A júliusi inflációs adatokat tette ma reggel közzé a KSH. A fogyasztói árak havi szinten 0,4 százalékkal emelkedtek, az éves inflációs mutató így csak 4,3 százalékra lassult a júniusi 4,6 százalékról. A tényadat kicsit magasabb lett az általunk várt 4,1 százaléknál. Kedvező fejlemény a maginfláció további lassulása, 4,0 százalékra a hatodik havi 4,4 százalékról. 

Havi szinten az élelmiszerárak 0,3 százalékkal nőttek, főként a húsoknak és a büféáruknak betudhatóan. A szolgáltatásárak megint kitettek magukért: a turizmushoz köthető ágensek közel 9 százalékkal emelkedtek júniushoz képest. A járműüzemanyagárak drágulása a vártnál mérsékeltebb formában havi szinten 0,3 százalékos volt. A háztartási energiaárak 1,2 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A tartós és ruházati cikkek árainak alakulása visszafogta a júliusi indexet.

Az inflációs kép összességében továbbra is vegyes. Az elkövetkező hónapokban a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás a dezinflációs folyamat malmára hajtja a vizet. Ez utóbbinak a piaci szolgáltatások mérséklődő inflációjában kellene egyre inkább megjelennie. A fogyasztói árak alakulásának szempontjából pozitív, hogy kínálati oldalról az árnyomás fokozatos csökkenéséről számolhatunk be. Jelentős kérdőjelet hordoz magában az árrés- és áremelésstopok fenntartása és kivezetésének időzítése. Keresleti oldalról ellenben az utolsó negyedévtől kezdődően érkező jóléti intézkedések érdemi teret nyújthatnak majd az áremeléseknek. Az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4-5% között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat: októberig kedvezőtlen, míg november-decemberben támogató bázist örököl az index a tavalyi évről. Előrejelzésünk szerint az éves átlagos infláció 4,7% lesz 2025 egészében.