Egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vállalatoknak a munkaerő megtartásra, illetve tágabban a környezeti, munkaegészségügyi és -biztonsági (EHS) ügyekre. Bár ennek tudatában vannak a felsővezetők, az ilyen irányú beruházásokat mégsem építik be széleskörűen hosszú távú üzleti stratégiájukba, derül ki a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, az EY idei EHS érettségi tanulmányából.
Az EY második éve teszi közzé EHS-fókuszú felmérését, amely világszerte több mint 500 EHS szakembert és felsővezetőt kérdezett arról, hogy a cégek milyen mértékben alkalmaznak környezeti, munkaegészségügyi és -biztonsági intézkedéseket. Globális szinten a megkérdezett vállalkozások 78%-a kívánja növelni a következő három évben az EHS beruházásokra fordított összeget. A cégvezetők jelentős része úgy látja, hogy az EHS előnyösen hat az üzleti rugalmasságra és a vállalat külső megítélésére, és sokan úgy vélik, hogy a cég ellenállóbb a váratlan események hatásaival szemben az EHS-befektetések nyomán. Az állami szervezetek és az üzleti szféra többsége egyaránt úgy látja, hogy az EHS programokon keresztül javul a vállalkozás megítélése az ügyfelek, a befektetők és a külső érintettek szemében, és ezzel értékesebb ügyfélkapcsolatokra tesznek szert.
A megkérdezett vállalkozások háromnegyede tervez többet invesztálni az EHS digitális rendszereire a következő három évben, sokan rendelkeznek valamilyen technológiai platformmal, és jelentős részük arról számolt be, hogy mesterséges intelligenciát is alkalmaz az EHS-tevékenységei során. Ehhez képest, a tanulmány szerint az EMEIA (Európa, Közel-Kelet, India és Afrika) válaszadóinak csupán 40%-a használ kvantitatív értéket a legfontosabb EHS indikátorok mérésére, emellett 31% mondta, hogy bár gyűjtenek adatokat, de elmulasztják azok bármilyen további elemzését.
"Tagadhatatlan, hogy a vállalkozások kihívásokkal szembesülnek, amikor elindulnak a hatékony EHS-működés útján. A megfelelő vezetéssel - amely a stratégiát, az adatvezérelt döntéshozatalt, a folyamatos beruházásokat és a technológia korai bevezetését helyezi előtérbe - a vállalkozások megkerülhetik az akadályokat, és hosszú távú előnyökre pozícionálhatják magukat” – mondta Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági szolgáltatás üzletágának partnere.
Az EMEIA-régió a legkevésbé hajlamos arra, hogy az EHS kezdeményezéseket kiemelten, az üzleti stratégia részeként kezelje, amely az EU CSRD fenntarthatósági jelentéstétel teljesítés kapcsán megnövekedett humán- és technológiai erőforrás-allokáció miatt is lehet. Ugyanakkor az EU legutóbbi döntése, miszerint késleltetik néhány jelentős CSRD-kötelezettség, köztük a nagyvállalatok számára a „második hullámban”, azaz a 2028. évi jelentés közzétételét a 2027-es pénzügyi évről, azt vonhatja maga után, hogy a szervezetek átértékelik prioritásaikat. Olyan EHS folyamatokba kezdhetnek el beruházni, amelyek segíthetnek a jelentéstételi kötelezettségeik hosszú távú és eredményes megfelelésében – ami komoly lehetőséget jelentene az EHS-funkciók számára.
Jenei Attila, az EY denkstatt partnere az adatokat elemezve hozzátette: „A jövőben az EHS közvetlenebb szerephez jut a fenntarthatósági célok elérésében, illetve a beszállítói ESG kockázatok megértésében és kezelésében. A megfelelő EHS-irányítással működő vállalkozások üzleti területen is sikeresebbek.”
