„Folyamatosan feszegetjük a határainkat, havonta 3-4 új sörrel jövünk ki a piacra” – fogalmazott Ottó Gábor, a Horizont sörfőzde vezetője. A szavaiból az is kiderült, hogy elképesztő sebességgel innoválnak, miközben kíméletlen minőségbiztosítással dolgoznak. Interjúnkban a névvel ellátott sörösdobozok, a mérhetetlen tudásszomj, a gerillafőzés, a vállalkozást ért izzasztó kihívások is szóba kerültek.

A Horizont Sörök ötlete milyen indíttatásból született? Ha jól látom, 2014-ig kell visszamennünk. Miért épp a kisüzemi, „kézműves” modellben gondolkodtatok?

A Horizont márkát 2013. év végén alapították és 2014-től jegyezzük a magyar piacon. Alapvetően ez egy magánalapítói kezdeményezés volt; akkoriban indult be igazán a hazai újhullámos, kisüzemi sörforradalom. Korábban is léteztek kézműves főzdék, de az új kisüzemek kezdték el igazán meghonosítani a felsőerjesztésű söröket és sok más stílust. Ennek a hazai „első négyesnek” az egyike volt a Horizont.

Ez a „négyes” a Főzdeparkban lelt „közös otthonra”?

Igen, ez volt a Főzdepark, ketted magunkkal ma is itt vagyunk a Maglódi úton, időközben két másik üzem más helyekre költözött.

Mi volt az a hit vagy üzleti megfontolás, ami alapján úgy éreztétek, hogy van helyetek, és sikeresek lehettek egy alapvetően telített piacon? Hiszen az alkoholos italok választéka, még a söröké is, hatalmas...

Minden befektetés kockázatos, de 2014-ben a minőségi kisüzemi sör gyakorlatilag hiánycikk volt itthon. Ez a termék inkább egyfajta hiánypótlásnak tűnt, mintsem masszív pénznyelőnek. Üzletileg pedig a tipikus kisüzemi indulómodell a „gerilla” vagy bérfőzés, tehát van ötlet és recept, de nincs tőke saját főzdére, ezért más főzdében főzöl. A Horizont is így kezdte, 2016-ig nem volt saját üzemünk. Amikor a márka megkapaszkodott, beléptek befektetők, és felépült a saját főzdénk is a Maglódi úton. Sok sikeres hazai kisüzem végigment ezen az evolúción: minimális kezdeti beruházás, validáció a piacon, majd üzemépítés.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább