Az év vége a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagjánál, a K&H-nál szerencsére nem jelent kiemelkedő kárbejelentési időszakot a lakásbiztosításokat tekintve, azért több szempontból is indokolt ilyenkor a fokozott óvatosság. Ennek apropóján érdekes lehet, hogyan védi az otthonát a magyar lakosság. A K&H Bank 2024 harmadik negyedévében készült felmérése szerint a 30-59 év közöttiek a lakásbiztosítást használják leggyakrabban ingatlanjuk védelmére, illetve az anyagi károk mérséklésére.

Sláger a biztosítás

A felmérés alapján a válaszadók 80 százaléka lakásbiztosítással védekezik, ami a legjelentősebb arány a különböző megoldásokat nézve. Az átlagtól a magas jövedelműek tértek el felfelé, a körükben 87 százalék volt ez az arány. A közepes jövedelműeknek 77, az alacsony keresetből élőknek már csak 67 százaléka említette első helyen a lakásbiztosítást. A több pénzből élők természetesen nyitottabbak a drágább, de többet kínáló szerződések megkötésére. Szintén logikus, hogy a saját lakásban élőknek gyakrabban van biztosítása, mint azoknak, akik nem a saját otthonukban laknak. A bérelt lakások esetén csak a megkérdezett 54 százaléka számolt be arról, hogy az ingatlanra biztosítást kötöttek.

A szomszédok összefogásában - mármint abban, hogy figyelnek egymás lakására - főként a falvakban élők bíznak. Ezt a védelmi módszert a legkisebb településeken lakók 77 százaléka említette, míg a budapestiek körében csak 59 százalék volt ez az arány. Ez a módszer is népszerűbb a magasabb jövedelműek körében.

Mi van még?

A biztonsági ajtók, rácsok említése még 2023-ban nagyot javult a korábbi évekhez képest. Ezt a védelmet országos átlagban idén az emberek közel 43 százaléka említette, míg a Budapesten élőknél 67 százalék volt ez az arány. A házőrző kutyák tartását 42 százalék említette – ez a nők körében 49 százalékos arányt ért el, míg a falusiak 62, a házban élők 55 százaléka bízik az ember legjobb barátjában, ha javai védelméről van szó.

A védekezés egyéb módszerei közül a hatósági emberek közterületi járőrözésében a K&H felmérésében szintén a megkérdezettek 42 százaléka bízik. Ennél magasabb ez az arány a községekben és a házban élőknél. A közterületek biztonsági kamerás megfigyelése viszont főleg Budapesten népszerű: a fővárosban élők 53 százaléka bízik ebben a módszerben szemben a 35 százalékos országos átlaggal.

Örvendetes változás a szén-monoxid-riasztó készülékek népszerűségének növekedése. Míg tavaly ezt a védekezési módszert csak a megkérdezett 25 százaléka tartotta fontosnak, idén 33 százalékra nőtt ez a mutató. A nagyobb jövedelműek és a magasabb végzettségűek az átlagosnál is jobban figyelnek ezeknek a riasztóknak a használatára. A tűz- és füstjelző készülékek népszerűségi mutatója a tavalyi 17 százalékról 23 százalékra ment fel, ami külön jó hír az adventi és karácsonyi tűzesetek veszélyének időszakában. Az átlagosnál nagyobb súlyt helyeznek ezekre a fővárosban élők, a magasabb jövedelműek és a 30–39 évesek. A távfelügyeletet is a budapestiek, a fiatalabbak, továbbá a házban élők tartják az átlagosnál fontosabbnak.

A K&H felmérésének egyik legfontosabb tanulsága, hogy alacsonyan maradt a semmilyen lakásbiztosítással nem rendelkezők aránya: ahogy az elmúlt három-négy évben, úgy idén is 15 százalék volt. A közepes és alacsony jövedelműeknél azonban felmegy ez a mutató 22, illetve 19 százalékra. Az 50 évesnél idősebbek és a magasabb jövedelműek inkább kötnek az ingatlanra és az ingóságokra egyaránt érvényes biztosítást, mint a 30-asok és 40-esek, akik főként a lakásukat védik ezzel a módszerrel.