Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a marketing.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Részletek
Elfogadom
Nem fogadom el
KKV Business | 2022. november 24.

Nyerő erők recesszió idejére – mikor érdemes hitelt felvenni?

Minden vállalkozó felteszi manapság a kérdést: hogy maradhatok talpon a recesszió idején? A Covid után még helyre sem álltak az ellátási láncok, mikor az ukrán-orosz háború a növekvő inflációval és a többszörösére ugró rezsiköltségekkel újabb kihívások elé állította a világot. A pénzügyi nehézségek áthidalására megoldást jelenthet egy óvatos hitelfelvétel, de ebben a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben kérdés, hogy milyen hitelt érdemes felvenni, és mire kell közben odafigyelni. Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom környezettudatos prémium brandjének és a termék high tech termelési technológiájának létrehozójával azt jártuk körül, hogyan maradhat versenyképes egy vállalkozás recesszió idején. Kende-Hofherr Krisztinával, a hírességek menedzselésével foglalkozó TMC Group vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan tudja segíteni a hazai kisvállalkozók egyre növekvő táborát a tanácsaival, s hogy meglátása szerint a csoport tagjai milyen pénzügyi stratégiát követnek. Dr. Horváth Zoltán pedig a hitelfelvétel lehetőségeit foglalta össze a számunkra. 

Egy prémium élelmiszert előállító cég és a recesszió kapcsolata 

Márkus Zsolt a multik és a felső vezetők világának hátat fordítva vágott bele Magyarországon a hidrokultúrás paradicsomtermesztésbe. Üvegházaival képessé vált az év 365 napján kiszolgálni vásárlóit, most azonban a szamócára vált. Miért? „A döntésünket teljesen üzleti alapon hoztuk meg” – fogalmaz Márkus Zsolt. „Ha csak a recesszióról lenne szó, gond nélkül állnánk a sarat”- állítja. „A prémium termékekre mindig lesz kereslet, a vásárlók egyre tudatosabbak a minőséget illetően. A növényeket megtámadó vírussal szemben azonban védtelennek mutatkoztunk.” A váltást a TOBRFV elnevezésű, az ültetvényeket Európa-szerte tönkretevő paradicsombetegség indikálta, melyre még az élvonalban játszó holland termesztők sem találtak gyógyírt. „Hiába vezettünk be szigorú higiéniai előírásokat, Hollandiából érkező beteg palánták megfertőzték az üvegházainkat, így nem tudtuk tartani magunkat az eredeti modellhez, mely szerint egész évben friss, magas beltartalmi értékkel bíró zöldséggel látjuk el a vásárlókat. Gyakorlatilag nem volt más opciónk, minthogy a termesztési modellt átvigyük egy másik növényre.” Hogy miért épp a szamócára esett a választás, Márkus Zsolt a személyes vonzalmon túl az előzetes piackutatásra és a technológiai felmérés eredményére hivatkozik. „A termelési költségeinknek eddig is jelentős részét tette ki a téli hónapok rezsije, mely idénre már fenntarthatatlanná vált. A szamóca valamivel kevesebb fényt igényel, mint a paradicsom, viszont komoly technológiai fejlesztésre és részben kutatásra van szükség.” 

Pénzügyi lehetőségek, hitelkonstrukciók 

Az átállás több száz millió forintba kerül, a Veresi Paradicsom jelenleg is NHP-re (Növekedési Hitelprogram) támaszkodik. Márkus Zsolt portfólióján a Veresi Paradicsomon kívül szerepel további két üzletág: az egyik ellátási lánc menedzsment integrátor, a másik pedig háztartási higiénés termékek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. „A különböző üzletágak szükség esetén ki tudják segíteni egymást, de a cél az, hogy mindegyik megálljon a saját lábán”. 

Minden ország gazdasága protekcionista, fogalmaz Zsolt, vagyis erejéhez mérten segíti a vállalkozásait, de nem mindegy, hogy milyen támogatási rendszert működtet, és főleg melyik szektorban, például az agrárium mindenhol kiemelt terület. Nagy kérdés, hogy baj esetén kap-e az adott szektor támogatást vagy sem. „Ezért mi – készülve a gazdasági visszaesésre – diverzifikáltuk a tevékenységünket  és elsősorban a rugalmasságban és a versenyképességben hiszünk” – állítja Zsolt. 

Lehet a recessziónak pozitív hozadéka? 

Márkus Zsolt szerint igen. „A gyorsaság és az adaptációra való képesség nélkülözhetetlen, a várható nehézségeket időben fel kell ismerni ahhoz, hogy talpon maradjunk. Mindig úgy gondoltam a recesszióra, mely új kapukat nyit meg azáltal, hogy a gyengébbek vagy lomhábbak nehezebben tudják tartani a versenyt.” Zsolt kiemeli: “ilyenkor szokott előfordulni, hogy olyan üzleti partner, kereskedelmi lánc is szóba áll velünk, amely eddig nem foglalkozott egy kelet-európai ismeretlen szállítóval, hiszen akár több évtizedes kereskedelmi operációs előnyei lehetnek a versenytársainknak.” 

Pénzügyek és versenyképesség 

A pénzügyi kihívásokkal összefüggésben kritikus a versenyképesség fenntartása, és ennek egyik alapja a kiváló munkaerő. Márkus Zsolt rámutat a munkaerő oldalán tapasztalható nehézségekre „A legnagyobb baj Magyarországon, hogy sokszor még a legjobbakból is  hiányzik az igazi versenyszellem. Az idősebbek abban szocializálódtak, hogy mástól várják a megoldást. Ez lehet az állam, vagy a vállalat, vagy  a főnök – csak nem saját maga. A fiatalabb generációk pedig  már modern vállalati kultúrát és lehetőségeket várnak el tőlünk,  hiszen vagy a multik globális lehetőségeivel, vagy a nyugat-európai munkahelyekkel hasonlítják össze a hazai pozíciókat. Azonban az igazság az,  hogy 20-30 év alatt nem lehet száz év hátrányt ledolgozni, a hazai vállalataink érettségi foka, a globális piacokon lévő súlya, vagy a hozzáadott érték termelőképessége meg sem  közelíti a nyugat-európai vagy a globális vezető cégekét.  Helytelen tehát elvárni, hogy azonos körülményeket biztosítson egy hazai kkv.” A recesszió részben ezen is fog változtatni, hiszen a fiatalok át fognak élni egy krízist.  Ha azonban versenyképes az üzleti modell, akkor jöhet bármilyen recesszió, nem kell aggódni, “megtalálod a módját, hogy talpon maradj”, véli a vállalkozó. „A könnyű idők gyenge embereket teremtenek, most pedig, úgy látszik, nehezebb idők jönnek” 

Az adott projekt „jósági foka”, mint a vállalkozás motorja recesszió idején (is) 

Márkus Zsolt kiemeli, hogy a vállalkozás életében többször hozott olyan döntéseket, amelyek üzletileg nem optimálisak, de értéket teremtettek.  „Minden projektünkben van ESG érték (Magyarországon: “társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöld pénzügyek”, szerk.)” Ilyen például a tiszta termesztési képesség, vagy a csomagolásnak a fenntarthatóság érdekében minimalizált műanyagtartalma. „Fontos, hogy legyen a projektnek „jósági foka”, akkor könnyebb vele azonosulni. Nem kizárólag pénzt akarunk keresni, hanem értékeket akarunk teremteni.” 

Márkus Zsolt tapasztalatai 5 pontban: 

1. Fontos, hogy a vállalkozás ne változtasson az alap stratégiáján, mely ez esetben a projektek “jósági foka”. Így a munkatársak szívesebben lesznek társak az értékteremtésben. 

2. Szükség van a versenyszellemre, hogy a cég dolgozói ne csak a bérért dolgozzanak, hanem az eredményekért. 

3. Rugalmasnak kell lenni, mindig készen kell állni a változásra. 

4. Nem jó a könnyebb utat választani, az igazi verseny soha nem könnyű. 

5. A minőséget a vásárlók lojalitással hálálják meg, a globális piacon csak kimagasló termékkel, szolgáltatással lehet labdába rúgni. 

Kende-Hofherr Krisztina amellett, hogy a TMC Group vezetője, 2018 óta próbál segíteni magánembereknek a váltás/vállalkozóvá válás terén, megadva nekik a kezdő lökést. A KHK („Kende-Hofherr Krisztina”), azaz ma már önmagukat inkább AJMAFT (Akard jobban, mint amennyire félsz tőle) közösségnek hívók tagjai olyan vállalkozók, akiket egyfajta tudatosság jellemez a saját céljaikat és tevékenységüket illetően. Számtalan képzés és networking esemény szolgálja a tudásátadást és a tapasztalatmegosztást a vállalkozói gondolkodásmód átalakítása érdekében. 

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább

Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.

Összes cikk