Jön a válság
Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e energiaválság Európában, hanem az, hogy mikor lesz a legrosszabb a helyzet, mennyi ideig tart majd és milyen következményei lesznek. Bár mindez a lakosság egy jelentős részét közvetlenül is fogja érinteni, azonban a nagyfogyasztókat, tehát az ipart még nagyobb mértékben fogja sújtani, ezt pedig a kisvállalkozók is meg fogják érezni. Fel kell tehát készülni a recesszióra, ami a még tovább emelkedő infláció, illetve a külső kereslet enyhülése miatt következik majd be. Cikksorozatunkban azt vizsgáljuk, hogy a kisvállalkozók mit tehetnek annak érdekében, hogy ezt a nehéz időszakot a lehető legjobban át tudják vészelni.
Jobb félni, mint megijedni?
“A magyar KKV szektor talán túlságosan is felkészült a recesszióra. A cégvezetők egy része pánikban van, le van bénulva és fél attól, ami még itt sincs” – mondta Gangel Péter, a Bizalmi Kör alapítója, aki szerint a túlzott riadalomnak elsősorban a média az oka. Jelenleg a szélsőséges és pánikkeltő tartalmak vonzzák a legtöbb olvasót, és amíg ez nem változik, addig a kommunikáció jellege sem fog. Az alapító elmondta, hogy a recesszió persze szinte biztosan jön, de erre nem feltétlenül egy csapásként, hanem egy átrendeződésként kell tekinteni: a cégek egy része teret fog veszíteni, míg egy másik részük előtt rengeteg lehetőség nyílik majd ki. Fontos tisztázni, hogy a pénz nem tűnik majd el, csak másfelé áramlik majd, így cégvezetőként azt kell vizsgálni, hogy a vállalatunk számára mit jelent majd ez a helyzet, hogyan tud majd reagálni az új igényekre. A Bizalmi Körben lévő cégvezetők elsősorban a hatékonyság növelésén dolgoznak, előtérbe kerülnek az automatizált folyamatok és a hatékony kontrolling.
Hiánygazdaság
A beszállítók kezeléséről Dancs Attilával, a Pesti Pipi alapítójával és tulajdonosával beszélgettünk. Budapest egyik újhullámos streetfood-hálózatának története csupán pár éve kezdődött, de ma már közel húsz üzletben várják a csirkehús rajongóit. A hálózat mérete alapján elsőre azt gondolhatnánk, hogy őket nem fogja nagy mértékben érinteni a bizonyos termékeknél jelentkező hiány, de a cégvezető ennél árnyaltabban látja a jövőt: “Mi az elmúlt hónapokban azt tapasztaltuk, hogy egy nagyon erős hiánygazdaság alakult ki az összes olyan alapanyagnál és eszköznél, amelyeket eddig vásároltunk, és egyelőre nem találunk gyógyírt. Az alkupozíciónk a legtöbb beszállítónál megszűnt, a körülmények miatt ma már gyakorlatilag annak örülünk, ha megfelelő mennyiségű, és ideális esetben megfelelő minőségű alapanyagot tudunk rendelni. Számunkra egyébként a legnehezebb a baromfihús és az étolaj beszerzése, és hiába van húsz üzletünk, gyakorlatilag tényleg elvesztettük az alkupozíciónkat: adott a napi ár, ha azon megvesszük az árut, akkor hozzák, ha nem, akkor nem.”
Attila arról is beszélt, hogy bár a vendég- és tranzakciószámuk egyelőre nem mutat csökkenést, fel kell készülniük erre az eshetőségre is. Az alapanyagok költségei ugyanis az ő szektorukban rendkívüli módon emelkednek, a csirkemellnél bő egy év alatt duplázódásról lehet beszélni, ezt pedig elsősorban az áraik növelésével tudják kompenzálni. “Aki egy-két éve eljött hozzánk, 2000 forintból egy nagyon jó menüt tudott vásárolni. Ma már ez az összeg inkább a 3000 forinthoz közelít, így elképzelhető, hogy a jó minőségű pipiburgerek a jövőben sokaknál egyfajta luxuscikknek számítanak majd.”
Gangel Péter hozzátette, hogy más szektorokban is megfigyelhetők ezek a folyamatok, a példákat pedig hosszan lehet sorolni: a kereskedelemben a kínai leállások, a szállítmányozásban az extrém drágulás, az autóiparban a chiphiány, általánosságban a munkaerőpiacon pedig az elvándorlás és a korábbi KATA-s vállalkozók kiesése okoz majd pillanatnyi vákuumot. Ugyanakkor Péter szerint nem általános hiányról, hanem lokális hiányokról lehet beszélni, ezeket pedig lehet majd jól kezelni.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk