A munka világa az elmúlt években látványosan felgyorsult. Az online együttműködési eszközök, a folyamatos elérhetőség és a mesterséges intelligencia által támogatott munkafolyamatok hatékonyabbá tették a mindennapokat – legalábbis első pillantásra. Közben azonban egyre több jel utal arra, hogy a technológiai fejlődés nemcsak időt szabadít fel, de új típusú mentális terhelést is termel.
A túlterheltség ma már ritkán jelenik meg klasszikus formában. Nem feltétlenül a túlórák száma nő meg látványosan, hanem a figyelem darabolódik fel: egymást érő értesítések, párhuzamos feladatok, online meetingek sora és az a kimondatlan elvárás, hogy „mindig elérhetőnek” kell lenni. A munka és a magánélet határai elmosódnak, miközben az egyensúly megőrzése egyre tudatosabb szervezeti odafigyelést igényel.
A digitalizációval kapcsolatos vállalati narratívák jellemzően az optimalizálásról, automatizációról és a versenyképességről szólnak. Kevés szó esik viszont arról, hogy a felgyorsult munkatempó milyen pszichés következményekkel jár. A digitális eszközök nemcsak megkönnyítik a munkát, hanem állandó készenléti állapotot is létrehoznak, amely hosszú távon kimerítő. A mesterséges intelligencia megjelenése tovább erősíti ezt a dilemmát. Bár a legtöbb munkavállaló nem fenyegetésként tekint az AI-ra, sokan érzik úgy, hogy az elvárt tempó és reakcióidő folyamatosan nő.
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a fenntartható teljesítményhez nemcsak technológiai fejlesztésekre, hanem tudatos emberi keretekre is szükség van. Azok a szervezetek, amelyek figyelmet fordítanak az átjárhatóságra – a munka és a magánélet, a fejlődés és a pihenés, az egyéni és közös célok között – hosszabb távon nemcsak sikeresebbek, hanem elégedettebb munkavállalókkal is számolhatnak.
Ezt felismerve egyre több vállalat egészíti ki digitális eszköztárát mentális védőhálóval is. A meetingmentes idősávok, az aszinkron kommunikáció tudatos használata, a fókuszidő védelme vagy az offline időszakok kijelölése mind olyan megoldások, amelyek segítenek abban, hogy a munkavállalók ne csak teljesítsenek, hanem hosszú távon is kiegyensúlyozottan tudjanak működni.
Magyarországon is megjelentek azok a szervezetek, amelyek rendszerszinten közelítik meg a jóllét kérdését. A K&H Bank például több éve olyan wellbeing stratégiát működtet, amely nemcsak a fizikai, hanem a mentális, pénzügyi és szociális jóllétre is kiterjed.
„A digitalizáció nem lassul, és nem is kell, hogy lassuljon. A valódi kérdés az, hogy a szervezetek képesek-e emberi tempóban működni egy technológiailag gyors világban. A K&H-nál ezért a wellbeinget rendszerszinten kezeljük: a mentális, fizikai, szociális, pénzügyi és intellektuális jóllétre épülő stratégiánk része a mentális segélyvonal, a stresszkezelő és mindfulness programok, a szakértői konzultációk, valamint a sportolási és edukációs lehetőségek is. A célunk az, hogy a technológiai fejlődéshez olyan emberi és szervezeti keretek társuljanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a működést” – mondta Medvey Leila, a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H Bank HR igazgatója.
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk