A Political Capital által közzétett dokumentum szerint a közmédia, az állami hirdetési piac, a nagy technológiai platformok és az AI-használat szabályozása is kulcskérdés.

A Magyar Digitális Média Obszervatóriumhoz (HDMO) kapcsolódó szakmai szervezetek átfogó javaslatcsomagot tettek közzé az egészségesebb információs környezet és a tényszerűbb közbeszéd érdekében. A dokumentumot a Political Capital tette közzé LinkedIn-oldalán, és olyan szervezetek működtek közre benne, mint a Mérték Médiaelemző Műhely, a Lakmusz, az AFP vagy az Idea Alapítvány.

A javaslatcsomag abból indul ki, hogy Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben intézményesült, államilag támogatott dezinformációs kampányok alakították a nyilvánosságot, ami hozzájárult a társadalmi polarizációhoz, a szükségtelen összeesküvés-elméletek terjedéséhez és az intézmények iránti bizalom gyengüléséhez. A HDMO anyaga szerint különösen fontos lenne a médiapiac működésének helyreállítása, mivel az állami beavatkozások, például az állami reklámköltések vagy a tulajdonosi viszonyok átalakítása torzították a versenyt, és hátrányba hozták a kormánytól független médiumokat.

A szakmai anyag célja egy olyan médiarendszerre történő javaslattétel, ahol a szereplők tisztességes piaci körülmények között működhetnek, és a közszolgálati média ismét hiteles, pártatlan és megbízható tájékoztatást nyújt. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a jól működő demokráciákban a közmédia fontos szerepet játszik a dezinformáció elleni küzdelemben, Magyarországon azonban a közszolgálati média elvesztette társadalmi hitelességét az elmúlt években.

A javaslatcsomag kitér a nagy technológiai platformok és a médiakiadók kapcsolatára is. A szerzők szerint az uniós szerzői jogi szabályozás lehetőséget adna arra, hogy a kiadók átláthatóbb módon részesüljenek a platformok által generált bevételekből, ezért akár kötelező közös jogkezelést is elképzelhetőnek tartanak. A dokumentum sürgeti az Unió által előírt Digital Services Act következetes végrehajtását is, különösen az ajánlórendszerek, a politikai hirdetések és az algoritmikus tartalompriorizálás átláthatósága terén, emellett egy független magyar hatóság kijelölését is javasolja az online politikai reklámok szabályozására és ellenőrzésére.

Nemzetközi mintaként a szerzők a svéd Psychological Defence Agency működését emelik ki, amely a hibrid fenyegetések és az információs manipuláció elleni társadalmi ellenállóképességet erősíti. A csomag a generatív mesterséges intelligenciát szintén a demokratikus nyilvánosság egyik új kihívásának tekinti: a szerzők szerint világos etikai szabályokra lenne szükség az AI használatával kapcsolatban, az AI-val generált vagy manipulált tartalmakat pedig egyértelműen jelölni kellene.

Hosszabb távon a dokumentum a médiatudatosság fejlesztésében látja a megoldás egyik kulcsát: a kritikai médiaműveltséget már a közoktatásban és a pedagógusképzésben is erősíteni kellene, az European Digital Media Observatory irányelveire építve. A kezdeményezés egyébként szorosan kapcsolódik az Európai Unió médiaszabadsági és digitális szabályozási törekvéseihez, köztük a European Media Freedom Act célkitűzéseihez is.

A teljes javaslatcsomag itt olvasható.

via PoliticalCapital