Kutatások igazolják, hogy ma már az is nagyban befolyásolja a munkáltatói márkát, hogy az adott cég mennyire fenntartható, társadalmilag mennyire tudatos. És itt már nem elég évente egy-két fotó óvodai kerítésfestésről, vagy faültetésről, a napi működésben, a vállalkozás szellemiségében kell megjelennie mindennek. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan és mitől mondhatja el magáról egy vállalkozás, hogy fenntartható, hogyan tudja kiaknázni mindezt a munkaerő-keresésnél, arról Buru Évivel, a Fabrik kávézó és közösségi tér egyik alapítójával, és Tomaj Zsófi fenntarthatósági szakértővel beszélgettünk.
Buru Évi kommunikációs szakemberként dolgozott évekig, vezető beosztásban. Az üzleti szférát hátrahagyva vágott bele valami egészen másba: kávézót nyitott férjével közösen. De nem akármilyet. A Fabrik sokkal inkább egy multifunkcionális közösségi tér, mint csupán egy kávézó, mivel művészeti workshopokat, kulturális programokat is szerveznek, és a kávézónak otthont adó helyiség egy részét közösségi irodaként is használják. Mindig is fontos volt számukra a fenntarthatóság, ebben a szellemiségben is üzemeltetik a Fabrikot is. Épp a covid-járványt megelőző évben indultak, a pandémia miatti kényszerű bezárások nekik is feladták a leckét, de a közösség erejével sikerült túljutniuk a nehézségeken.
Tomaj Zsófia fenntarthatósági szakértő, a Future Potato fenntarthatósági ügynökség egyik megálmodója. Az elmúlt 10 évben kormányzati, diplomáciai és üzleti vezetőket támogatott a fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában. A gyors, gyakorlati megoldások híve, a fenntartható fejlődésre való átállás elősegítését tekinti személyes missziójának.
Évivel és Zsófival a Fabrik egyik csendes zugában beszélgettünk arról, hogy miért van ma már egyre nagyobb szerepe a fenntarthatóságnak a vállalkozások életében, hogyan hat ez ki a munkaerő toborzására, vagy épp megtartására, és mit tehetnek a vállalkozások, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az átalakulási folyamatból, ha elszánták magukat a változásra.
A fenntarthatóság többet jelent annál, mint mellőzni a műanyagzacskót
Kávézóból rengeteg van Budapesten, de mitől más a Fabrik, mint a többi? Miben jelenik meg az, hogy fenntartható?
Évi: Személyes indíttatású volt, hogy a fenntarthatóság ennyire fókuszban legyen. Engem nagyon foglalkoztat az, hogy mi lesz velünk 10, 20, 30 év múlva, mit fogunk enni-inni, hogyan érintenek minket az időjárás viszontagságai. De ez a klímaszorongás a fenntarthatósági motivációnak csak az egyik része, mert ha fenntarthatóságról beszélünk, akkor ide kell sorolnunk a gazdasági és társadalmi vonatkozásokat is. Szerettem volna egy olyan vonalat behozni a vállalkozásba, hogy a fenntarthatóság mindenféle elemét a hétköznapi életben is megélhessük.
Honnan tudja a betérő vendég, vagy a munkatárs, aki idejön dolgozni, hogy itt egy fenntartható vállalkozásról van szó?
Évi: Nagyon szerencsés szektorban vagyunk a vendéglátáson belül, mert a speciality kávézók rendszerint nagyon fenntarthatóan működnek. Eleve van egy ilyen hozzáállás az alapítókban. Az első szint szerintem a mindennapi működés, ahol érzékelni a fenntarthatóságot: kikkel dolgozunk? Milyen termékeket használunk? Honnan jönnek a termékek? Csak helyi beszállítókkal dolgozunk-e? Vendégeinknél is egyre inkább tapasztaljuk ezt a tudatos hozzáállást, hogy megkérdezik, honnan származik a növényi tej, vagy eleve vegán termékeket keresnek. A kávéink is zömmel kis családi farmokról érkeznek, szubtrópusi övezetből, fenntartható gazdaságokból. Ami szorongást kelt bennem, hogy a kávé egy olyan növény, amely borzasztóan kitett a klímaváltozásnak, valószínűleg el fognak tűnni variánsok, megváltoznak termőterületek, és ez biztosan hatással lesz ránk is, kávéfogyasztókra.
És mit mond a szakértő? Létezik-e egységes ajánlás a kkv-k felé, ami alapján a vállalkozás jól ki tudja fejezni magáról, hogy fenntarthatóan működik?
Zsófi: Fontos, hogy mielőtt el akarnánk mondani bármit is a fenntartható működésünkről, pontosan tisztában kell lennünk az üzleti folyamatokkal és hatásaikkal. A kkv-k szempontjából látszik egy trend, hogy fenntarthatónak kell lenni, ez pedig egy rendszerszintű átalakulási folyamatot is jelent egyben. A multiknál ez már hamarabb elkezdődött, rajtuk nagyobb is a nyomás, de most már a kkv-k szintjén is érzékelni ezt. Az a vállalkozás is sokat tehet, amelyiknek a tevékenysége nem kapcsolódik szorosan a fenntarthatósághoz, hiszen biztosan van környezeti, társadalmi, gazdasági hatása. Meg kell ismerni, hogy mindez egy adott vállalkozás életében hogyan jelenik meg. Nem kell rögtön nagyon nagy dolgokra gondolni, a nyomtatáshoz használt papír, vagy eleve a nyomtatási módszerek átalakításával is fontos lépéseket lehet tenni.
A fiatal generáció számára egyre inkább elvárás, hogy a cég, amelyiknél dolgozik, legyen társadalmilag tudatos, fenntartható
Elmondható az, hogy szimpatikusabb lehet egy vállalkozás, ha egyértelműen kiderül róla, hogy zöld módon gondolkodik és cselekszik?
Zsófi: Sok kutatás alátámasztja, hogy a mai fiatalok olyan cégeknél akarnak dolgozni, ahol megjelenik valamilyen módon a fenntarthatóság. Néha azért mennek el épp multikhoz, mert úgy látják, hogy ott már elkezdtek ilyen irányba lépéseket tenni és ebben a hatásmechanizmusba be akarnak lépni. De sokan meg épp azért nem választják a multikat, mert kisebb cégnél jobban megvalósíthatónak látják a fenntarthatóságot.
A PwC-nek volt egy globális kutatása, Workforce of the Future címmel, amelynek eredményeként kijött, hogy az emberek 65%-a olyan helyen szeretne dolgozni, amelyik társadalmilag tudatosnak mondható. Másik fontos eredmény, hogy a munkatársak egynegyede elhagyná az adott céget, ha kiderülne róla, hogy környezeti fenntarthatóság szempontjából rossz dolgokat tesz. Nem akarnak olyan cégnél dolgozni, amelyiknek nem jó a reputációja. A fenntarthatóság ma már egy munkaerő-megtartó elem lett, különösen a fiatalok körében.
Mi a helyzet a munkáltatói oldalon? Mennyire könnyű munkatársat találni úgy, hogy el tudjátok magatokról mondani, hogy fenntartható szellemben működik a vállalkozásotok?
Évi: Abszolút könnyebb. Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy ebbe bele kell állni, nagyon nyíltan és egyenesen fel kell vállalni, hogyan gondolkodunk a világról. Ez azt jelenti, hogy már az álláshirdetésekben is jelezzük, hogy kifejezetten hátrány, ha a jelentkező netán nem hisz a klímaváltozásban, és azt is tudni kell, hogy semmiféle szélsőséges gondolkodást nem tolerálunk, ránk a sokszínűség és a teljes elfogadás jellemző. Valószínűleg az egyetlen kávézó vagyunk Budapesten, akik kiteszik a szivárványos zászlót júniusban.
Zsófi: A társadalmi fenntarthatóságnak pedig nagyon fontos alappillére az elfogadás. Amikor fenntarthatóságról beszélünk, könnyen leszorítjuk csak az úgy nevezett „zöld” kérdésekre. Pedig a társadalmi kérdések legalább ennyire fontos vetületei a fenntarthatóságnak. És ez nemcsak abban jelenik meg, hogy a munkatársakat jogszerűen foglalkoztatja-e a cég, a férfiak és a nők ugyanannyi bért kapnak-e, hanem a transzparenciával, elfogadással, diszkrimináció elutasításával kapcsolatos kérdéskörök is ide tartoznak. Hogy hogyan gondolkodunk a világról, a közösségről, amiben élünk.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk