A nyári időszakban sokan foglalnak magánszálláshelyeket, apartmanokat online foglalási rendszereken keresztül. Bár a NAV figyelme ebben az időszakban elsősorban vendéglátóhelyekre irányul, a turisztikai és szálláshely szolgáltatók is számíthatnak az adóhatóság érdeklődésére. Az adóhatóság folyamatosan monitorozza a turisztikai és vendéglátóipari szolgáltatók Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) továbbított forgalmi adatait és ha eltérést tapasztal a bevallási adatokhoz képest, felvillan a piros lámpa. Fontos tehát tisztában lenni az adózási szabályokkal, annak pedig, aki csak most kezdi el a tevékenységét, nem árt mérlegelnie, hogy milyen keretek között, milyen feltételekkel folytathatja azt: magánszemélyként, vagy vállalkozásként érdemesebb-e belefognia. Alábbi cikkemben a szálláshelyek, airbnb-k fontosabb adózási aspektusairól adok áttekintést.
Személyi jövedelemadó
Az első és legfontosabb döntési pont, hogy magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként (esetleg cégként) végezzük a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet? A döntés mindenekelőtt a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség szempontjából jelentős.
Az egyes adózási módok közötti választást a tevékenység jellege (folyamatossága), az adminisztráció egyszerűsége, illetve az elszámolható költségek köre orientálja.
Amennyiben valaki magánszemélyként (azaz nem egyéni vállalkozóként) kívánja folytatni a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, úgy kétféle módon állapíthatja meg a személyi jövedelemadó kötelezettségét:
- az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint tételes költségelszámolással vagy 10%-os költséghányad alkalmazásával – ebben az esetben szja mellett szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel is számolni kell; vagy
- bizonyos feltételek fennállása esetén egy egyszerűbb, tételes átalányadózási alternatívával is élhet.
A magánszemély abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást az adóévre, ha a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három lakást vagy üdülőt hasznosít szálláshely-szolgáltatási célra ugyanazon magánszemélynek legfeljebb 90 napra. A kedvező adózási módot egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja, továbbá bérelt ingatlan és ugyanazon személy részére történő hosszabb távú szolgáltatás esetén sem működőképes. A tételes adót ezen feltételek fennállása esetén szobánként kell megfizetni (38 400 Ft/év) negyedéves előlegek formájában. Ezen adózási mód előnyei és egyszerűsége szembetűnő, ugyanakkor a hátulütője az lehet, hogy az adót azokban a hónapokban is meg kell fizetni, amikor ténylegesen nincs vendéglátási tevékenység. Az átalányadózási módszer tehát egész éves turisztikai szolgáltatás esetén kifizetődő lehet, de szezonális szolgáltatás esetén megfontolandó. A teljes adóösszeget kell megfizetni abban az esetben is, ha a magánszemély év közben megszüntette a fizetővendéglátó tevékenységét. Elviekben nincs akadálya annak, hogy a magánszemély az év egy részében szálláshely-szolgáltatásra, másik részében pedig bérbeadásra hasznosítsa ugyanazt az ingatlant. Amennyiben a magánszemély az év egy részében már nem felel meg a tételes átalányadózás valamennyi feltételének, úgy a fennmaradó időre az önálló tevékenységből szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok alapján szükséges megállapítania a jövedelmét terhelő adót.
Amennyiben a magánszemély az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg a jövedelmét, úgy tételes költségelszámolás esetén a bevételekről és a kiadásokról is nyilvántartást kell vezetni, míg 10%-os költséghányad esetén bevételi nyilvántartás vezetése szükséges. Tételes költségelszámolás esetén bizonylattal alátámasztott kiadások, egyes igazolás nélkül is elismert költségek, illetve értékcsökkenési leírás, felújítási költség számolható el a bevétellel szemben. Tételes költségelszámolás esetén lehetőség nyílik a tevékenység megkezdése előtti 3 évben felmerült költségek elszámolására is.
A külföldön található ingatlanok után külföldi adókötelezettség merül fel.
Aki egyéni vállalkozóként végzi a tevékenységét, annak az általa választott adózási mód (vállalkozói jövedelemadózás, vagy átalányadózó egyéni vállalkozó) függvényében szükséges megállapítania a jövedelmét. Átalányadózás a mindenkori minibálbér 10-szeresét elérő bevételi korlátig alkalmazható, ez esetben a bevétel 60%-a lesz a jövedelem figyelemmel az adómentes jövedelemrészre is. Vállalkozói jövedelemadózás esetében a vállalkozói bevétel és költségek különbözete után 9% vállalkozói jövedelemadót kell fizetni, míg a magánszemély szintjén a vállalkozói kivét után szükséges megfizetni az adókat. A vállalkozói osztalékalap után szja és szochó fizetési kötelezettség merül fel.
Amennyiben cégként (kft, bt), történik a szálláshelyszolgáltatás nyújtása, úgy az általános szabályok szerint merül fel társasági adó vagy KIVA kötelezettség.
ÁFA és turizmusfejlesztési hozzájárulás
A szálláshely-szolgáltatás, mint üzletszerű tevékenység az ingatlanbérbeadástól eltérően főszabály szerint ÁFA-köteles tevékenység (5%), így minden esetben adószámot kell kérni annak, aki ilyen jellegű tevékenységet folytat. A szolgáltatástól természetesen számlát is ki kell állítani. Azok, akiknek éves szinten szerzett bevétele nem haladja meg a 12 millió forintos értékhatárt, választhatják az alanyi adómentességet, ebben az esetben nem merül fel ÁFA-kötelezettség. Akik külföldi online platformokkal állnak kapcsolatban (Airbnb, booking) közösségi adószámmal is rendelkezniük kell és ÁFA-bevallást, összesítő jelentést is be kell adniuk a határon átnyúló szolgáltatási tranzakciókról.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk