Egy valódi újratervezés-sikersztori

Rapai-Csáki Györgyi, az Ananász Design & More Grafikai és Webdesign Stúdió alapítójának, az Ananász Design Kft. ügyvezetőjének története kétségkívül rendkívül inspiráló. Györgyi ugyanis közel tíz évet töltött el az egyik nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál, ahol komoly sikereket ért el. IT projektmenedzsmenthez kapcsolódó feladatokat végzett egy külföldi tanácsadó céggel közösen. Később több mint 100 projektet menedzseltek, szakmai vezetőként Györgyi pedig közvetlenül a vállalat közép- és felsővezetésének riportált és a külföldi céggel történő együttműködésnek köszönhetően az angol nyelvet is napi szinten használhatta. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy ilyen szintű feladatok mellett hogyan is lesz valakiből vállalkozó. 

Kérlek, avass be minket abba, mi vezetett a váltáshoz! 

Mindez több okra is visszavezethető. Egyrészt – bár nagyon szerettem a munkahelyemet – egy idő után nem láttam perspektívát az alkalmazotti létben. Úgy éreztem, hogy szervezett keretek között nem tudok igazán kiteljesedni, hiszen egy ilyen típusú vállalatnál mégiscsak egy központi stratégiához kellett alkalmazkodni. Másrészt pedig szülés után nem volt egyszerű otthonról (Gödöllőről – a szerk.) bejárnom a budapesti munkahelyemre. Mivel a férjem is alkalmazott, így nehézséget okozott, hogy ki vigyázzon a gyerekekre. A munkahelyi haladás nehezen volt összeegyeztethető a családi élettel még úgy is, hogy a férjem rengeteget segített otthon. Illetve a munkahelyemen szervezeti változásokat is eszközöltek. 

Mi történt ezután?

A munkahelyemtől egyfajta támogatási program keretében egy kisebb tőkéhez jutottam, illetve később lehetőségem nyílt egy webdesign iskolai képzés elvégzésére. 

Hogyan tudtál váltani? 

Bevallom, a vállalkozás eleinte – a sok utánajárás és felkészülés ellenére is – csak vitte a pénzt, így napi 4 órás alkalmazotti munkát is vállaltam mellette egy ideig, amíg elegendő megrendelés nem érkezett a cégünkhöz. Továbbá kiderült, hogy krónikus beteg vagyok, ami számomra szintén annak megerősítését jelentette, hogy jól döntöttem, amikor saját, otthonról is menedzselhető vállalkozást alapítottam és ezzel „önálló útra” léptem. 

Miért pont Ananász Design? 

Az elég egyértelmű volt számomra, hogy a férjezett nevem átalakítása cégnévvé ebben az esetben nem lenne túlságosan célravezető (pedig ez egy bevett szokás). Ugyanakkor szerettem volna egy nem mindennapi, de könnyen megjegyezhető cégnevet – így jött az ananász. Véleményem szerint ez tipikusan egy dekoratív, friss, menőnek számító gyümölcs, ami feltűnést kelt, bárhol is jelenjen meg. Továbbá egyfajta fiatalos lendületet is magában hordoz. 

Ugyanakkor azért a családnevünk sem „veszett el” teljesen. Ugyanis a férjemmel közösen van egy csomagolástechnikai cégünk és webshopunk, a Rapack, ami a Rapai (a férjem családneve) és az angol ’repack’ (melynek jelentése ’átcsomagol újracsomagol’) szavak játékos átalakítása alapján lett elnevezve. Egyébként ennél a cégnél is kiemelten szem előtt tarjuk a környezettudatosság, a fenntarthatóság és az újrafelhasználhatóság elvét. A kapcsolódó név- és logótervezést pedig többek között az úgynevezett gondolattérkép segítségével végeztük.  

Miben tudtad az új munkád során hasznát venni a multinacionális cégnél szerzett tapasztalataidnak? 

Én személy szerint úgy érzem, hogy a „multis múltam” sokat segített és segít az időmenedzsmentben, a kockázatkezelésben, a csapatmenedzsmentben és a kommunikációban is. De ez ettől még nem jelenti azt, hogy mindez előfeltétele egy saját cég alapításának.  

Mikor jöttek az első sikerek és milyen ügyfelekhez, projektekhez kötődnek ezek? 

Az első kifejezetten webáruházas megkeresésünk nagyjából az alapítás után fél évvel érkezett. Ezt követte az alapításhoz viszonyítva nagyjából egy éven belül még kettő. Külön érdekesség, hogy a három webshop profilja teljesen eltér egymástól. Az egyik ugyanis natúrkozmetikummal, a másik húskészítményekkel, a harmadik pedig sportkönyvek értékesítésével foglalkozik. Utóbbi mögött egyébként a háttérben egy könyvkiadó is áll, így külön megtiszteltetésnek éreztem, amikor minket választottak. Részükre egyébként hírleveleket, grafikai anyagokat is készítünk a mai napig, illetve honlap karbantartásokat is végzünk. A húskészítményeket árusító cég pedig ugyan már nem az ügyfelünk, de szerintem ők kifejezetten jó példái annak, hogy ha valaki már az indulásnál is pontosan tudja, mit akar, és a megfelelő segítséget is igénybe veszi, akkor később akár önállóan is sikeres lehet. 

Én egyébként minden webshop-os projektünket sikerként élem meg, hiszen ezekben az esetben mérhető eredménye van az eladásoknak és az is örömmel tölt el, hogy komplex szolgáltatásokat tudunk nyújtani a megrendelőinknek. 

Hogyan érkeznek hozzátok a megkeresések? 

Vannak, akik ajánlások révén fordulnak hozzánk, mások pedig az interneten keresztül jelentkeznek. Szerintem többek között ezért is fontos, hogy az adott weboldal tartalma okostelefonra is legyen optimalizálva. Ha ez például esetünkben nem lenne megoldott, akkor biztos vagyok benne, hogy kevesebb partnerünk lenne, hiszen az emberek többsége ma már a számítógép helyett inkább a mobilját használja böngészésre. 

Mit tanácsolsz, mire figyeljen az, aki saját vállalkozásra alapítására adja a fejét?

Három nagy alapvető területet emelnék ki. 

Az elsőt én „vállalkozási alapismereteknek” szoktam nevezni. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az adott vállalkozási formához milyen adózási-, járulékfizetési- és számlázási kérdések, foglalkoztatási formák és -feltételek kapcsolódnak. Gondolok itt konkrétan arra, hogy egyáltalán kit „éri meg” ilyen formában foglalkoztatni, mi a helyzet mondjuk az üzlethelyiség és a rezsi témakörével vagy a helyi iparűzési adóval. De ugyanúgy fontos például az online számlázórendszer kiválasztása, ami nagyban megkönnyítheti az üzletmenetet (én például a Billingo mellett tettem le a voksomat). 

A második nagy téma a technikai ismeretek köre. Gondoljuk át a levelezési rendszer használatát, döntsük el, hogy a honlapkészítésnél valamilyen keretrendszert akarunk-e igénybe venni vagy egyedi rendszert szeretnénk-e fejlesztetni. Mivel a kapcsolódó piacon ingyenesen elérhető és „fizetős” szoftverek is rendelkezésre állnak, így bizonyos esetekben ma már ez sem feltétlenül pénz kérdése. 

A harmadik „pillér” pedig a marketing és értékesítés. Egy üzleti terv elkészítése véleményem szerint elengedhetetlen. Mivel ilyen témájú sablonok szintén ingyenesen elérhetők a neten, így ez sem jelent feltétlenül költséget. Érdemes azonban megvizsgálni a versenytársak helyzetét is (akár régiós-, akár országos szinten). És ott van még a célcsoport meghatározása is. Úgy vélem, ezen a területen szerintem nem a nagy számok törvénye érvényesül – tehát az, hogy minél nagyobb a merítés, annál több lesz a vevő. Mindinkább javaslom a célzott, célcsoporthoz igazodó megfogalmazásokat egy poszt, egy honlap szöveg vagy egy hirdetés kapcsán. Ezen felül tisztában kell lenni a felhasználók böngészési szokásaival, valamint azzal, hogy egyáltalán milyen problémákra is keresnek megoldást. 

Mi a helyzet a számokkal? Elkerülhetetlen a matekozás? 

Ez is nagyon fontos téma. Nincs mese, igenis ki kell számolni, hogy mennyibe kerül egy termék, ha valaki mondjuk azok gyártásával foglalkozik. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy mennyi pénzt és időt kell fordítani egy-egy vevő „meghódítására”, mi kell ahhoz, hogy el tudjunk neki adni egy terméket. Sőt, indulás után pár hónappal érdemes kiszámolni a saját órabérünket is például az alapján, hogy mennyi időt vesz el a napunkból egy-egy megbeszélés, vagy hány órát/napot fordítottunk egy adott feladat teljesítésére és azzal mennyi pénzt kerestünk. Az eredmény sokszor megdöbbentő lehet, de ilyenkor még nem késő változtatni és ezek ismeretében újragondolni mondjuk az árazási és időmenedzsmenttel kapcsolatos kérdéseket. 

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább