Részletes általános és tagokra vonatkozó helyzetfelmérést tett közzé a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (MaReSz), és mint kiderült, nagy a baj: 23 tagcégük rendelkezik kintlévőséggel. Mint írják, „a piaci verseny hiánya és a monopolhelyzet lehetővé tette a túlzott árazási gyakorlatok folytatását. Az így a kiépült rendszer közvetetten károsította az állami megrendelőket és az adófizetőket is”. A károk és az aktuális helyzet ponto feltérképezésére felmérést készítettek a MaReSz-tagok Lounge-csoporttal kapcsolatos érintettségének megállapítására, sőt, komplex javaslatcsomaggal érkeznek az új kormány számára.

A szakmai szervezet szerint az elmúlt években kialakult struktúrák következtében a piaci szereplők jelentős része közvetve ugyanazon működési rendszerekhez kapcsolódott, kiemelten az állami megrendelői kör esetében. „A jelenlegi helyzet tehát nem egyedi szereplők működéséből fakad, hanem egy olyan rendszerszintű működés következménye, amelyben a piaci szereplők mozgástere jelentősen korlátozott volt. Ez, a MaReSz hét szakmai tagozata közül elsősorban a Rendezvényügynökség, a Rendezvénytechnika és a Rendezvénygasztronómia tagozatot érintette. Továbbá, valamivel kisebb mértékben a Kiegészítő rendezvényszolgáltatók tagozatát is.”

Mint közleményükben írják, a hazai rendezvényágazat helyzetét és jövőjét nagymértékben befolyásolja az állami rendezvényszervezésben és kommunikációban az elmúlt évtizedekben kulcsszerepet játszó cégek – a Lounge Design, a Lounge Event és a Visual Europe Group – működését és tulajdonviszonyait érintő változás. Ezért a szakmai szervezet átfogó felmérést indított a tagsága körében, hogy pontos képet kapjon a fennálló kintlévőségek mértékéről és a kifizetési láncok állapotáról. A tagság körében végzett 2026. májusi gyorsfelmérésben 53 tagszervezet, a tagok 33%-a vett részt. A fent leírt torz piaci működésben érintett tagozatok különösen aktívan reagáltak.

A felmérés eredményei szerint:

• a kialakult helyzet széles körben érinti a szakmát, és túlmutat az egyedi eseteken;

• több vállalkozásnál jelentős pénzügyi kitettség és likviditási kockázat jelent meg;

• a válaszadók 51%-a közvetlenül érintett folyamatban lévő projektekben;

• az érintettek többségénél valós pénzügyi kitettség jelent meg: 23 cég rendelkezik kintlévőséggel, ezek jelentős része már lejárt vagy bizonytalan státuszú

• a cégek közel egyötöde jelentős projektkockázatot jelez, több esetben már projektleállás lehetősége is felmerült;

• 7 vállalkozás jelentős rövid távú likviditási kockázatot érzékel.

Mindez arra utal, hogy a jelenlegi helyzet nem elszigetelt probléma, hanem a teljes beszállítói láncot érintő folyamat, amelynek következtében rövid távon likviditási és teljesítési dominóhatás alakulhat ki. A MaReSz ezért elsődleges fontosságúnak tartja, hogy az új kormányzat biztosítsa a rendezvényágazatot is érintő állami monopolhelyzet felszámolásának következményeit jelenleg elszenvedő beszállítói kör kintlévőségeinek megnyugtató rendezését, ezért javaslatcsomagot állítottak össze.

A MaReSz javasolja az új kormánynak a:

1. Piaci alapú, transzparens és tisztességes működési környezet biztosítását:

• az állami és állami tulajdonú megrendelők rendezvénybeszerzéseinek szakmai és transzparens alapokra helyezését;

• átlátható, objektív és szakmai szempontokra épülő tendereztetési rendszer kialakítását, amelyben a szakmai tartalom, a kreatív minőség, a projektbiztonság és a fenntarthatóság legalább akkora súllyal szerepel, mint az ár;

• a tendereztetési folyamat kialakítása során a FairTender alapelveinek figyelembevételét (https://www.fairtender.org);

• független szakmai bírálóbizottságok bevonását a tenderértékelésekbe, ahol a bírálóbizottság tagjainak többsége releváns szakmai gyakorlattal rendelkezik, és nem áll a megrendelő közvetlen alárendeltségében;

• egységes és nyilvános szakmai értékelési szempontrendszer kialakítását;

• az alkalmassági feltételek arányosságának biztosítását annak érdekében, hogy az ügynökségek és szolgáltatók ne essenek ki indokolatlan árbevételi, referencia- vagy létszámfeltételek miatt;

• a komoly kreatív és stratégiai munkát igénylő pályázatok esetében pitchdíj vagy tender-részvételi díj bevezetését;

• a hazai KKV ügynökségek és szakmai szolgáltatók versenyképességének támogatását, a versenyjogi szabályok következetes betartását, valamint a monopolhelyzetek, a túlzott piaci koncentráció és a versenyt korlátozó gyakorlatok megelőzését;

• a kizárólagos szolgáltatási rendszerek megszüntetését, illetve többopciós partneri rendszerek kialakítását: az állami és állami hátterű rendezvényhelyszíneken működő kizárólagos szolgáltatási rendszerek felülvizsgálatát, valamint olyan akkreditációs rendszer kialakítását, amely objektív szakmai és pénzügyi feltételek teljesítése esetén több szolgáltató számára is lehetővé teszi a piacra lépést;

• annak biztosítását, hogy a helyszíni technikai és kapcsolódó szolgáltatói rendszerek kapacitása igazodjon az adott helyszín rendezvényszámához és volumenéhez;

• a rendezvénytechnikai piacon kialakult túlzott piaci koncentráció és annak versenytorzító hatásainak szakmai és versenyjogi szempontú áttekintését, különös figyelemmel az állami megrendelésekhez és támogatási rendszerekhez kapcsolódó piaci folyamatokra;

• többügynökséges működés biztosítását állami és állami tulajdonú megrendelőknél;

• piaci részesedési korlát bevezetését az állami megrendelési piacon oly módon, hogy egyetlen szolgáltatói vagy ügynökségi cégcsoport részesedése se haladhassa meg a teljes éves volumen meghatározott részét;

• hosszú távon egy rendezvényes érdekképviseleti kamara létrehozásának megvizsgálását.

2. Az üzleti rendezvényturizmus stratégiai fejlesztését:

A MaReSz kiemelten fontosnak tartja:

• egy komplex feladatkörrel működő nemzeti kongresszusi iroda létrehozását vagy a jelenlegi Budapest Convention Bureau hatáskörének jelentős bővítését;

• versenyképes destination support rendszer kialakítását;

• közvetlen állami támogatási rendszer működtetését a nemzetközi konferenciák és üzleti rendezvények megszerzésére;

• a korábbi MICE Fund jellegű konstrukció újraindítását vagy továbbfejlesztését;

• study tourok és hosted buyer programok támogatását;

• Budapest mellett a vidéki konferenciadesztinációk fejlesztését.

3. Infrastrukturális fejlesztések és nemzetközi versenyképesség:

A MaReSz javasolja:

• egy korszerű, nemzetközi színvonalú, 5–10 000 fős nagykapacitású konferenciaközpont létrehozását Budapesten;

• a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gyors és kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatának megteremtését;

• a Hungexpo közlekedési megközelíthetőségének és infrastruktúrakapcsolatainak fejlesztését;

• a konferenciavárosok és az állam közötti koordináció erősítését;

• egységes konferencia-közlekedési kedvezményrendszer kialakítását, például ingyenes vagy kedvezményes tömegközlekedés biztosítását konferenciarésztvevők számára.

4. Kiszámítható szabályozási és adózási környezetet:

A MaReSz javasolja:

• a reprezentációs adó további mérséklését;

• a kedvezményes reprezentációs szabályok kiterjesztését a rendezvényvendéglátásra, üzleti rendezvényekre és vállalati dolgozói eseményekre;

• annak lehetővé tételét, hogy a reprezentációs keret meghatározott mértékig rendezvényeken való részvétel, valamint meghívott vendégek költségeinek finanszírozására is felhasználható legyen;

• a konferenciacsomagok és komplex rendezvénycsomagok jelenlegi áfaszabályainak felülvizsgálatát, tekintettel arra, hogy a rendezvényétkeztetés jelenleg nem tartozik az 5%-os kedvezményes áfakulcs alá, hanem 27%-os áfaterheléssel működik, ami jelentősen rontja a magyar rendezvényágazat versenyképességét;

• az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak a rendezvény- és vendéglátóipari működés sajátosságaihoz igazodó egyszerűsítését;

• a turisztikai idénymunkára vonatkozó kedvezőbb szabályok kiterjesztésének megvizsgálatát a rendezvényvendéglátás és kapcsolódó szolgáltatások területére;

• az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztrációs terheinek csökkentését, különös tekintettel a többnapos rendezvényekre és az éjszakába nyúló munkavégzésre;

• az EKHO adózási forma hosszú távú fenntartását a rendezvény- és technikai szakmában működő vállalkozások számára;

• a KATA szabályozását érintő esetleges jövőbeni módosítások előtt előzetes szakmai egyeztetés lefolytatását;

• a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szakmai egyeztetését és kiszámítható kialakítását a turizmus- és vendéglátóipar munkaerőpiaci sajátosságainak figyelembevételével;

• az adminisztratív terhek csökkentését;

• az ágazati sajátosságokat figyelembe vevő támogatási rendszerek kialakítását.

5. Adatalapú ágazatirányítást és szakmai partnerséget:

A MaReSz szükségesnek tartja:

• egységes rendezvényipari adatgyűjtési és elemzési rendszer működtetését;

• a piaci adatok rendszeres és transzparens megosztását az ágazati szereplőkkel;

• a szakmai szervezetek intézményes bevonását az ágazati döntéselőkészítésbe;

• rendszeres stratégiai konzultációk kialakítását a kormányzat és a szakmai szövetségek között.

6. Humánerőforrás, oktatást és szakmai minőségbiztosítást:

A rendezvényágazat egyik legnagyobb kihívása a munkaerőhiány és a szakember-utánpótlás biztosítása.

A MaReSz javasolja:

• a rendezvényipari szakemberek megtartását támogató intézkedések bevezetését, különös tekintettel a technikai szakemberekre, projektalapon foglalkoztatott szakértőkre és magasan képzett szabadúszó munkaerőre;

• a szakmai képzések és felsőoktatási együttműködések erősítését;

• az utánpótlás-nevelés támogatását;

• a szakmai minőségbiztosítási rendszerek fejlesztését;

• hosszú távon egy rendezvényes érdekképviseleti kamara létrehozásának megvizsgálását.

Borítókép: Unsplash.com/AlexandrePellaes