Hogyan tervezd meg a kommunikációdat induló vállalkozásnál?

Elindult a cégünk, termékünk, szolgáltatásunk is van, már „csak” az ügyfelek hiányoznak. Valahogy fel kellene hívni a figyelmüket, hogy hahó, itt vagyunk, csak ránk vártatok! Ennek legköltséghatékonyabb módja a különféle online csatornák használata – ezek olyan zavarba ejtő változatosságban állnak rendelkezésünkre, hogy nem is könnyű eligazodni közöttük. Ám mielőtt elmerülünk ezek rejtelmeiben, nézzük meg milyen egyéb lehetőségek közül választhatunk!

Az egyik legolcsóbb megoldás a szórólapok terjesztése lehet, akár utcán osztogatva, akár a postaládákba bedobva. Ha ezeken kód ellenében kedvezményeket is kínálunk, akkor a kód felhasználásából azt is megtudhatjuk, mennyire volt sikeres a kampányunk, hány vevőt értünk el ezzel a módszerrel. Az egykoron egyeduralkodó újsághirdetéseket ma már sokkal ritkábban használják a cégek, ráadásul induló vállalkozásnak a legtöbbször drága is lehet. Olcsóbb lehetőségeket kínálnak az ingyenes reklámújságok vagy a helyi (kerületi, városi) újságok. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ez a módszer csak bizonyos termékeknél és bizonyos célcsoportnál működik – huszonéveseket vagy prémium célcsoportot így nem fogunk tudni megszólítani.

Egy induló vállalkozás számára elengedhetetlen, hogy jelen legyen az online térben – a vírusjárvány idején még inkább, mint bármikor, mondja Szabó Edit Ditte digitális marketingszakértő. Szerinte nem csak az lehet nagy hiba, ha egy vállalkozás elhanyagolja a digitális csatornákat, hanem az is, ha túl sokat akar markolni egyszerre. A social media a tévhittel ellentétben nincs ingyen: időt és energiát kell belefektetni, úgy az oldalak kezelésébe, mint a kreatív tartalmak előállításába. Ha magunknak nincs erre időnk vagy tehetségünk, meg kell fizetünk egy hozzáértőt. Nulláról felépíteni egy oldalt soha nem egyszerű, és hacsak nem érzünk rá valami nagyon népszerű dologra, a követőtábor felépítése, az elérések megszerzése fizetett hirdetések nélkül nem fog menni.

A szakértő ezért azt tanácsolja, hogy csak annyi közösségi oldalon legyünk jelen a vállalkozásunkkal, amennyire kapacitásunk is van. A közösségi médiában heti szinten 3-5 új posztot kell kitenni, kiszámítható, ütemezett módon, havonta pedig mindegyikre rá kell költeni néhány tízezer forintot, ha növelni akarjuk az ismertségünket. „Akkor vállaljon be egy újabb csatornát valaki, ha az első már stabil lábakon áll”, figyelmeztet Szabó Edit Ditte.

A stabilitás elérése viszont ritkán megy egyik napról a másikra. Legyünk türelmesek és próbálkozzunk kitartóan, tanácsolja a szakértő – ha valamelyik platform nem működik a vállalkozásunk esetében, az legritkább esetben a platform hibája, sokkal valószínűbb, hogy mi rontottunk el valamit. Próbáljunk többféle tartalmat, különféle verziókat, és ha egy év alatt sem tudunk eredményt felmutatni, akkor már tényleg lehet, hogy az adott csatornán nincs keresnivalónk.

Magánemberként a többség már valószínűleg használja a közösségi média platformok egyikét vagy akár mindegyikét. Ezért aztán nagy a kísértés, hogy a céges profilokat is magunk kezeljük. Ha valakinek a vállalkozás beindításának egyéb feladatai mellett erre is van ideje és energiája, ám csinálja, de sok esetben érdemes lehet szakértő segítségét igénybe venni. Hatványozottabban igaz lehet ez az indulásnál, amikor ki kell találni, hogy melyik platformra milyen tartalmat és milyen sűrűn tegyünk ki, illetve melyikre mennyi hirdetési pénzt szánjunk. (Különösen trükkös lehet a Google keresőhirdetések beállítása.) Ha ezt nem engedheti meg magának még a cég (bár a szakértőre fordított összeg sok esetben kisebb, mint a rosszul pozicionált hirdetésekre kidobott pénz), az is járható út, hogy fél év-egy év után lép kapcsolatba egy szakértővel, és beszéli át, hogy mit lehetne jobban, hatékonyabban csinálni, mint addig.

Most pedig nézzük egyenként, milyen online felületeken kell/lehet kommunikálnia egy induló vállalkozásnak.

1. Weboldal

Ez a minimum, a kiindulási pont ahhoz, hogy megtaláljanak bennünket az online térben. Ma már nem kell több százezer forintért informatikai fejlesztőcéget megbíznunk azzal, hogy csinálja meg a weboldalunkat. A WordPress, a Wix és a hasonló weboldal szerkesztő szolgáltatások lehetőséget adnak arra, hogy kész sablonok és beépített megoldások révén összetett, számos funkciót kínáló weboldalt rakjunk össze (esetleg némi külső segítséget igénybe véve).

Egy weboldalnak persze meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, hogy tényleg segítse a vállalkozásunkat. Először is, legyenek benne olyan pontok, ahol az érdeklődők fel tudják venni velünk a kapcsolatot vagy valamilyen módon interakcióba tudnak lépni – egy űrlap az üzeneteknek, megrendelési lehetőség, bármi. „Ezek nélkül a weblap tényleg csak kirakat, pedig nekünk kell egy ajtó is, ahol az ügyfelek beléphetnek”, mondja erről Szabó Edit Ditte. Másodszor, legyen bekötve az oldal mögé a Google Analytics, hogy mérni tudjuk a látogatottság különböző aspektusait: kik a látogatóink, honnan jönnek, melyik oldalon mennyi időt töltenek, és így tovább. Végül pedig a megfelelő technikai beállításokkal biztosítani kell, hogy az oldalunk megtalálható legyen a keresőmotorok számára, vagyis hogy egyáltalán felkerüljön az online térképre – ez az a bizonyos sokat emlegetett search engine optimization, vagyis keresőoptimalizálás. Amíg pedig ez beindul (mert azért kell hozzá egy kis idő), pár tízezer forintból már jól teljesítő hirdetési kampányokat lehet futtatni a számunkra releváns keresőszavakra, hogy az oldalunk hirdetése felugorjon a kereséseknél.

Ami pedig a weboldal tartalmát illeti, természetesen be kell mutatni a cégünket, a munkatársakat, a termékeket, szolgáltatásokat. Jól mutatnak az ügyfelek, felhasználók ajánlásai, a referenciák is. Ezeket nem kell sűrűn frissíteni, csak ha tényleg van valami újdonság. Hasznos viszont, ha van egy blog vagy hír aloldal, amit rendszeresen (hetente, kéthetente) frissítünk. Ez nem csak a látogatóknak mutatja, hogy folyamatosan zajlik az élet körülöttünk, hanem a keresőrobotok számára is jelzik, hogy aktív az oldal, érdemes ide irányítani a felhasználókat.

Jó kiegészítője lehet a weboldalnak a rendszeres hírlevél. Ha a felhasználók megadják az e-mail címüket (például egy vásárlásnál vagy valamilyen letöltésnél), máris lesz egy listánk, amire küldhetjük a hírlevelet. Ennek kétféle fajtája lehet, mondja Szabó Edit Ditte: a klasszikus információs hírlevél, amikor a közönségünknek fontos híreket, tartalmakat osztunk meg, közösséget építünk, márkahűséget erősítünk. A másik a promóciós e-mail, amelyben kimondottan valamilyen akciós ajánlattal, kedvezménnyel, kuponnal keressük meg az ügyfelet. Ezekhez érdemes valamilyen e-mail küldő rendszert is használni.

2. Facebook

A másik kihagyhatatlan felület, amely bizonyos esetekben (egy ideig) pótolhatja is a weboldalt. A magyar internetezők döntő többsége nagyon aktív a Facebookon (az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az FB-használók aránya), így egy jó Facebook-jelenlét sokat dobhat az ismertségünkön. Szabó Edit Ditte szerint az emberek háromféle tartalmat kedvelnek különösen a Facebookon, így vállalkozóként nekünk is erre a három funkcióra érdemes koncentrálni:

Újdonságok, információk

Népszerűek a posztok, amelyek valami újdonságról számolna be, bemutatnak egy új terméket, szolgáltatást, promóciót, esetleg a piacról általánosságban tartalmaznak valami érdekességet. Az olvasó ilyenkor úgy érzi, tájékozottabb a többieknél, extra értékhez jutott. A Facebookot integrálhatjuk a webshopunkkal is, így ha valakinek megtetszik a posztunkban bemutatott termék, egyből meg is rendelheti.

Szórakoztató tartalmak

Mindenki imádja a cuki macskás posztokat. Ez nem azt jelenti, hogy árasszuk el ilyenekkel az FB-oldalunkat, de a kikapcsolódást segítő, vicces posztok valószínűleg népszerűek lesznek. Ez nem minden márkának áll jól, ismeri el Szabó Edit Ditte, de találhatunk olyan tartalmakat, amely valamilyen módon minket, a tevékenységünket, a piacunkat parodizálja, reagál egy felkapott mémre, más aktualitásra. Ezekkel „etethetjük az algoritmust”, mert az ilyen posztokat sokan lájkolják és osztják meg.

Értékelések

Sokan használják arra a Facebookot, hogy egy-egy termékről, szolgáltatásról keressenek véleményeket, értékeléseket. Nyugodtan tegyünk ki olyan posztokat, ahol az ügyfelek kedvező véleményeit osztjuk meg, beszámolunk a sikereinkről, terveinkről.

A munka persze nem ér véget akkor, amikor posztoltuk a tartalmat: követni kell az utóéletét is. Ebben nem csak az tartozik bele, hogy elolvassuk a kommenteket és reagálunk rájuk, hanem elemezzük az adatokat is: mekkora elérése volt, milyen demográfiai csoportok érdeklődtek, melyek a népszerű időszakok. Ha már kirajzolódnak a tendenciák, tartsuk magunkat a bevált időpontokhoz és igyekezzünk a népszerű tartalmakból többet kirakni (azért vigyázzunk a cicás videókkal!).

Ahogy korábban említettük, manapság már csak fizetett promócióval lehet igazán jó elérést generálni. Szabó Edit Ditte szerint viszont óvatosan kell élni ezzel az eszközzel. Először várni kell néhány napot, hogy lássuk, organikusan hogyan teljesített egy-egy poszt. Ha ennyi idő után a többihez képest kiemelkedőnek látszik, akkor érdemes rákölteni pár ezer forintot, hogy még több emberhez eljusson. „Olyan posztot nem szabad promotálni, amelyik organikusan nem teljesített, mert a rendszer is azt díjazza, ha már van némi teljesítmény mögötte. Egy ilyen poszt elérését sokkal olcsóbb lesz megsokszorozni”, mondja a szakértő.

3. LinkedIn

A legtöbben csak a személyes profilokról ismerik az oldalt, de azoknak a cégeknek is fontos lehet, amelyek elsősorban a vállalati (B2B) piacra értékesítenek. A LinkedIn-re is lehet posztolni, és egy-egy jól megírt poszttal számos cégvezetőt, döntéshozót érhetünk el – különösen, ha a kollégákat, ismerősöket is megkérjük, hogy osszák meg a tartalmainkat.

Egy jó LinkedIn-oldal a munkáltatói márkaépítésben is fontos szerepet kaphat. Az álláskeresők gyakran nézik meg a céges LinkedIn-oldalt, hogy kiderítsék, milyen lehet ott dolgozni, milyen profilok kapcsolódnak hozzá, milyen hátterű, végzettségű emberek dolgoznak-dolgoztak ott.

4. Instagram

Ennek a felületnek a nagy erőssége a vizualitás, ezért akkor fontos igazán, ha a termékünk, szolgáltatásunk esztétikai faktora magas vagy jól illeszthető valamilyen képi környezetbe. Ha valaki a divatiparban utazik, annak megkerülhetetlen, mert az Instagramon nagyon erős a stílus és divat témája, mondja Szabó Edit Ditte. A többi vállalat többnyire arra használja, hogy bemutassa a céget, az irodát, az ott dolgozókat, a mindennapokat és a különleges eseményeket (karácsonyi partik, csapatépítés, egyebek).

Viszonylag új lehetőség az InstaShop. Ha van webáruházunk, és azt integráljuk az Instagrammal, akkor az utóbbiból is indíthatnak vásárlásokat az ügyfeleink.

5. Twitter

Hiába ez Donald Trump kedvenc kommunikációs csatornája, Magyarországon meglehetősen marginális maradt. Inkább csak akkor érdemes foglalkozni vele, ha a célközönségünk a technológiai ipart képviseli, vagy újságírókat akarunk elérni rendszeres hírekkel.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashat!

Tovább