Mínusz százmillió dollárokban mérhető vagy reputációgyilkos döntésekben az idei évben sem volt hiány. Érdemes felidézni ezeket az egyébként súlyos következményekkel járó „bakikat” annak érdekében, hogy levonhassuk a megfelelő következtetéseket és hogy tanulhassunk e történetekből.

Threads: egyelőre még nem jött be

Miután Elon Musk megvette a Twittert és azt követően a vállalat körül egyre csak szaporodtak a sokmilliárd dollárba fájó problémák, a Meta elérkezettnek látta az időt egy saját, a Twitter-hez hasonló elven működő platform bevezetésére. Azt persze a vállalat sosem mondta ki egyértelműen, hogy a ma már X néven elérhető Twitter megszorongatása volt a célja a kiábrándult felhasználók megnyerésével. Mindenesetre a Threads július 5-én elérhetővé válva azonnal nagyot durrant; az indulás után néhány órával már több millióan regisztráltak a platformra és csak néhány napra volt szükség ahhoz, hogy a felhasználók száma elérje a százmilliót. Ám ezt követően megtört a lendület, a napi aktív felhasználók száma a korábbi felére, huszonötmillióra esett vissza. A Meta különböző fejlesztésekkel, például a webes felület kialakításával reagált, így a Threads lassabban ugyan, de újra növekedésnek indult. Noha a Threads az európai felhasználók számára, főleg az adatvédelmi kérdések miatt még nem elérhető és minden bizonnyal felfoghatatlan mennyiségű pénzt és erőforrást kell a platformba rakni, egyelőre úgy tűnik, hogy ez is kevés lehet a 1,3 milliárdos felhasználói fiókkal bíró X megszorongatásához. Mark Zuckerbeg azonban meglehetősen optimista, ő már az egymilliárdos felhasználói számot is látja a lelki szemei előtt.

Egy vállalatvezető, hat kamuprofil

Sokan nehezen viselik és a szívükre veszik a kritikákat. A jelek szerint Casey Bloys is közéjük tartozik, ami csak amiatt érdekes, mert ő a HBO és a Max vezérigazgatója és elnöke. A sztorija szinte már a komikum és az internet sötétebb bugyrainak feelingjét idézi. Kiderült, hogy a globális vállalat vezetője még 2020-2021-ben a home office-ban töltött hosszú időszakában nagyon rácuppant a Twitterre, vagy ahogy ő fogalmazott, „egészségtelen mértékben” szippantotta be a platform (ma már X). Ez konkrétan azt jelentette, hogy elmondása szerint összesen féltucatnyi kamuprofillal bűvészkedett egyszerre a frusztrációszintjének csökkenését remélve. Ez már önmagában is érdekes lenne, de a problémát azt jelentette, hogy a kamuprofilokat arra használta, hogy a csatorna filmjeit, sorozatait negatív kritikákkal illető kritikusok szavaira válaszolgasson. Az ügy kipattanása után Bloys bocsánatkéréssel indította a novembert, majd szinte úgy tett, mintha semmi sem történt volna. A vallomására egyébként azután került sor – írta a Variety –, hogy Rolling Stone magazin egy nappal korábban nyilvánosságra hozott egy olyan szövevényesnek tűnő és bírósági pereskedésbe hajló történetet, ami szerint a kamuprofilok létrehozása és működtetése egy előre eltervezett stratégia részét jelenthette. Arról egyelőre nincsenek infók, hogy a csatorna e „fiaskó” okán bármilyen nézettségi vagy anyagi kárt szenvedett volna. Azt viszont biztos, hogy ez a sztori a „Hogyan tedd tönkre a személyes és a céges brandedet?” címmel jó eséllyel pályázhatna bármelyik marketing- vagy brandstratéga-képzés oktató anyagába.

Százmillió dollárba fájt egyetlen rossz válasz

Egy jó kérdésre adott rossz válasz elég lehet arra, hogy szinte egyetlen pillanat alatt elpárologjon százmilliárd dollár. Legalábbis erre enged következtetni a Google esete is; a keresőóriás részvényei kilenc százalékot estek azután, hogy az általuk fejlesztett és a Bard névre keresztelt mesterséges intelligencia a „tévedés bűnébe esett”. Az chatbot egy kérdésre válaszolva tévesen állította, hogy az első exobolygóról készült fotót a Webb űrteleszkóp készítette, ugyanis azt a képet Európai Déli Obszervatórium lőtte közel két évtizeddel ezelőtt. Ez persze egy pici tévedés az iskolaudvaron, ám a piacok százmilliárd dollárra árazták be a bakit. A Google reakciójában arra hívta föl a figyelmet, hogy még nagyobb energiákat kell a szigorú tesztelésekre fordítani. Mivel a globális techvállalatnak kimondhatatlanul sok pénze van, nyilván nem mentek csődbe, de azért a ChatGPT-vel folyatott harc során komoly harctéri sebesüléssel kell visszahúzódnia a fejlesztőlaborok biztonságos falai közé.

Az Adidas belefulladhat Kanye West cipőibe

Antiszemita és gyűlöletkeltő megjegyzései miatt ép ésszel felfoghatatlan mennyiségű pénzt bukott el Kanye West, hiszen megnyilvánulásai után a vele együttműködő partnerek és szponzorok sorra mondták föl a közös szerződéseket. De az eset rávilágít arra is, hogy a hatalmas erővel bíró globális márkáknak is nagyon oda kell figyelniük arra, hogy kivel kötnek sokmillió dolláros szerződéseket. Vélhetően ez járt az Adidas menedzsmentjének a fejében is, amikor az elemzőik jelentéseit olvashatták arról, hogy West botrányai miatt több mint egymilliárd euró értékű, a rapper által tervezett cipő maradhat a raktárakban. Az Adidas logikus módon arra számított, hogy a West nevével fémjelzett termékcsalád akkorát robban majd, hogy talán még az űrből is látszik majd, ehelyett amiatt kellett (kell) menedzsmentnek izgulnia, hogy a vállalat üzleti nyeresége akár félmilliárd dollárral is kevesebb lehet, így három évtizede először újra veszteségessé válhat a világszerte ismert sportmárka.

Zuckerberg és Must egyelőre nem verték össze egymást

Mark Zuckerberg és Elon Musk idén bebizonyították, hogy a dollármilliárdos techmogulok bármikor készen állnak a harcra és a versenyre az iparági kereteken túl is. A Meta és a X vezérei között az keltett újabb és az egyszerű szemlélődő számára is látható feszültséget, hogy Zuckerberg bejelentést tett Threads platform indulásáról, amit a vállalat az X (akkor még Twitter) erős konkurenciájának szánt. Ez egy természetes lépés a felhasználók figyelméért folyó sokmilliárd dolláros bizniszben, de az, hogy a világ leggazdagabb emberei jól felpofozzák egymást egy ketrecben, inkább már a bulvár területére vezet át bennünket. Márpedig a fizikai összecsapásra is jelentős volt az esély, ugyanis júniusban Musk egy tweeitjében ketrecharca (MMA) hívta a Zuckerberget, aki azonnal a „Nevezd meg a helyszínt!” választ küldte a vélhetően értelmileg is felindult Musk-nak. Ezt követően üzenet üzenetet követett arról, hogy kinek a szervezésében, hol és mikor kerüljön sor a valódi pofonokkal járó harca. Vélhetően százmilliók várták, hogy vajon Las Vegas, a Colosseum vagy mondjuk a Mars valamelyik oktogonjában esik egymásnak a két világformáló erő. Amennyire tudni lehet, Musk is igyekszik magát formában tartani futással és különféle edzésekkel, ám Zuckerberg egy valódi harcos; otthonosan mozog az MMA nyolcszögében és jiu jitsu-övfokozattal is rendelkezik. Viszont a küzdelem egyelőre megmaradt az iparági keretek között, vagyis más területeken hasznosul a tesztoszteron. De nagyon érdekes lett volna megfigyelni, hogy egy valódi, hitelesített és moderált körülmények között megvalósuló összecsapás eredményeit hogyan magyarázta volna a két nagy egó s azokra miképpen reagáltak a piacok és a vállalatok papírjai.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!  

Tovább