A Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert hallgatta meg a parlament Művelődési Bizottsága, amely meghallgatást Szentkirályi Alexandra, a Bizottság elnöke nyitotta meg. A meghallgatáson fontos irányvonalak rajzolódtak ki a leendő kormány kulturális életet érintő céljaival kapcsolatban, ezek az új vonalak érintik többek közt a közmédiát, a könyvpiacot és nem utolsó sorban az NKA-t is.

Tarr egyik legfontosabb bejelentése a közmédiára vonatkozott, pontosabban annak átalakítására: véget vetne a háborús riogatásnak, ugyanis szerinte a hazugság gyakorlattá vált a közmédiában, ennek pedig ékes példája volt az állampolgárok fegyveres konfliktusba való bevonódással történő ijesztgetése is. Az új miniszteri vezetés célja a félrevezetésen és háborús riogatáson alapuló gyakorlat felszámolása, valamint a közszolgálati tájékoztatás hitelességének és igazságtartalmának visszaállítása.

A leendő miniszter emellett megígérte a támogatási rendszer és az NKA működésének teljes körű átvilágítását, valamint megvizsgálják az elmúlt évek vitatott forráselosztását. Meg kívánják erősíteni a Nemzeti Filmiroda helyzetét, vissza akarják vezetni a magyar filmet a nemzetközi vérkeringésbe. Kiszámítható támogatás biztosítását ígérte, valamint átlátható ösztöndíjrendszert a hazai művészek számára. Továbbá nemzeti olvasóprogramot kíván indítani, megerősíteni az uniós kulturális kapcsolatokat, valamint a Liszt Intézeteket. 

Átláthatóság a finanszírozásban

A leendő miniszter beszélt arról, hogy a Fidesz átláthatatlanná és átpolitizálttá tette a kulturális támogatási rendszert. Felemlegette az NKA-botrányt, ami szerinte vizsgálatot igényel. A filmfinanszírozásról azt mondta, hogy sokan kiszorultak, az elkészült kurzusfilmek kevés nézőt vonzottak, miközben a független produkciók díjakat nyertek és sokkal nagyobb érdeklődés volt irántuk. Szerinte a Fidesz kettészakította a filmes szakmát, miközben erősödött az öncenzúra. Úgy látja, a NER megrongálta a művészet oktatását is: említette az SZFE modellváltását és a Táncművészeti Egyetem helyzetét.

Tarr Zoltán szerint az önkormányzatok források nélkül maradtak, miközben megmondták nekik, hogy kik és hány forintért léphetnek fel. A könyvpiacról azt mondta, hogy a fóliázás és a magas áfa szűkítette a könyvekhez való hozzáférést, valamint bizonyos írók indexre kerültek. Azt mondta, az általa vezetett tárca egyfajta helyreállítási minisztérium, amelynek célja, hogy más szakágakkal együttműködve segítse az alkotók felszabadítását. Elmondta, egy egészséges demokráciában a kultúra nem a hatalom szolgálója, hanem a társadalom önismeretének és szabadságának lefontosabb terepe. 

• Első pillérnek nevezte a szakmai autonómia helyreállítását. Szerinte a kulturális intézményeket nem pártpolitikai hűség, hanem a közbizalom és felelősség alapján kell vezetni.

• Második pillérnek tartja a kiszámíthatóságot, a több évre tervezhető finanszírozási rendszert. Szakmai zsűrikre és ellenőrizhető elszámoltatásra van szükség.

• Harmadik pillérnek nevezte, hogy a kultúra jelen legyen a falvakban is, nem csak a fővárosban.

via Index