Mi a jó stratégia, ha egy cégnek eleve úgy indulunk neki, hogy azt a jövőben értékesíteni akarjuk? A kérdés megválaszolásához Elek Márton kkv tanácsadó segítségét kértük, az adózási vonatkozásokkal kapcsolatban pedig Horváth Zoltán adóügyi szakértőt kérdeztük.
Egyre tipikusabb, hogy nem élethosszra tervezünk egy vállalkozást, hanem a megfelelő pillanatban nyitottak vagyunk annak értékesítésére. Elek Márton már több olyan vállalkozást épített fel, amelyeknél kifejezetten egy jó exit volt a cél. Ezután kezdett tanácsadásba, hogy más vállalkozóknak segíthessen a cégeik felépítésében, vagy akár egy megfelelő kiszállási stratégia megtervezésében.
Többféleképpen kezdenek az emberek egy cég felépítésébe – mondta el. Sokan az adott szakma felől érkeznek, mondjuk egy hasonló cégnél dolgozva évek óta. Itt is több dolog motiválhatja őket, például, hogy maguknak kamatoztassák a tudásukat, vagy megszabaduljanak egy elviselhetetlen főnöktől. Aztán menet közben találkoznak a vállalkozással kapcsolatos nehézségekkel, és vagy másoktól, vagy a saját kárukon tanulják meg a megoldásokat. “Aki egy konkrét üzlet megvalósítására vállalkozik, annak már van valamilyen víziója – többnyire részt vett hasonlóban, van egy előképe, és tervszerűen viszi ezt véghez.” – tette hozzá a szakember.
Mit csináljunk máshogy, ha exitre építünk?
Elek Márton szerint a bűvös szó a skálázhatóság, vagyis, hogy megtaláljuk azt az üzleti formát, ami nemcsak abban a léptékben tud működni, amiben az elején, hanem akár nagyságrendekkel nagyobban is. Ez például egy online vállalkozás esetén lehet akár a célcsoport bővíthetősége, lehetőség új piacokra való kilépésre, vagy a termék- illetve szolgáltatási kör szélesebbre nyitása.
A másik fontos szempont, hogy úgy építsük fel a céget, hogy az tudjon működni az alapító tulajdonos nélkül is. Ehhez az kell, hogy a működési folyamatokat úgy alakítsuk ki, hogy a fő területeken dolgozók munkájának legyen egy pontos leírása, és bármikor le lehessen bárkit cserélni anélkül, hogy az üzlet leállna. A folyamatokon kívül pontos mérési-jutalmazási rendszert kell kialakítani, és egy olyan képzési anyag álljon rendelkezésre, amivel az egyes munkakörökhöz kapcsolódó tudás könnyen megtanulhatóvá válik.
A szakember szerint az eladás pillanatára a cég életének több fázisa is alkalmas lehet; akár egy jó ötlet is eladható a legelején. Klasszikus esetben azonban vevőkörrel, profittermelő képességgel bíró cégeket szoktak értékesíteni, mert ezt mind az eladónak, mind pedig a vevőnek könnyebb beárazni.
És hogy mikor érdemes ennek a munkának nekilátni? Elek Márton szerint minél előbb, mivel, ha hamarabb kezdjük el a tudatos építkezést, akkor könnyebb kiküszöbölni azokat a működési hibákat, amik később akadályozhatják az eladást.
Tipikus hibák, amik az exitet is megnehezítik
Tervek ide vagy oda, hamar szembe jöhetnek nehézségek, buktatók is ilyenkor. Elek Márton szerint a legtipikusabb hiba, ha valaki nem határozza meg pontosan a célcsoportját – ez akár nagy cégekre is jellemző. Ezek a cégek el tudnak aprózódni, és nem alakulnak ki azok a folyamatok, amiben nem jolly joker emberek vagy a tulajdonos szerepvállalása a meghatározó a sikerben. Sokszor ennek az a következménye, hogy az üzlet olyan lesz, mint egy szatócsbolt, és főtevékenységre, amihez az alapítók a legjobban értenek, nem fektetnek elég nagy hangsúlyt.
A másik, jellemző hiba, ha a feladatokat problémának látják a vállalkozók, és azokat egyenként oldják meg ahelyett, hogy egy hosszú távú, rendszerszintű megoldást dolgoznának ki rájuk. Tipikus példa, amikor van egy problémás ügyfél, mire jön a tulajdonos vagy az ügyvezető, és személyesen megoldja a gondot, de nem azt orvosolja, amitől a helyzet előállt.
“Ez olyan, mintha a McDonalds’-t az alapító akarná mindenhol üzemeltetni, mert szerinte ő süti a legfinomabb hamburgert.”
Ettől nélkülözhetetlenné válnak a vezetők, és nem tud a cég struktúrája fejlődni. Exit esetén nagyon fontos, hogy legyenek olyan leírások vagy automatizált megoldások, amelyek segítségével mások is át tudják venni a feladatokat.
Adóügyi szempontok
Horváth Zoltán adóügyi szakértő kérdésünkre elmondta, hogy itt a legfontosabb kérdés, hogy magánszemély vagy cég az, aki értékesíti a kérdéses vállalkozást. Magánszemély esetén az adózás szabályai hasonlóak az értékpapír-értékesítésre vonatkozó előírásokhoz. Amennyiben a cégérték értékesítéskor magasabb, mint a szerzéskor volt, a különbözet után 15 százalék szja-t és korlátosan 13 százalék szocho-t kell fizetni. Utóbbi jellemzően nem szokott felmerülni, mivel a magánszemélyek a bérjellegű jövedelmükből kimerítik a szocho korlátot.
Amennyiben cég az értékesítő, akkor is felmerül a fenti, árfolyam jellegű különbözet, de ezt a társasági adónál kell bevallani. Ha viszont az eladó már eleve úgy építi a céget, hogy azt később el fogja adni, élhet a részesedés-bejelentés intézményével, amelyen keresztül eladáskor adómentessé tehető az árfolyamnyereség. Idén ráadásul meghirdettek egyfajta adóamnesztiát, vagyis 2024 május 31-ig visszamenőlegesen is be lehet jelenteni részesedéseket, és akkor csak egy jelképesnek mondható összeget kell befizetni. Egyébiránt 75 napos határidő áll rendelkezésre ennek bejelentésére, és aki ezt elmulasztja, az bukja a kedvezmény lehetőségét.
Mivel cégként kedvezőbb feltételekkel lehet eladni egy vállalatot, mint magánszemélyként, egy exitre játszó cégalapítónak érdemes már az elején elgondolkodni ezeken a kérdéseken. Jó megoldás lehet a holding struktúra, ami azért is előnyös, mert a működés idején a kifizetett osztalékok is adómentesek, ameddig egy magánszemély ki nem veszi azokat. Emellett egyre népszerűbbek a bizalmi vagyonkezelési megoldások is.
Persze az is fontos kérdés, hogy egyáltalán hogy határozzuk meg egy cég értékét. Horváth Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy itt is több módszer lehetséges. Ha tőzsdén van a társaság, akkor össze lehet hasonlítani más tőzsdei cégekkel. Ha nincs, akkor akár a jövőbeni bevételtermelő képességéből vissza tudjuk számolni a mostani értéket – ezt hívjuk diszkontált cashflow módszernek. Ki lehet indulni a jegyzett tőkéből és más mutatókból is, és ezeket amit egymással kombinálva is szokták alkalmazni. Az is lényeges, hogy eladáskor végezzenek due diligence-t, vagyis átvilágítást, ami leginkább a vevő szempontjából fontos.
“Ez elengedhetetlen, mivel kiderülhet, hogy a kistafírozott menyasszony, amit veszünk, az valójában egy fogatlan banya.”
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk