Pánikba esés helyett hogyan reagáljon a felelősen gondolkodó vállalkozó a recesszió hírére? Törvényszerű-e a költségek csökkentése? Visszafogjuk ilyenkor a marketingköltéseket, vagy épphogy növeljük ezt a keretet? Milyen lépéseket nem lehet megúszni? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat egy különféle váratlan helyzeteket sikeresen átvészelő vállalkozóval, Csomor Tamással, a Bonbonier Csokoládéműhely alapítójával és Balogh Péterrel, a Cápák között c. műsorból is ismert vállalkozóval, angyalbefektetővel beszélgetve.
Csomor Tamás már 10 éve otthonosan mozog a csokoládékészítés világában: ekkor vágott bele üzlettársával a Bonbonier csokoládéműhely megalapításába. Első üzletük a Király utcában volt, ahol a szezonalitáshoz igazodva a nyári hónapokban elkezdtek fagylaltot is árulni. Később a Ráday utcába tették át székhelyüket, egy már lényegesen nagyobb üzlethelyiségbe. Itt egy helyen megfér egymás mellett maga a bonbonműhely, a csokibolt, és egy közösségi tér is.
„Kezdetben rendezvényeken keresztül nőtt a márkaismertségünk, ott voltunk karácsonyi vásárokon, egyre több városba jutottunk el. Közben kiforrtak a termékek, az üzletben pedig átkerült a fókusz a B2B megrendelésekre” – meséli Tamás.
A pandémia alatti kezdeti korlátozások őket is váratlanul érték, de gyorsan reagáltak: termékpalettájukat tovább bővítve pékárukat is elkezdtek árusítani. Abból indultak ki, hogy mindennapi fogyasztási cikként nagyobb szükség lesz kenyérre és péksüteményre, mint bonbonra vagy fagyira – főleg, hogy a vendéglátóhelyek épp bezárni kényszerültek. „Hogy még jobban elérjük a vásárlóközönséget, készítettünk egy webshopot a pékárunak, és házhoz is szállítottuk a rendelt termékeket. Másfél hét alatt fejlesztettük le a webáruházat, és elkezdtük hirdetni. Akkor ez nagy versenyelőnyt jelentett, hogy olyan házhozszállításos szolgáltatást kínáltunk, amire nem kellett több mint egy hetet várni” – emlékszik vissza Tamás.
Az, hogy időben felismerték, bővíteniük kell a termékpalettát és jobban kell támaszkodniuk az online megrendelésekre, segített abban, hogy túléljék a pandémiás időszakot. Most ugyan egy másfajta válság közeleg, Tamásék azonban most sem estek kétségbe, mondhatni az előre menekülést választották: „Kihívásokkal teli időszak elé nézünk, de nagyon jól jön az, hogy diverzifikált a termékkörünk, különböző piacokat célozhatunk meg. Pékáruból készítünk már olyat, ami szállodai reggeliztetésre alkalmas. Dolgozunk egy új, táblás csokoládé fejlesztésén is, egy kiváló minőségű, de megfizethető áron elérhető terméken, amellyel új célcsoportot érhetünk el, és ezáltal stabil árbevételben reménykedünk.”
Hogyan készüljünk fel a recesszióra?
Balogh Péter angyalbefektető úgy gondolja, hogy a következő időszak inkább a 2008-as világgazdasági válsághoz fog hasonlítani, semmint a koronavírus pandémiához, bár az infláció most jóval nagyobb, mint 12 éve volt: „A pandémia kapcsán kialakult helyzetben ugyanis nem elfogyott a pénz, nem csökkent a kereslet, hanem drasztikusan átalakult, iparágak között helyeződött át. Kevesebben mentek boltba, de többen rendeltek online bevásárlást. Kevesebbet utaztak, de többet nézték a streaming szolgáltatókat. Bár ez is egy nagyon kemény időszak volt sok cégvezetőnek, ahol napi szinten változott a világ körülöttünk, és teljesen kiszámíthatatlan volt a jövő, de a legtöbb szektorban a megoldáskeresés jellemezte. Abban a krízisben is azok éltek túl, akik cselekedtek és együtt mozogtak a változásokkal. De a több évig tartó lassú összeomlás, majd lassú kilábalás, amit a 2008-as válság hozott, valószínűleg jobban fog hasonlítani a következő pár évünkre.”
Nem túl rózsás előjelek, de búslakodás helyett célszerű előre gondolkodni és cselekedni, ahogy azt Tamásék is tették. A bonbonműhelyüket például érzékenyen érinti az energiaárak emelkedése, mert a műhelyben kb. 30.000 kw energiát fogyasztanak el évente. „Nagy kérdés lett, hogy éljük túl ezt a helyzetet. Első körben mértük az eszközeink fogyasztását, és volt olyan, amit lecseréltünk, mert kiderült, hogy nem gazdaságos megtartani. Elindítottuk egy napelempark telepítését, aminek az átfutási ideje ugyan 4-5 hónap, de ha addig kihúzzuk, akkor radikálisan csökkenthetjük az energiaköltségeinket.”
Megoldást jelenthet-e egy új termék piacra dobása, vagy a külföldi terjeszkedés?
Nem ez az egyetlen lépés, amire Tamásék készülnek. Említette már az új termék bevezetésének tervét, de új piacok meghódítása is tervben van. Régebben foglalkoztak már exporttal, de visszaesett, most viszont B2B szegmensben szeretnének új megrendelőket találni közeli országokban. Szállodai partnereket keresnek, akik a szobabekészítéshez használhatnák a Bonbonier termékeit. A hotelek jellemzően előre nagyobb mennyiséget rendelnek, hogy diszkontált áron jussanak hozzá a csokoládékhoz, ezért is fontos Tamáséknak, hogy megfelelő időben elérjék a döntéshozókat: „Erre tökéletesen alkalmas az online hirdetés, kell hozzá egy bizalomkeltő landing oldal, ami a célszemély saját nyelvén is elérhető, és kellően informatív. Kiderül róla, hogy milyen a termék csomagolása, kiszerelése, összetétele – egy szóval az érdeklődő kiszolgálhatja magát információval, és így könnyen eljuthat arra a pontra, hogy meg akarja rendelni a termékmintát. Teszteltük már ezt a megoldást egyszerűsített formában, csak kontaktadatokat begyűjtve, és elég szép eredményt értünk el” – foglalja össze Tamás a külföldi terjeszkedés első lépéseit.
Balogh Petya is úgy látja, hogy a terjeszkedés, az új termékek bevezetése jó irány lehet: „A 2008-as válságban több olyan dolog is volt, ami megoldást jelentett számomra. Elsőként újra kellett gondolni a stratégiát, új piacokat kijelölni és új termékeket bevezetni. Második fontos lépés a sales és marketing felpörgetése volt, hiszen ahelyett, hogy jöttek volna, az ügyfelek, hirtelen nekünk kellett kergetni őket. Harmadik lépésként elengedhetetlen volt a folyamatos és erős költségkontroll, a csapat méretre vágása a túléléshez. Ehhez szorosan kapcsolódik negyedik pont, hogy a nem működő, vagy lassan induló új dolgokat el kellett engedni. Helyettük viszont azokra a dolgokra fókuszálni, amik igazán számítanak. És végül, de nem utolsósorban ügyelni kellett arra, hogy megtartsuk a legjobb munkatársakat.
Tamásék vállalkozásában öten vannak most főállású munkatársak, de még tízen segítik külsősként munkájukat – egyértelmű cél az is, hogy a csapatot meg tudják tartani. Tudják, hogy nincs könnyű dolguk, ha szeretnék megőrizni a cég méreteit, értékeit, sőt, még kicsit növekednének is: „Tíz évvel ezelőtt volt egy víziónk a minőségi csokoládégyártásról. Akkor még azt gondoltuk, hogy idővel veszünk majd nagyobb gépet, és még többet fogunk tudni gyártani. Azóta kiderült, hogy a piac ennél labilisabb, sokkal nagyobb rugalmasságra van szükség a részünkről, mi pedig próbálunk arra úszni, amerre nincs ellenáram” – magyarázza Tamás.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk