Kata-törvény: állást foglalt az MRSZ és társszövetségei

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) is csatlakozott a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) állásfoglalásához a július 12-én elfogadott kata-törvénnyel kapcsolatban. Az MMSZ elsősorban a hirdetői oldalt képviseli, és bár a hirdetőket közvetlenül kevésbé érinti a törvénymódosítás, viszont közvetve ők is károsultjai lehetnek, hiszen az negatív dominóhatást idézhet elő a reklámipar egészében.

Az MRSZ és társszövetségei éppen ezért nem értenek egyet a július 12-én elfogadott új kata-törvénnyel és annak év közbeni bevezetésével, és kérik a kormányt, hogy az új kata-törvény következtében a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át annak tartalmát. A kommunikációs iparági szervezetek szerint a megszavazott kata-törvény zömében ellehetetleníti az ún. ’szabadúszó’ reklámipari és tartalomszolgáltató szakembereket és negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban:  további költségnövekedés és jelentős munkaerőhiány léphet fel; kevesebb reklám és tartalom fog készülni, tehát csökkennek a reklámbevételek; ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is, amely legvégül a reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re

„Természetesen értjük és támogatjuk azt a jogalkotói szándékot, hogy a kata adónem használatával visszaélők számára megszüntessék ezt a lehetőséget. Értjük és támogatjuk azt is, hogy az adó mértékének emelésére, pláne a jelenlegi helyzetben szükség lehet, ugyanakkor egy ekkora horderejű változás ilyen gyors bevezetését, valamint ennek az egyszerűsített adminisztrációjú adózási lehetőségnek iparágunk számára való megszüntetését nagyon aggályosnak tartjuk” – mondta Gulyás János, az MRSZ elnöke.

Szinte minden ügynökség és médiavállalat igénybe vesz a reklámkészítéshez és tartalomgyártáshoz szervesen kapcsolódó szolgáltatásokat szellemi szabadfoglalkozású szakemberektől. Ilyenek például a grafikusok, a szövegírók, a fotósok, a tanácsadók, a reklámfilmkészítők, az újságírók, az influenszerek, a fordítók, a tolmácsok, az oktatók, a plakátragasztók vagy a kutatók és kérdezőbiztosok. Ezek a szabadúszók állandó részei a reklám- és tartalom készítési folyamatoknak, így az ügynökségek, médiavállalatok működési modelljének kihagyhatatlan láncszemei.

Az MRSZ és társszövetségei véleménye szerint az új kata-törvény az alábbi folyamatokat idézheti elő a kommunikációs iparágban:
• A kommunikációs szakmában nagyon jellemzőek a kampányjellegű, azaz időszakos megrendelések (projektek), ezért általánosságban az ügynökségek, médiavállalatok a munkaerő kapacitást a folyamatosan foglalkoztatott alkalmazotti szám és a szabadúszók projektekre való szerződtetésének kombinációjával tudják csak megvalósítani. Ennek megfelelően a szellemi szabadfoglalkozású szakemberek több ügynökségnek, médiavállalatnak is szolgáltatnak projekt alapon.
• A szabadfoglalkozású kommunikációs szakemberek azon része, akik nem tudják vállalni az egyéb adózási formákra való átállást vagy a cégalapítással és cégműködtetéssel (pl. betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság) járó plusz költség- és adminisztrációs terhet, azok vélhetően felhagynak tevékenységükkel.
• Másik részük, akik folytatják tevékenységüket – rákényszerülve más adózási formára vagy cégalapításra, - ha változatlan vagy alig magasabb áron tudják csak értékesíteni a nagyobb adóteherrel sújtott szolgáltatásukat, jelentős bevételcsökkenéssel számolhatnak, így a magas infláció mellett sokuk családjának megélhetése veszélybe kerül.
• Az idei évben az ügynökségek és médiavállalatok a hirdetőkkel évvégéig zömében már megkötött szerződéseikben nem tudják érvényesíteni a kata-ról más adózási formára áttért szabadúszók magasabb adóteher miatt esetlegesen emelt szolgáltatásai árait. Így, ha a más adózási formára áttérő szabadúszó reklámszakemberektől az év második felében magasabb áron kénytelenek szolgáltatást igénybe venni, az előre nem láthatóan növeli költségeiket és csökkenti eredményüket.
• Az ügynökségeknek, médiavállalatoknak igen rövid idő alatt át kell alakítaniuk alvállalkozói rendszerüket, új szerződéseket kell kötniük, ezzel plusz adminisztrációs teher hárul a reklámipari vállalatokra és a kata-ról más adózási, vállalkozási formára váltó szellemi szabadfoglalkozásúakra.

Ezek fényében az MRSZ és társszövetségei kérik a kormányt, hogy az új kata-törvény következtében a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át a kata-törvény tartalmát.