értékű bútorokat – például kanapékat, asztalokat, szekrényeket – a vásárlók közel fele hat évnél is hosszabb ideig használja. A csere leggyakoribb oka messze nem a megunás vagy a trendváltás: a válaszadók háromnegyede (75%) kizárólag akkor vásárol új bútort, ha a régi már elhasználódott. Mindössze 7% cserél bútort azért, mert megunta, és ugyanennyien döntenek akciók vagy kedvezmények hatására, míg költözés miatt csupán 5% vált új bútorra.

Személyes élmény maradt a bútorvásárlás

Az online csatornák térnyerése ellenére a bútorvásárlás továbbra is erősen személyes élmény Magyarországon. A megkérdezettek közel 70%-a inkább személyesen vásárol és mindössze 7% preferálja kizárólag az online csatornákat. A személyes jelenlét különösen a nagyobb értékű bútoroknál meghatározó: ebben a kategóriában a vásárlók 75%-a szaküzletben vásárol leggyakrabban, míg a kisebb értékű termékeknél is 72% választja ezt az értékesítési csatornát.

A piac egyértelműen szaküzlet-központú: legyen szó kisebb vagy nagyobb értékű bútorokról, a vásárlók döntő többsége bútor- és lakberendezési szaküzletekben hozza meg a végső döntést. A kutatás alapján a személyes jelenlét nem pusztán megszokás kérdése: a vásárlók számára fontos, hogy a bútorokat élőben lássák, kipróbálják, és szükség esetén szakértői segítséget kapjanak a választáshoz.

Generációs különbségek, de közös alapértékek

Bár a fiatalabb korosztály nyitottabb az online tájékozódásra és gyorsabban hoz döntéseket, a tudatos vásárlás minden korcsoportban jelen van. Az 50 év felettiek körében különösen magas a hosszú tervezési időszak aránya: ebben a csoportban a vásárlók több mint fele (51–57%) hetekkel vagy hónapokkal előre gondolkodik. Az életkor előrehaladtával az impulzusvásárlás aránya látványosan csökken, ami tovább erősíti a piac konzervatív, megfontolt jellegét.

Stabil piac, kiszámítható döntések

A kutatás összképe szerint a magyar bútorvásárlási piac nem a gyors trendekről és impulzusokról szól, hanem a tudatos döntésekről, a hosszú használati időről és a személyes vásárlási élményről. A nagyobb értékű bútorok kiválasztásakor a vásárlók különösen alaposan tájékozódnak: sokan online keresések, szaküzleti tanácsadás és szakmai cikkek alapján hozzák meg végső döntésüket.

A vásárlók árérzékenyek, de nem kizárólag az ár alapján döntenek: a minőség, a funkcionalitás és az esztétikum továbbra is meghatározó szempontok. A JYSK felmérésének eredményei tehát egy olyan piac képét rajzolják fel, amely stabil alapokra épül, és ahol a vásárlói döntések mögött következetes, hosszú távú gondolkodás áll.