Sajnálatos dolog, ha valaki azért örököl meg egy vállalkozást, mert valamely rokona vagy felmenője elhunyt, és minden – a céget érintő addigi ügymenet – az örökös nyakába szakad. Azonban ez egy manapság korántsem elhanyagolható téma, hiszen sajnos a mindennapok körforgásában nem egy olyan precedens létezik, melyben azért kell egy vállalkozást átvennie valakinek, mert a korábbi tulajdonos elhunyt. Cikkünkben ezt a témát vettük górcső alá dr. Illés Sándor ügyvéddel és Görcs Annamáriával, a győri GIMEX Hidraulika Kft. ügyvezetőjével, akinek bőven van személyes tapasztalata a témában, hiszen a 30 éves családi másodikgenerációs vállalkozás egy sajnálatos haláleset miatt szállt apáról lányára.
Haláleset folyamán az öröklésnek két módja létezik: egyik a végrendelet alapján történő öröklés, másik pedig a törvényes öröklés. „Amennyiben az örökhagyó érvényes és hatályos végrendeletet hagyott hátra, akkor a végrendelet alapján történik az öröklés. Amennyiben viszont nincs érvényes és hatályos hátrahagyott végrendelet, akkor a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Utóbbi esetben szükségszerűen a családtagok örökölnek, míg a végrendeleti öröklés esetén elképzelhető, hogy az örökhagyó például az üzlettársára hagyja a cégben levő részesedését.” – ismerteti Illés Sándor a jogi folyamat kezdetét.
A jogi eljárás módja és menete
A jogi eljárás során a kezdetekben rögzítenünk kell, hogy az elhunyt halálának pillanatában a hagyatéka (tehát a cégben fennálló részesedése is) minden további cselekmény nélkül átvitt értelemben átszáll az örökösökre. Fontos tudni, hogy mindig az illetékes önkormányzat jegyzőjének kell elkészítenie a hagyatéki leltárat, amit továbbítania kell az eljáró közjegyzőnek. Céges öröklés esetén is ugyanúgy készülnünk kell hagyatéki eljárásra, hiszen akkor kerül meghatározásra, kik az örökösök, illetve mennyi a rájuk eső rész a hagyatékból.
Görcs Annamária, a GIMEX Hidraulika Kft. örökösének ezzel a helyzettel kellett szembenéznie, hiszen édesapja halálát követően a vállalkozás lányára szállt. „Egy kisvállalkozás esetén igen összetett a helyzet, mivel sok cég kézi irányítással működik. Hiába a bejáratott cégnév, az aktív és fizetőképes ügyfélkör, ha a vállalkozás nem életképes, vagy nem értékesíthető az alapítója nélkül, azaz a folyamatok, a felelősségi körök nincsenek transzparensen kialakítva, és konkrét személyektől függetlenül. A partnerek nagy része sokszor az alapítóhoz kötődik, évtizedes, személyes emberi kapcsolatokat egyébként sem egyszerű csak úgy átörökíteni.” – mondja Annamari. Ezt erősíti meg dr. Illés Sándor is, aki elmondta, az örökösödés azoknál a családi vállalkozásoknál jelenthet komoly problémát, amelyeknél az örökhagyó egy személyben a tulajdonos és az ügyvezető is., hiszen halálával a cég képviselő és döntéshozó hiányában működésképtelenné válik.
Hogyan kell az örökösödési folyamatot elindítsuk?
Az örökhagyó halála után a cégöröklés folyamata teljesen automatizált, örökösként nem kell kérvényezzük sem a leltár elkészítését, sem pedig magának az eljárásnak a megindítását. Hogyha a körülmények indokolják, örökösként meg tudjuk gyorsítani a folyamatot, de természetesen ezt a többi esetleges örökössel együttműködve kell megtegyük. Készülhetünk kész tervvel a hagyatéki tárgyalásra a cég öröklését illetően, mert ezzel a közjegyző dolgát is megkönnyíthetjük.
A legfontosabb, hogy a működésképtelen helyzetet megelőzzük, és családi cég lévén legyen egy előre elkészített tervünk ilyen esetre. „A cég működésének már az is nagy segítséget tud nyújtani a hagyatéki eljárás lezárultáig, ha van egy örökhagyón kívüli önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezető vagy cégvezető, illetve amennyiben van egy kisebbségi tulajdonos. További lehetőség az örökhagyó részéről, hogy a végrendeletben végrendeleti végrehajtót nevez meg, aki – a végrendeletbe foglalt megbízás elfogadása estén – jogosult a hagyaték átadásáig az örökhagyó részesedéséből fakadó jogokat gyakorolni, így döntéseket hozni a cég zavartalan működése érdekében, így például ügyvezetőt is jogosult megbízni.” – tanácsolja az ügyvéd.
Abban az esetben, ha ezeket a megoldásokat az örökhagyó korábban nem alkalmazta, úgy örökösként a közjegyzőtől jogosultak vagyunk ügygondnok kirendelését kérni. Az ő feladata ugyanis, hogy megóvja a vagyont és részesedést. Ezzel pedig elkerülhetjük az értékvesztést.
Annamari azt mondja, azzal sajnos előre számolni kell, hogy akár fél év is eltelhet, mire a hagyatéki tárgyalásra sor kerül. Ha pedig a vállalkozás ideiglenesen utód nélkül marad, sajnos könnyen tönkre mehet, akkor is, ha nyereséges és sikeres. Fontos tisztában lenni, és különbséget tenni az ügyvezető és a cégvezető fogalma között, hiszen sokan szinonimaként kezelik a kettőt, és egy kalap alá veszik.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk