Vas megye közelebb van Kínához, mint gondolnánk

„Ne tervezz túl sokat, inkább validálj azonnal” – vallja Varga Richárd, az AGS Mérnökiroda vezetője. A hétköznapi médiafogyasztó nem nagyon találkozik a cég nevével, holott a saját piacán, a szerszámgépgyártás terén kevés vállalat van, aki ne halott volna a Vas megyei fiatalember által alapított cégről. Pedig Kínában kezdték. És csak 5 éve.

„Ha az élet citromlevet ad, akkor csináljunk limonádét”

Kis túlzással ezzel az üzleti filozófiával indult a cég 2018-ban. Az európai, és azon belül a magyarországi szerszámgépgyártás komoly válságba került a 2000-es években, amikor megjelentek az ázsiai gyártók. A magyar szerszám- és fröccsöntési gépiparra emellett a változó piaci trendek is hatással voltak: szocializmus utáni változás szerszámgépipari példával illusztrálva úgy szól, hogy anno egy darab kávéfőző volt, amiből gyártottak ötmillió darabot évente. Ma pedig jellemzően 100 féle kávéfőző van és mindegyikből gyártanak kb. 50 ezer darabot. Mindez az említett 2000-es évekbeli válság esetében azért fontos, mert a termék árában a szerszámozási költség egyre szignifikánsabban jelent meg, amiből az következett, hogy egyfelől egyre bonyolultabbá váltak a műszaki megoldások, másfelől mindezeket egyre alacsonyabb áron kellett előállítani. A végeredmény az lett, hogy az európai szerszámgyártók már nem voltak versenyképesek, a világ pedig Kína felé fordult. Ebben a piaci helyzetben alapította cégét egy Vas megyei településen Varga Richárd, aki azt mondta, hogy „ne versenyezzünk a kínaiakkal, hanem nézzük meg, hogy ők miben jók és mi miben vagyunk jók, és próbáljunk egy szimbiózisban együtt dolgozni”. Ebből született meg az a hibrid modell, amellyel Richárd vállalata, az AGS Mérnökiroda szárnyalni kezdett. Ma már több kínai céggel együtt dolgoznak: ők adják a mérnöktudást, a műszaki támogatást (üzembehelyezés, optimalizálás) és a mérnök know-how-t, a kínai partnerek pedig az olcsó, gyors, precíz gyártást.

Kína

Richárdnak Kína nemcsak az üzleti lehetőséget jelenti: első és egyben utolsó munkahelyén, ahol alkalmazottként dolgozott, szerencsés pozícióban volt, mert keresztül-kasul beutazta a világot és eljutott Kínába is. Szerelem volt első látásra, mert egy nyitott, barátságos, nagyon megoldás-orientált kultúraként ismerte meg Kínát. Ám már ekkor arra gondolt, hogy a kulturális különbségek bizony sok-sok előnyt is jelenthetnek. A vállalkozás működtetése szempontjából Kínában gyárttatni teljesen más dimenzió.

Habár a kínai szakember ugyanannyit keres, mint egy itthoni, az előny azért van keleten, mert heti 6 napot dolgozik napi 12 órában. „Nagyon hatékonyak, a fél órás szünet alatt még a villanyt is lekapcsolják az üzemben, amikor kimennek az udvarra” – avat be a részletekbe Richárd. A cégvezető szerint emellett még számtalan előnyt biztosít a Kínába kihelyezett gyártás, ám mind közül talán a legerősebb a gyártás költségszerkezete. „Ezzel nem lehet versenyezni” – mondja Richárd, mert – teszi hozzá – „óradíjra levetítve az európai 50 euróval szemben Kínában 18-20 euróval lehet kalkulálni. Egyszerűen olcsóbbra jön ki, a más költségszerkezet miatt.” A gyakorlatban a hatékonyság azt is jelenti, hogy Kínában egy szerszámot 4 nap alatt megterveznek. Ezzel együtt Richárd kizárólag csak hibrid modellben tudja elképzelni a működést, mert a Magyarország adta kreativitás, innovációs szellem és a más típusú gondolkodásmód – kiegészülve az erős műszaki-mérnöki szakmai képzettséggel – verhetetlen a világpiacon.

A hibrid modell sikere

Ennek a gondolkodásnak köszönhetően Richárd cége 5 év alatt az egyik legnagyobb magyar szerszámgyártó lett több mint 2 milliárdos forgalommal, szemben az iparági átlaggal, ahol a 70% 1 milliárd alatt van, 30% pedig 1 és 2 milliárd között van. Jelenleg több mint 70 aktív partnerük van Magyarországon – megtalálhatóak közöttük családi cégek, ahol 10 gép van és a hatalmas, 100-150 géppel rendelkező nagy cégek is. Dolgoznak például a Videoton cégcsoportnak is. Richárd úgy fogalmaz, hogy „aki ma Magyarországon fröccsönt, azoknak a 75 százalékával valamilyen üzleti kapcsolatban vagyunk. Vagy szerszámot javítunk a magyarországi üzemekben vagy új szerszámot gyártunk.” A fiatal cégvezető a siker elérésében két kulcs tényező kombinációját emeli ki: az egyik, hogy ezzel a hibrid stratégiával nagyon versenyképes árat, átfutási időt és komoly műszaki terméket tudnak adni a vevőiknek. A másik, hogy egy nagyon innovatív, dinamikus fiatal, profi csapattal dolgoznak. Most hatvan alkalmazottjuk van, az átlag életkor harminc alatt van. Kapacitásban „az 1 eurós alkatrésztől egészen az 1 millió eurós szerszámig el tudunk menni, amik összességében igen komoly értékű termékeket jelentenek.”

Kínában üzletelni

„Szeretek kint lenni” – mondja meggyőződéssel Richárd, aki majdnem fél életét, azaz évi minimum 20 hetet Kínában tölt. „Sört tudok kérni kínaiul, az nagyon fontos” – mondja viccelődve, holott élete első üzlete is így jött össze. A hosszas tárgyalás után a kínai partnerek elvitték vacsorázni, majd elkezdtek iszogatni. „Egy pálinka és 2 sör után egyszer csak megszólaltak, hogy akkor írjuk alá a szerződést” – emlékszik vissza Richárd. Mint utólag kiderült, csak azokat a partnereket viszik el vacsorázni, akikkel komolyan gondolják a bizniszt, hiszen a vacsora a fő attrakciója az üzlet megpecsételésének.

Richárdnak ma már Hong Kongban is van cége, de jelen van Sencsenben, Kantonban, Foshanban és Makaóban is. Mindenhol helyi emberei vannak, akik angolul-kínaiul folyékonyan beszélnek. Ez a deltatorkolat körülbelül 100 milliós népességgel bír, ezért mindig mosolyognak Richárdon, amikor kiderül, hogy honnan jött: Kínában a 10 milliós lélekszámú település még városnevet sem kap.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz! 

Tovább