A KÉSZ Csoport újraírja a fenntarthatósági mércét

A Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a KÉSZ Csoport harmadik alkalommal tette közzé fenntarthatósági jelentését, amely a 2024-es pénzügyi év környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét foglalja össze, ezúttal már az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) elvárásai alapján, önkéntes, konszolidált jelentésként, 64 tagvállalat bevonásával. A cégcsoport ezzel új szintre emelte transzparens fenntarthatósági kommunikációját, hiszen a korábbi két évben még a GRI 2021 Szabványoknak megfelelően készített jelentéseket, miközben továbbra sem tartozik a CSRD hatálya alá, így a jelentéstétel nem jogszabályi kényszer, hanem tudatos, stratégiai döntés eredménye.

A KÉSZ Csoport fenntarthatósági elkötelezettségét jól mutatja, hogy iparági szinten az elsők között készített önkéntes, konszolidált fenntarthatósági jelentést, ami ezúttal már az ESRS irányelvei szerint készült, amelyben a teljes értéklánc –beszállítóktól a saját működésen át az ügyféloldalig – rendszerszintű bemutatására törekszik 64 tagvállalatának bevonásával.

Tagvállalatok szerepe a jelentéstételben

A fenntarthatósági témák kezelésében fontos szerepet kap az úgynevezett kettős lényegességi elemzés, amelyben a cégcsoporton belüli vezetők és külső érintettek segítségével azonosítják és rangsorolják a legfontosabb hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket az értéklánc teljes hosszában. Az beszállítói oldalon 1 937 partnert térképeztek fel, és a beszerzési volumen 80%-át lefedve 141 lényeges külső partnert azonosítottak, míg a másik, megrendelői oldalon az éves értékesítési volumen 80%-át adó ügyfelek kerültek kiemelt fókuszba, ami alapot teremt a fenntarthatósági elvárások fokozatos kiterjesztéséhez a partnerek irányába is. 

A KÉSZ Csoport hosszú távú célja, hogy a jelentésben részt vevő vállalatok körét folyamatosan bővítse: a 2024-es üzleti évre vonatkozó, ESRS-alapú fenntarthatósági jelentésben már minden magyarországi tagvállalat szerepel, a következő években pedig fokozatosan, az összes tagvállalatot bevonják annak érdekében, hogy a cégcsoport teljeskörűen megfeleljen a CSRD, az EU Taxonómia és a hazai ESG-törvény elvárásainak.

Környezeti, társadalmi és irányítási célok egy integrált rendszerben

A vállalatcsoport 2022-ben fogadta el 2030-ig tervezett fenntarthatósági stratégiáját, amely a kötelező előírásokon túlmutató, SMART célokat határoz meg a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási pillérekre építve, összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival. A stratégia része többek között az energiahatékonyság 25%-os növelése 2019-hez képest, a villamosenergia 100%-ának megújuló forrásból történő beszerzése, a nem veszélyes hulladékok 75%-os újrahasznosítási arányának elérése, az üzemanyag-felhasználásból származó szén-dioxid-kibocsátás 50%-os csökkentése, valamint a súlyos balesetek számának nullára redukálása, ebbe beleértve a céggel közvetlenül szerződő alvállalkozói körében bekövetkezett baleseteket is. A fenntarthatóság nem különálló kezdeményezésként, hanem a vállalat napi működésénekműködés szerves részeként jelenik meg: beépül a kockázatkezelési, jelentéstételi és vállalatirányítási folyamatokba, és egyre hangsúlyosabb szerepet kap a beruházási és üzleti döntésekben. 

„Az utóbbi évek kihívásai mellett is az előre meghatározott fenntarthatósági stratégiánk mentén haladtunk tovább. Folyamatosan törekszünk gyakorlataink fejlesztésére, hogy megfeleljünk az érintettek és a szabályozói környezet egyre magasabb elvárásainak. A két legfontosabb sikertényező a cégcsoportunk ESG-útjában a fenntarthatóság beágyazása az üzleti stratégiánkba, valamint a vezetői és dolgozói elkötelezettség erősítése” – mondta Vida Tamás, a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgatója.

Munkavállalók a fenntarthatóság középpontjában

A fenntarthatósági jelentés a környezetvédelmi eredmények mellett átfogó képet ad a vállalatcsoport társadalmi és vállalatirányítási teljesítményéről is. A saját munkaerő vonatkozásában a biztonságos munkafeltételek, az egészségvédelem, az esélyegyenlőség és a képzés kiemelt jelentőségűek, ezekhez kapcsolódik a súlyos balesetek számának nullára csökkentése is. A KÉSZ Csoport az ágazati utánpótlásképzést duális képzésekkel, saját tanműhelyekkel és az Edupark ágazati képzőközpont révén biztosítja. A képzési portfólió a fiatalok és a pályamódosítók számára is elérhető, a piaci igényekhez igazodik, naprakész szakmai kompetenciák fejlesztésére épül. A munkavállalói élményt és a munkáltatói márka vonzerejét jelzi, hogy a KÉSZ Csoport 2024-ben a Randstad Employer Brand Research független nemzetközi kutatása alapján elnyerte a „Legvonzóbb Munkahely” díjat az építőipari és ingatlan szektorban.

Átláthatóbb környezeti hatások az építőiparban

A KÉSZ Csoport a termékinnováció és a karbonlábnyom-csökkentés területén is jelentős előrelépést ért el. Több saját gyártású építőipari termék esetében életciklus-elemzést és környezetvédelmi terméknyilatkozatot (EPD) készítettek, amelyek a tervezők és kivitelezők számára teszik átláthatóbbá a környezeti hatásokat, és támogatják a tudatos döntéshozatalt a fenntarthatóbb építőipar érdekében. A KÉSZ Greentech napelemes parkoló szerkezetére részletes, a gyártás teljes folyamatát követő karbonlábnyom-számítás készült, amely az alapanyagok útját vizsgálta, és olyan fejlesztési irányokat jelölt ki, amelyek egyszerre teszik környezetbarátabbá a szerkezetet és erősítik a vállalat piaci versenyelőnyét.

​A KÉSZ Csoport fenntarthatósági jelentése nem csupán számok és célkitűzések sora, hanem a vállalatcsoport elkötelezett hosszú távú víziója, amely a környezeti felelősségvállalástól a társadalmi ​A KÉSZ Csoport fenntarthatósági jelentése nem csupán számok és célkitűzések sora, hanem a vállalatcsoport elkötelezett hosszú távú víziója, amely a környezeti felelősségvállalástól a társadalmi innováción át a transzparens vállalatirányításig átfogó képet mutat a fenntartható építőipar jövőjéről. Ez a komplex megközelítés példamutató a szektorban, és biztosítja a cégcsoport versenyképességét. A stratégiai célok következetes megvalósítása révén a KÉSZ Csoport nemcsak megfelel a növekvő szabályozói és érintetti elvárásoknak, hanem aktívan alakítja a zöld, emberközpontú és innovatív építőipart.