Az Európai Bizottság szakértői csoportja a bizonyítási teher közösségimédia-vállalatokra történő áthelyezését, a „beépített biztonságot” (safety-by-design) és a gyermekek közösségimédia-hozzáférésének EU-szintű késleltetését javasolja.

Az Európai Bizottság online gyermekvédelemmel foglalkozó magas szintű szakértői csoportja bemutatta zárójelentését, amely radikális intézkedéseket javasol a kiskorúak digitális biztonsága érdekében. A jelentés legfőbb nóvuma, hogy a bizonyítási terhet a szülőkről és a szabályozókról közvetlenül a tech-vállalatokra hárítaná át: a platformoknak kellene garantálniuk a „beépített biztonságot” (safety-by-design), és bizonyítaniuk, hogy szolgáltatásaik nem károsak a kiskorúak fejlődésére.

Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának (IMCO) vezetése azonnal üdvözölte az ajánlásokat: A zárójelentésre reagálva Anna Cavazzini (Zöldek/EFA, Németország), a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke az alábbi nyilatkozatot tette:

„Az internet sötét hellyé vált a fiatalok számára. Biztonságos internetre és online térre van szükségünk mindenki számára, kezdve a meglévő szabályok szigorúbb betartatásával. A beépített és alapértelmezett biztonságnak (safety-by-design és safety-by-default) normává kell válnia.

Azt is elvárjuk, hogy a közelgő Digitális Méltányossági Törvény (Digital Fairness Act) tiltsa be a legkárosabb gyakorlatokat. Minden életkor-ellenőrzési rendszernek tiszteletben kell tartania a magánélet védelmét és a fiatalok jogait, beleértve az információhoz való hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ez a komplex kérdés a legfontosabb prioritás a politikai napirenden. A jelentést hamarosan napirendre tűzzük és megvitatjuk a Belső Piaci Bizottságban.”

Christel Schaldemose (S&D, Dánia), a kiskorúak online védelméért felelős jelentéstevő és a Digitális Szolgáltatásokról Szóló Jogszabály (DSA) munkacsoport elnöke elmondta: „Üdvözlöm, hogy a Bizottság végre határozottan fellép. A szakértői csoport egyértelmű jelzést küldött: a gyermekeknek erősebb online védelemre van szükségük, az korhatárokat pedig többé nem lehet irreálisnak minősítve lesöpörni az asztalról. Ez egy fontos áttörés. Túl hosszú ideig kezeltük a gyermekek online biztonságát a jobb szülői nevelés vagy a nagyobb önkontroll kérdéseként. Azonban egyetlen gyermektől sem várható el, hogy ellenálljon olyan platformoknak, amelyeket szándékosan a figyelem lekötésére és a képernyőidő maximalizálására terveztek. A felelősségnek azokat a vállalatokat kell terhelnie, amelyek ezeket a rendszereket tervezik, és profitálnak belőlük. Néhány évvel ezelőtt a közösségi médiára vonatkozó közös európai korhatárt sokan még irreálisnak tartották. Ma a Bizottság saját szakértői ismerik el, hogy szigorúbb óvintézkedésekre van szükség. Én személy szerint azonban továbbra is úgy gondolom, hogy a korhatárnak 15 évnek kellene lennie, nem pedig 13-nak. A jó hír az, hogy maga a szakértői csoport is elismeri: a tagállamok dönthetnek magasabb korhatárok mellett is.”

A javaslatcsomag egybevág az Európai Parlament korábbi törekvéseivel, amelyek a platformok elszámoltathatóságát, az uniós minimum-korhatár bevezetését, valamint a függőséget okozó dizájnelemek (példából a végtelen görgetés) betiltását célozzák.

A szigorítások mögött erős lakossági nyomás is áll: a Bizottság által közzétett legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint az európai állampolgárok 63%-a határozottan támogatja, hogy uniós szabályok korlátozzák életkor alapján a gyermekek közösségimédia-hozzáférését – akár teljes tiltással (36%), akár a hozzáférés időbeli késleltetésével (27%).