Milánói AI Week élménybeszámoló: miért marad le, aki nem alkalmazza a generatív AI-t már ma. Szántó Péter, a reel8 Digitális & AI Production House alapító-vezetője az eseményen járt, és elmondja, mit látott. Konferenciabeszámoló.

Képzeld el a következő jelenetet: egy előadás közben, miközben épp az emberi kreativitás és a mesterséges intelligencia szimbiózisáról hallgatom a keynote-ot, elszalad mellettem egy humanoid robot. Nem metaforikusan. Fizikailag. Mellette robotkutyák. 2026. május, Olaszország, Milánó, AI Week.

Ez a pillanat is beütött. Nem csak egy leglenyűgöző dia, nem csak egy hihetetlen demó, hanem az a tény, hogy azok az eszközök, platformok és gondolatok, amelyekről a színpadon beszéltek – és azt hinnénk hogy futurisztikus sci-fi –, már itt vannak és én láttam is! Szó szerint és átvitt értelemben egyszerre.

Cannes-i Filmfesztivál. Egész estés film. Full AI.

Az AI Week egyik első ütése számomra az volt, ami Cannes-ban történt egy héttel azelőtt: bemutattak egy egész estés filmet, ami teljes egészében generatív AI-jal készült. Cannes. Hollywoodi produkció. Full AI.

„Hogyha belegondoltok, hogy ez még csak a kezdet és hova fog menni, eszméletlen." Ezt nem csak én mondtam, hanem többen a konferencián. És az a különös, hogy amikor egy ilyen mondatot hallasz, valami tutira beindul a fejedben. Nem csupán úgy mint, ami TED-talkok után szoktak jönni – az inspiráció, ami este elpárolog. Ez más. Ez az a felismerés, amikor valami gyökeresen változtatja meg a világot és az életünk.

Aki a marketing- és kreatív iparágban dolgozik, és ma azt mondja, hogy a generatív AI még nem érett elég a komoly szakmai alkalmazáshoz, annak ezt a mondatot kellene ismétlésben lejátszani. Nemcsak az említett filmre gondolok, hanem arra, hogy ha ez a kezdet, akkor mi jön utána.

Higgsfield: amikor a brand architektúra bekerül a gépbe

Az, amit Alex Mashrabov, a Higgsfield alapítója és CEO-ja Milánóban bemutatott, nem egyszerűen egy új videókészítő eszköz. A Higgsfield Supercomputer egy úgynevzett agentic workflow: berakod a teljes brand architektúrádat – a weboldalat, a brand guidelineokat, az összes vizuális anyagot, posztokat, és szövegeket –  és a rendszer ebből képes kampány képeket, közösségi médiás posztokat, videókat generálni. Nem heteken belül. Nem napok alatt. Egyből.

A Claude, a Gemini, a ChatGPT mind integrálva vannak. MCP-kkel. Skillekkel. Dedikált agentekkel. Ez nem egy AI, ami véletlenszerű képeket generál –  ez egy rendszer, ami érti a márkádat, és a márkád hangján szólal meg.

A konkrét számok: az AI-first ügynökségek az elmúlt egy évben több mint tíszeresére növelték a projektkapacitásukat. Nem lineárisan fejlődtek –  exponenciális kategóriát ugranak. Eközben a húsz-ötven-száz fős hagyományos ügynökségek egyfolytában budget-meghúzással találkoznak: nehéz versenyképes minőséget elérni a régi eszközökkel és a régi gyártási határidőkkel.

Képi AI már iparági norma

A konferencia egyikk legfontosabb felismerés, hogy ez mára teljesen megtörtént. Termékfotók, katalógusképek, kampánygrafikák –  ezeket a Fortune 500-as cégek és a legnagyobb márkák ma már teljesen vagy minimum hibrid módon AI-jal állítja elő. Ők nem állnak ellen. A megtérülést nézik.

Videó AI: a sarokfordulón. A Milánói Divathét teaser videója teljes egészében AI-jal készült. A Dolce & Gabbana Madonnával készített kampánya vagy a Tom Fordé is hibrid-, AI technológiával készült. Ezek nem kísérleti projektek - ezek éles, brand-szintű produkciók.

„Szinte minden social media projektre alkalmas, és a legtöbb tévé-szintű reklámfilmhez is működő megoldás. Ezért arra bátorítom azokat, akik marketinggel és social médiával foglalkoznak, hogy legalább próbálják ki, és alkosson saját véleményt" –  fogalmazoitt Alex Mashrabov.

HeyGen, ElevenLabs, Loveable – az ökoszisztéma, ami épül

Az AI Week persze nem egyetlen előadásból állt. A közel félezer előadásból és kiállítóból volt még legalább három olyan megoldás, amiket egymás mellé rakva mutatja meg, milyen irányba is tart a világ.

HeyGen

Rong Yan, a cég CTO-ja azt látja a marketing területén, hogy a kereslet legalább a százszorosára fog nőni a közeljövőben. Nem azért, mert a márkák százszor annyi pénzt fognak marketingre költeni. Azért, mert a HeyGenhez hasonló platformokkal élethű digitális avatárokat lehet létrehozni –  akár saját magunkból, akár teljesen más szereplőből –, agentekkel összekapcsolni, és ezzel az avatar a mi hangunkban, a mi termékünkről képes tartalmakat gyártani szinte korlátlan mennyiségben. Ha egy HeyGen avatárt kombinálsz Claude-dal vagy a Higgsfield Supercomputerrel, valami egészen elképesztő történik: egy tartalomgyártó infrastruktúra, ami nem lineárisan skálázódik,hanem exponenciálisan.

ElevenLabs

A hang és videógenerálással foglalkozó cég ügyfeleik között ott van a Deutsche Telekom, a Revolut vagy az Uber Eats. Jozef Marko, az ElevenLabs Agent Platform vezérigazgató helyettese olyan use case-eket mutatott, mint például a support ticketek, ahol a feldolgozási idő a tizedére-huszadára csökkent ott, ahol beépítették a rendszert. Ha pedig ez nem lenne elég: minden egyes felhasználóhoz személyre szabott, egyedi viselkedésű agenteket lehet létrehozni. Nem egy általános chatbot, ami mindenkivel ugyanúgy beszél. Hanem egy rendszer, ami minden emberhez máshogy szól – az ő adatai, viselkedése, preferenciái alapján. Az ElevenLabs ráadásul integrálva van a Higgsfield-del is. A darabok kezdenek összeállni.

Loveable

A vibe coding (azaz mesterséges intelligencia által támogatott szoftverfejlesztési) platform CEO Office Special Projects vezetője, Aino Bergius – aki előtte a Slash startup konferenciát szervezte – egy olyan statisztikát hozott, ami mellett nem lehet elmenni: a világ népességéhez képest elenyésző azon emberek száma, akik valaha fejlesztettek szoftvert vagy digitális terméket. Miközben az ötletek száma szinte végtelen. Mennyi ötlet lapul a fiókban azért, mert nem volt technikai társalapítónk? Mert nem találtunk befektetőt? Vagy simán nem volt pénzünk fejlesztőcégre? A Loveable-lel és hasonló vibe coding platformokkal most bárki kódolhat technikai tudás nélkül. A több példa közül, ami megfogott, hogy a brazil Uber Eats salesese – nem fejlesztő, nem adattudós – saját maga kódolta azt az appot, amellyel személyre szabott pitch deckeket, azaz bemutatkozó pezentációkat generál új éttermeknek. A fejlesztőcsapat le volt terhelve. Nem várt rájuk. Felment a Loveable-re és megcsinálta. A számok meg csak úgy jöttek.

Az AI persze lehet buta is – ha mi is azok vagyunk

A kentaur, ami felváltja a régi modelt. Milyen keretet adhatnánk az AI Week befogadhatatlan mennyiségű impulzusának? Az AI persze lehet buta is – ha mi is azok vagyunk. Az egyik előadáson egy animációban azt mutatták be, hogy egy AI robot tolni akart egy ajtót, amire ki volt írva, hogy „húzni”. Vicces. De az igazi kérdés nem az, hogy az AI okos-e vagy buta.

A kérdés az, hogy az ember és az AI hogyan tud együttműködni. Hogyan lehet ezt a két-fajta intelligenciát szimbiózisba hozni úgy, hogy gyorsabban, kevesebb költséggel, több értéket teremtsünk. A válasz: kentaurként. Félig ember, félig AI. Nem az AI váltja fel az embert. Nem az ember irányítja az AI-t kézimunkával. Összeolvadnak egy hibrid modellbe, ahol az emberi kreativitás, ítélőképesség és stratégia az AI hozzáadott értékével, végrehajtási sebességével és skálázhatóságával párosul. Azok az ügynökségek és márkák, amelyek ma elsajátítják ezt a modellt, nem egy gyors versenyelőnyt szereznek. Ők kentaurt építenek – és ez válik hamarosan a piac alapkompetenciájává.

Aki nem csinálja, az lemarad, és ez nem jóslat

Nem szeretem a riogatást. Az „aki nem csinálja, az lemarad" üzenetet könnyen el lehet hessegetni azzal, hogy rengeteg technológiai hullámról ugyanezt mondták, és a világ mégis tovább ment. De most valami más is zajlik. Mint amikor felfedezték az áramot, megjelent az internet, a közösségi média vagy az iPhone: korszakváltás.

Az agentic és generatív AI nem egy új funkcionalitás egy meglévő eszközben. Ez egy új (sebességi) kategória. Az életünk, az üzletvitel, a marketing, a tartalomgyártás, a kampányok, az ügyfélkommunikáció, a belső folyamatok, az fejlesztések – mindezek teljesen más dimenzióba ugranak. Az AI Week ezt mutatta meg nekem a legtisztábban: nem az volt a kérdés, hogy „érdemes-e figyelni erre". A kérdés az, hogy ki ül fel fénysebességű vonatra és ki marad le. Az utasok exponenciálisan fejlődnek. Aztán azok akik lemaradtak, nem értik, miért szorulnak ki a piacról. Aki ma az üzleti-, és marketing stratégiájába nem integrálja az AI-t – a digitális és social media kommunikációtól egészen tévéreklámokig; a gyártástól a munkafolyamatok optimalizálásáig – az nem éppen egy kényelmes utat választ, hanem  egy lassú lejtőt.