A kreativ.hu Dr. Szalai Anita LL.M médiajogászt kérdezte a Tisza párt kétharmados felhatalmazása miatt létrejövő mozgástérről a magyar médiászabályozásban.
A közmédia működésének és esetleges átalakításának jogi kereteit alapvetően az Alaptörvény és a Médiatörvény határozza meg – hangsúlyozza Dr. Szalai Anita LL.M a kreativ.hu hétfői interjújában . A szakember az április 12-i választások után nyilatkozott a szakmai lapnak a Tisza kétharmados többsége miatt létrejövő széles mozgástérről, ami miatt elméletileg az intézményi struktúra újraszabása elképzelhető, de ezt az uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a jogállamiság alapelvei érdemben korlátozzák. Bár az Alaptörvény nem írja elő kifejezetten közszolgálati médiaszolgáltató fenntartását, a demokratikus nyilvánosság biztosításából mégis következik annak szükségessége, a Médiatörvény pedig kötelezővé teszi a közszolgálati médiaszolgáltatás működtetését. „Emiatt egy teljes, „fekete képernyős” leállás nehezen lenne összeegyeztethető a hatályos joggal.”
Dr. Szalai Anita, a Szalai Legal ügyvédja szerint kétharmados többséggel valóban lehetőség nyílik az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Zrt. összevonására, megszüntetésére vagy új modell létrehozására, de ez inkább átszervezést, mintsem leállítást jelentene. A közmédia pártatlanságának követelménye jelenleg is jogszabályi előírás, ám a hatósági kontroll gyengesége miatt a jogkövetkezmények korlátozottak. A jövőben a valódi garanciákat intézményi reformok – a kinevezési rendszer pluralizálása, a finanszírozás depolitizálása, a független ellenőrzés megerősítése – biztosíthatnák. A munkajogi átalakítások jogszerűen végrehajthatók, de jelentős költségvetési terhet jelentenek, és alapos előkészítést igényelnek.
A magántulajdonban lévő, NER-közeli médiumok esetében az állam mozgástere jóval szűkebb, közvetlen beavatkozásra nincs lehetőség. Ugyanakkor az Európai Médiaszabadság Rendelet (EMFA) új, kötelező normákat vezet be: az állami hirdetések elosztását átláthatóvá és objektívvé kell tenni, ami a jelenlegi gyakorlatot jelentősen átalakíthatja. A közmédia jövőbeli működését is uniós elvek határozzák meg – függetlenség, pluralizmus, stabil finanszírozás –, így egy új kormány kétharmaddal ugyan mélyreható reformokat hajthat végre, de a „leállítás” helyett a realitás az intézményi újratervezés, amelynek sikerét a politikai befolyástól való tényleges távolságtartás határozza meg.
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk