Az Európai Bizottság az állami támogatási szabályok átfogó reformjára készül: az ún. csoportmentességi rendelet tervezett módosítása egyszerűbb hozzáférést, nagyobb rugalmasságot és kevesebb adminisztrációt ígér a vállalatok számára, az ösztönzők pedig erősebb hatást érhetnek el. Az új keretrendszer 2027-től léphet hatályba, és jelentősen befolyásolhatja a pénzbeli támogatások és adókedvezmények alkalmazását az Európai Unióban – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, az EY.
Az Európai Bizottság közzétette az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet (General Block Exemption Regulation, GBER) új tervezetét. A GBER szerint a tagállamok saját hatáskörben, előzetes bizottsági jóváhagyás nélkül nyújthatnak támogatást, a rendelet alapján pedig ezek a támogatások a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülnek.
„A most közzétett tervezet az állami támogatásokra vonatkozó szabályok eddigi legnagyobb átalakítását jelenti, és kiterjed az összes pénzbeli ösztönzőre, valamint az adókedvezményekre is. A cél a támogatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, nagyobb rugalmasság biztosítása, valamint az állami szubvenciók napjaink gazdasági és társadalmi kihívásaival való jobb összehangolása” – emelte ki Szűcs Tamás, az EY adópartnere.
A tervezet nyilvános konzultációja 2026. április 23-ig tart, az új szabályok várhatóan 2027. január 1-jén lépnek hatályba, azok implementációja pedig az egyes tagállamok feladata lesz.
A Bizottság tájékoztatása alapján vállalatmérettől függetlenül egyszerűbbé válhat a kisebb összegű támogatásokhoz történő hozzáférés a kutatás-fejlesztés, a környezetvédelem és más célzott projektek esetében. A javaslat mindemellett a környezetvédelemhez és az energetikai átálláshoz kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó szabályok célzottabb kialakítását is előirányozza, valamint egyszerűbbé teszi a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások keretrendszerét. A tervek szerint erősödnének a továbbképzési és átképzési ösztönzők, ezeken belül is kiemelten azok, amelyek a digitális, a tudományos és a technológiai készségekhez kapcsolódnak. A módosítás ezen túl szélesebb jogosultságot biztosítana a mezőgazdaság számára is a legtöbb támogatási kategóriában. A kis- és középvállalkozások esetében az igényeikhez jobban illeszkedő támogatási formák jelenhetnek meg, beleértve a rugalmas kockázatitőke-finanszírozási eszközöket, valamint a munkavállalói részvényopciókat érintő kedvezőbb adózási feltételeket is.
„A tervezet jelentősen csökkentheti az adminisztratív terheket, miközben nagyobb mozgásteret ad a tagállamok számára a versenyképesség, a fenntarthatóság és a társadalmi kohézió támogatására. A módosítás révén felgyorsulhat a döntéshozatal, átgondoltabbá válhat a támogatási rendszer, a szubvenciók pedig összességében erősebb hatást érhetnek el” – mondta Puzder Filip, az EY adószakértője.
