Amikor ötletét bemutatta az IBS akkori rektorának, Tamás Istvánnak, akinek a nevéhez olyan tudományt népszerűsítő projektek kötődnek, mint pl. a Csodák Palotája, komoly támogatásban reménykedett. Tamás István kitűnő elképzelésnek találta az ötletet, majd hozzátette, hogy a magyar piacon szerinte sohasem fog megtérülni a belefektetett munka, így nem szeretne beszállni a bizniszbe. András ennek ellenére úgy döntött, saját erőből kezd bele víziójának megvalósításába. De ehhez kell egy honlap! Ismeretlenül becsöngetett hát egy délután barátjának a barátjához, Kovács Zoltánhoz – aki jelenleg a Raiffeisen Bank agilis transzformációért felelős divíziójának a vezetője – , aki frissdiplomás informatikusként először megpróbálta lerázni Andrást, végül mégiscsak tető alá hoztak egy oldalt, mely 2010 végén mateking.hu néven működni kezdett, 2016 óta minden évben elnyeri a Magyar Marketing Szövetség „Az Év Honlapja” díját E-learning kategóriában, s jelenleg mintegy 200 ezer regisztrált felhasználóval büszkélkedhet, vagyis Magyarországon minden ötvenedik ember innen tanul matekot.
Miként sikerült ennyiszer „újrázni”?
Ez abszolút rekord az Év Honlapja verseny történetében, de nem ezért csináljuk, hanem mert szeretjük a felhasználóinkat, és attól, hogy valami igazán jó és innovatív dolgot csinálunk, mi is jól érezzük magunkat. Valljuk, hogy egy termék akkor színvonalas, akkor szeretik az emberek, ha folyamatosan fejlesztjük, ha új funkciókat tervezünk bele és frissítjük a tartalmat. Enélkül, azt hiszem, ma nem itt tartanánk.
A honlapotokon olvasható a mateking.hu részletes története, melyből kiderül, hogy elképesztő mennyiségű munkaórát tudtok a hátatok mögött. Tiszteletreméltó a szándék és a cél, a matematika megszerettetése, de ha előre tudod, hogy ennyi időt és energiát kell belefektetned, újrakezdenéd?
Mielőtt Steve Jobsék kifejlesztették a grafikus felhasználói felületüket – melyet ma teljesen természetesnek veszünk, mert mindenki használja – , tettek egy látogatást a kockázati tőke befektetőjüknél, a Xeroxnál. Jobs a Xerox PARC-bemutatón majd’ elájult a látott grafikus felülettől. Úgy döntött, hogy neki ez kell és „ellopja” a dolgot. Csakhogy egészen más történt: nem lemásolták, hanem újraalkották az ott látottakat és olyan dolgokra is megoldást találtak, melyekről csak hitték, hogy látták. Vagyis: a „meg lehet csinálni” naivitása képessé tette őket arra, hogy valóban megalkossák az elképzeléseiket. Ha előre ismernénk a buktatókat, a töméntelen munkát, a problémákat, a sorscsapásokat, mely előbb-utóbb minden vállalkozás életében bekövetkezik, a legtöbb ember az elején megtorpanna. A naivitás hajt előre, emiatt nem adjuk fel, ezért marad meg a hitünk. És ezért jó, hogy nem látunk a jövőbe se.
Melyek voltak a mateking.hu számára a legnagyobb buktatók?
Maga az IT szakma tele van buktatókkal. A informatikusok jól ismerik azt a frusztrációt, mely minden új fejlesztés velejárója. Azért változnak például olyan iszonyatosan lassan a banki informatikai rendszerek, mert a szakemberek rettegnek attól, hogy összeomlik, ami egyszer már működött. Akárcsak a fizikában, vagy az időjárás terén, itt is érvényesül a pillangó-effektus: minden mindenre hatással van, egy apró módosítás gigantikus bajt tud okozni. Ez bizony hatalmas gátja tud lenni a változásnak.
A buktatók másik köre a tananyagfejlesztéssel és a dizájnnal kapcsolatos. A jó dizájn olyan, hogy szinte észre sem venni, egyszerűen csak működik és kész. Azt vesszük észre, ami nem működik jól. A mateking.hu felületei rengeteg egyeztetés, próbálgatás és kudarc eredményeként jöttek létre. Sokszor vontunk be külső grafikai tanácsadókat, a legtöbbet Ördögh Lászlónak és a Graphasel stúdiónak köszönhetjük ezen a téren. Ők tényleg zsenik, ha dizájnról van szó. Ahhoz, hogy ennyire egyszerű és átlátható legyen a mateking.hu, a háttérben bonyolult problémákat kellett megoldanunk. Ha ma egy diák ellátogat a honlapra, már csak a jól strukturált, letisztult tananyaggal találkozik. A Google-ben persze több millió ingyen tananyag található, de abban innovatív a mateking.hu, hogy mi úgy építettük fel a tudásanyagot, hogy abból bárki – tényleg bárki – meg tudja érteni a matematikát.
Magyarországon kívül hol próbálkoztatok?
Angol illetve német területen. Ez utóbbi egyelőre nem túl sikeres, mert 20 millió forintot és rengeteg munkát fektettünk bele, de valahogy nem jönnek a felhasználók.
Mi a kudarc oka?
Amit mi csinálunk, az sztenderd módon nem marketingezhető. Ha megnézzük, hogyan találtak ránk a felhasználóink, akkor azt látjuk, hogy a mateking.hu új felhasználóinak 40 százaléka tanár illetve diáktárs ajánlása alapján – vagyis indirekt marketing útján – , 35 százaléka pedig Google kereséssel akadt ránk. Ha ezt összeadjuk, az 75 százalék, vagyis a klasszikus marketinges eszközöknek – sajtómegjelenések, Facebook, saját hirdetések – csupán 25 százalékot köszönhetünk. Mivel azonban a német nyelvű oldal SEO-ja még messze nem optimális, ajánlásokra pedig nem számíthattunk – hiszen egyelőre nincs kitől -, így a klasszikus marketinges eszközökre kellett hagyatkoznunk, amelyek azonban nem hozták a várt érdeklődőket. Most ott tartunk, hogy a magyar oldalon kísérletezzük ki a marketing-receptet, ami aztán remélhetőleg több-kevesebb módosítással, de Ausztriában is működni fog.
Az angol nyelvű oldalt a nyelvnek köszönhetően viszonylag sokan nézik, ott egyéb problémákkal kellett szembesülnünk. „Normandiai partra szállásnak” hívja a marketing szakma azt a fajta marketinget, mely egy pontra összpontosít, de oda nagyon, így lehet könnyebben bejutni egy piacra. Sajnos az angol oldal esetében nem találtuk meg ezt a bizonyos partra szállási pontot. Működik az oldal, de üzletileg nem foglalkozunk vele, a Brexit betette a kaput az adminisztráció oldalán, ez EU piacát lényegében elvesztettük (vámok, stb.) és a működési költségek is megnőttek.
Viszont Ausztriában a német nyelvű oldallal konkrét céljaink vannak, így mindenképp megoldást kell találnunk a marketing-problémákra.
Milyen versenytársakról tudtok a világban?
A leghíresebb versenytárs a KhanAcademy, velük nagyjából egyszerre indultunk, csak ők az USA-ban, s ez nem kis versenyelőnyt jelent. A videós tartalmaik létrehozásába idővel az amerikai kormány, a Microsoft és sok más cég dollár milliókat tolt bele. Ez egy ingyenes oktatási platform, Magyarországon is megjelent fordítással, de nem tartom olyan jónak a minőségét. Bár vannak rajta jó dolgok, de a matekos anyagaik zömében egy mikrofonba szuszogó tanár rajzolgat a táblára kézzel – ez ma idejétmúlt jelenség. A legtöbben egyébként videós anyagokat készítenek. Az Udemy oldalán szintén videós anyagok találhatók. A mateking.hu abban is egyedi, hogy nálunk nem videók vannak – bár az anyagok nézhetők videóként is – hanem a tanulók lépésről lépésre tudnak haladni az anyagban.
Ha valaki szeretné végignézni az összes anyagot, hány órán keresztül kellene a gép előtt ülnie?
2,5 hétig, de nem érdemes ebből kiindulni. Videóként nézve 5-10 perc hosszúak a matekinges epizódok, de épp az a mateking.hu lényege, hogy ha a tananyagnak egy részét valaki érti és tudja, akkor azt átugorhatja, hogyha viszont az anyagrész új a számára, akkor lépésről lépésre haladva, akár vissza-vissza ugrálva addig nézheti, amíg meg nem érti. A nálunk alkalmazott technika másik előnye, hogy a feladat megoldását akár visszafelé is lehetőségünk van nyomon követni. Erre azt a hasonlatot szoktam hozni, hogy ha a rejtvényújságokban található labirintusban visszafelé haladunk, akkor azonnal megtaláljuk a helyes utat. A matekfeladatok visszafelé megoldása rengeteget segít a megoldási módszer lényegének megértésében.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk