Azt pedig sajnos már a Covid önmagában véve is jól példázta, hogy azok a vállalkozások, amelyek nem tudtak megfelelően reagálni az új helyzetre, működési formától függetlenül jelentős visszaesést tapasztalhattak vagy rosszabb esetben akár meg is szűntek. Az elmúlt hónapok történései pedig csak tovább rontottak a helyzeten. A gazdasági visszaesés miatt így még nehezebb új ügyfeleket szerezni vagy a meglévőket megtartani, nem beszélve a termelékenység növeléséről. Ennek eredményeképpen még a szokásosnál is több időt és energiát kell fordítani az ügyfélélmény javítására.
Az elmúlt évek történéseit és a különféle túlélési taktikákat vitattuk meg kerekasztal-beszélgetés formájában az alábbi résztvevőkkel, akik már korábban is nyilatkoztak a Hello Biznisznek:
- Réti Éva, a Réthy Fashion Brand alapítója, designere;
- Lakatos István, a Bravogroup Holding vezérigazgatója, a Cápák között című üzleti showműsor egyik befektetője;
- Stampf Attila, a Humanize.studio customer experience designere.
Lássuk tehát, hogyan is vélekednek szakértőink az egyes kérdésekben!
Milyen főbb piaci változásokat tapasztaltatok az utóbbi időben, hogyan látjátok az elmúlt évek eseményeit és a jelenlegi helyzetet?
Éva: Nem titok, hogy a közelmúlt történései a ruhaipart nagyban érintették. Esetünkben például volt olyan időszak, hogy egyetlen megrendelést sem kaptunk, ami korábban még soha fordult elő. Pedig az újrahasznosítással kapcsolatos tevékenységünk számos dologra kiterjed, legyen szó farmerről, függönyről vagy kávékapszuláról. Külön újrahasznosító központot alakítottunk ki Szigetszentmiklóson, vásárokba jártunk, viszonteladók is voltunk. De iskolákban és fesztiválokon is tartottunk előadást. A koronavírussal azonban gyakorlatilag minden lehetőségünk megszűnt, így az online teret kezdtük el erősíteni. Azonban mivel mások is ezt tették, így ez – nem meglepő módon – korántsem könnyítette meg a dolgunkat. Ezt követte a jelenlegi helyzet, ami engem profilváltásra ösztönzött. Újrahasznosító akadémiát indítok, ahol többek között oktatni is fogok. A kapcsolódó weboldal és anyagok készítése is folyamatban van, egyelőre havi turnusokban folyik majd a képzés. Sőt, az egyik egyetem is kapcsolódott hozzánk.
István: Úgy gondolom, a ciklikusság a gazdaságra is jellemző, új egyensúlyi pontok alakulnak majd ki. Persze mivel az emberek félnek a recessziótól, így értelemszerűen kevesebbet is költenek. Véleményem szerint érdemes optimalizálni, olyan tényezőkkel is kalkulálni, amikre jellemzően csak válság idején fordítunk figyelmet. Ott van például a klímaváltozás, a vízhiány, ami egyre égetőbb problémát jelent. Nyugalmas időkben jellemzően egyszerűen átsiklunk ezek felett, észre sem vesszük, milyen jó dolgunk van. Pedig a saját érdekünkben érdemes tudomásul venni, hogy most bizony a hét szűk esztendő ideje van itt, így ehhez igazodva nekünk is ideje változtatni.
Attila: Ha belegondolunk, valójában minden mögött emberek állnak. A jövőbe vetett hit, a bizalomvesztés – sok más mellett ez az ok, ami a válságok mögött meghúzódik. A jó üzletfejlesztés is az emberek igényeire, problémáira épül. Így a vállalkozásoknak érdemes az ügyfelek fejével gondolkozni, az ő igényeikre reagálni. Mivel a kereslet-kínálat az ezeket mozgató különféle tényezők hatására folyamatosan változik, így ajánlott ezt a témát is közelebbről megvizsgálni, nyomon követni. A gyakorlatban azonban sokan figyelmen kívül hagyják mindezt. Így összességében úgy gondolom, hogy sajnos lehetnénk jobban felkészülve arra, ami most történik. De még nem késő.
Véleményetek szerint mennyire lehet a fenntarthatóság gazdasági vonatkozásban is válságálló?
István: Szerintem „fentről”, állami szinten kellene első lépésként beavatkozni. Példának okáért a közbeszerzéseknél jellemzően a legalacsonyabb ár a szempont, holott lehet, hogy egy magasabb árat ajánló pályázó jobb minőségű munkát végezne, vagy az ő terméke kevésbé lenne káros a környezetre. Ez többek között azt is jelenti, hogy nem „vesznek ki” pénz a vállalkozásból, hanem visszaforgatják a bevételt, mivel látják, hogy növekedni kell, így többet akarnak termelni és eladni.
Attila: Szerintem a fenntarthatóság kérdésével a nagyközönség valójában még nem szembesült úgy igazából. Az ügyfélkutatások eredményei is azt mutatják, hogy az emberek jelentős részen nem elég tudatos még, túlfogyasztás jellemzi őket. Ennek oka, hogy erre egyre több és több a lehetőség, illetve a vásárlás öröme is egyfajta elégedettséget okoz számukra. Szemléletváltásra és alulról felfelé, valamint felülről lefelé irányuló kezdeményezésekre lenne szükség, amiknek össze kellene érniük. Ez a változás hosszú időt vehet igénybe, mert az emberek többsége inkább a megszokott dolgokat részesíti előnyben és nehezen hajlandó változtatni.
Éva: Az újrahasznosító központban sokszor tapasztaltam, hogy hiába hozott be hozzám valaki mondjuk egy használt farmert, utána rögtön el is ment egy másikat vásárolni. Ebből is látszik, hogy nem a fenntarthatóság volt az elsődleges szempont – sokan még a szó jelentésével sincsenek tisztában. Egyetértek beszélgetőtársaimmal abban is, hogy sok esetben az ár a legfontosabb, és hogy hiába kezdeményezünk alulról, ha ezt az állam nem támogatja. Ugyanakkor viszont az utóbbi időben szerencsére már azt látom, hogy egyre többen térnek át környezettudatos(abb) életmódra.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk