Ezekkel az adó-változásokkal számolj 2024-ben!

A 2024. évben és a követő években mindenekelőtt a digitalizációból fakadó változásokkal kell felkészülniük a vállalkozásoknak. A 2023. őszi adócsomag mindemellett ugyanakkor hagyományosnak mondható adózási módosulásokat és adminisztratív egyszerűsítéseket is tartalmaz. Alábbi cikkemben a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat érintő áfa, tao, kiva, hipa és szja változásokat foglaltam össze.

I. Általános forgalmi adó

1.) eÁfa

2024-ben bevezetésre kerül az elektronikus Áfa-bevallás (eÁfa). Az adóhatóság a különféle adatszolgáltatási kötelezettségek folytán hozzá kerülő adatokból bevallási tervezetet készít az adózóknak az eSzja-hoz hasonlóan.

A jövőben 3 féle módon lehet majd teljesíteni a bevallási kötelezettséget:

1. NAV-os ÁNYK nyomtatvány használatával a hagyományos módon (ez esetben az önellenőrzés is csak ÁNYK-n keresztül kivitelezhető)
2. a NAV által elektronikus felületen kiajánlott bevallási tervezet módosításával, kiegészítésével, elfogadásával; valamint
3. az adózók gép-gép kapcsolat útján továbbított bizonylat szintű adataiból összeállított bevallástervezet jóváhagyásával (ez utóbbi megoldás csak előzetes bejelentést követően alkalmazható).

Jóváhagyás hiányában a bevallási határidőt követő hónap utolsó napján a NAV törli az adónyilvántartást és az összeállított eÁfa-bevallás tervezetet. A 2. és 3. esetben 2024. július 1-ig csak nyomtatványon lesz lehetőség az önellenőrzés elvégzésére.

Az M2M e-áfa megoldás előnyei között megemlítendő, hogy 15 napon belüli önkorrekció esetén önellenőrzési pótlékmentesség jár, illetve megbízható adózóknál 15 nap adóellenőrzési moratórium lép életbe. Az ezt a megoldást választó vállalkozások mentesülnek a belföldi összesítő nyilatkozat készítési és benyújtási kötelezettség alól is.

Az adóhatóság kimondott célja lesz 2024 során az adatszolgáltatás minőségének ellenőrzése, melynek keretében akár egy új adóigazgatási eljárás bevezetésére is sor kerülhet, így 2024-ben az érintett vállalkozások elsődleges feladata a számla adatszolgáltatások rendbetétele lesz.

2.) Alanyi adómentességgel kapcsolatos változások 2025-től

Ahogyan arról már korábbi cikkemben is írtam, 2025-től a határon átnyúló kereskedelmet bonyolító vállalkozások számára lehetőség nyílik, hogy gazdasági letelepedettségüktől eltérő uniós tagállamokban is alanyi adómentességet alkalmazzanak. Az érintett vállalkozásoknak az egyes tagállamok egyedi értékhatárain túl egy uniós bevételi limittel (100.000 EUR/év) is számolniuk kell. Egykapus ügyintézés folytán a székhely szerinti tagállamban lehet lebonyolítani a külföldi adminisztrációt is.

3.) Online rendezvényes teljesítési hely szabályai megváltoznak 2025-től

Az online térben megtartott események adóztatási helye is módosul 2025-től: az igénybe vevő letelepedettsége minősül majd a teljesítés helyének, így a magyar rendezvényszervezőknek külföldi, a külföldieknek viszont magyar ÁFA-regisztrációs kötelezettséggel (adott esetben pénzügyi képviseleti szolgáltatás igénybevételével) is kell számolniuk az ilyen típusú események kapcsán.

4.) Többletadminisztráció építési-szerelési munkák kapcsán

A fordított adózást érintő módosítás értelmében az építési-szerelési munkák kapcsán előírt nyilatkozattétel ezt követően már nem csak a megrendelőt terhelheti, hanem a szolgáltatás nyújtójánál is felmerülhet abban az esetben, ha a hatósági engedély, vagy hatósághoz történő bejelentés szükségességéről elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó rendelkezik információval.

5.) E-nyugta és e-pénztárgép

2025. január 1-től lépnek hatályba az e-nyugtára vonatkozó szabályok, míg az e-pénztárgépre vonatkozó rendelkezések – és a kapcsolódó, meglehetősen szigorú szankciórendszer – már 2024. július 1-től bevezetésre kerül az adóeljárási törvénybe.

II. Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás

1.) Enyhülnek a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adminisztrációs terhek, bővülő mentességi lehetőségek

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokról a korábbi havi gyakoriság helyett 2024-től negyedévente kell adóbevallást benyújtani. Az eddiginél ritkábban kell tehát bevallani olyan juttatásokat, mint pl. a SZÉP-kártya juttatás, a reprezentáció, az üzleti ajándékok, illetve a magáncélú céges telefonhasználat.

A juttatásként adott szolgáltatások (pl. reprezentáció) esetében a jövőben nem a szolgáltatás teljesítésekor, hanem a kapcsolódó számla rendelkezésre állásakor kell majd bevallani a kapcsolódó adókat (szja és szochó), így 2024-től nem kell majd önellenőrizni ezeket a kötelezettségeket a késve beérkezett számlák esetében.

Már 2023. december 1-től adómentessé válik az oltalom alatt álló palackozott bor pl. üzleti ebéd vagy céges rendezvény keretében történő juttatása bizonyos feltételek mellett.

2.) Bizalmi vagyonkezelés

Bemeneti adóztatás helyett kimeneti adóztatás kerül bevezetésre a bizalmi vagyonkezelések esetében, amikor a kezelt/magánalapítványi vagyon induló tőkéjének terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére a vagyonátadástól számított 5 éven belül, vagyonfelértékelést követően. A 2023. szeptember 11-ét követően megvalósuló vagyonátadások tekintetében is lehetőség van az új előírások alkalmazására is.

3.) Kedvezményes értékpapírjuttatási lehetőség startupoknak

2024. január 1-jétől adómentes az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként a startup cégben ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett részesedés (üzletrész, részvény), vagy annak megszerzésére vonatkozó jog, amennyiben a szerzést követő három évig azt megtartják.

4.) Az amerikai-magyar egyezmény megszűnésével kapcsolatos változások

2024-től Magyarország és az USA között megszűnik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amely a nemzetközi kiküldetéseken túlmenően elsősorban a tőkejövedelmek (osztalék, kamat, tőzsdei ügyletek stb.) adózását érinti kedvezőtlenül. Ezzel kapcsolatban kerültek bevezetésre az szja törvényben új rendelkezések, amelyek a hátrányos következményeket hivatottak enyhíteni, valamint a beszámítási szabályok is módosultak.

5.) Munkaerőpiacra lépők kedvezménye szerb és ukrán vendégmunkásokra

A 3 éven keresztül érvényesíthető szochó-kedvezmény magyar állampolgárokon kívül csak ukrán és szerb állampolgárok után lesz majd igénybe vehető.

6.) K+ F szochókedvezmény

Nem vehető igénybe szochó-kedvezmény K+F tevékenység után, ha társasági adóban veszik igénybe a K+ F kedvezményt.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz! 

Tovább