Folytatódik az egy éve tartó csökkenő tendencia a nagyvállalatok foglalkoztatást érintő várakozásait illetően. A Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H nagyvállalatok gazdasági helyzetét és várakozásait bemutató nagyvállalati növekedési indexének 2024. utolsó negyedévének kutatási adatai alapján minden tizedik nagyvállalati cégvezető leépítésekre számít a következő 12 hónapban. Ugyanakkor a döntő többség a munkavállalók megtartására igyekszik berendezkedni, közel 80 százalékuk úgy számol, hogy meg tudja tartani alkalmazottjait. Cégméret szerint vizsgálva a helyzetet a legnagyobb, 10 milliárd forintot meghaladó árbevétellel bíró cégek vezetői a legpesszimistábbak, az ő esetükben a 15 százalékot is eléri a csökkenéssel számolók aránya, miközben a növekedést váróké csupán 5 százalékra tehető. A 4 és 10 milliárd forint közötti árbevételű cégek a leginkább kiegyensúlyozottak humánerőforrás szempontjából – körükben a dolgozók megtartásával számolók aránya 87 százalékos, 10-re tehető a bővülést tervezőké és csupán 3 százalékra a leépítést tervezőké. A 2-4 milliárdos bevételi sávban vannak a legkevésbé pesszimista vezetők, közel egyhatoduk számol növekedéssel, és csak minden tizedik vezető tervez leépítést.
 
„Az elmúlt időszakban tapasztalható gazdasági változások – a megugró infláció, a turbulensen változó világpolitikai helyzet megtorpanásra készteti a nagyvállalatokat. A legtöbben igyekeznek a munkavállalóik megtartására koncentrálni, hogy veszteségek nélkül tudják átvészelni ezt az időszakot. Ugyanakkor a kutatási adatokból látszik, hogy nem mindenki tudja ezt kigazdálkodni és megint lesznek, akik rákényszerülnek a humán erőforrás állomány csökkentésére” – mondta el az eredmények kapcsán Bodor Tibor, a K&H Vállalati divízió vezetője.
 
Ritka jelenség, hogy a foglalkoztatás várható változásának létszám alapján súlyozott átlaga a negatív tartományba süllyedt. Ilyesmit utoljára 2022. utolsó negyedévében mutatott az index, azt megelőzően pedig 2020. év végén. Mindkét esetben komoly gazdasági változások mentek végbe, előbbinél a Covid-19 járvány okozott nehézségeket a nagyvállalatoknak, utóbbinál pedig az orosz-ukrán konfliktus hatásai eredményeztek rendhagyó értékeket.