„A piac kedvezően reagált az országgyűlési választások eredményére: a forint négy éve nem látott szintre erősödött, az elmúlt hetekben a 360-as árfolyamszintet is elérte. Az euró jegyzése jelenleg 363,61 forinton áll, ami a befektetői bizalom erősödését, valamint a várható intézményi reformokkal és az euróbevezetés perspektívájával kapcsolatos pozitív várakozásokat tükrözheti. Az erősödő forint kétségtelenül az infláció mérséklésének egyik leghatásosabb eszköze, de nem árt hangsúlyozni, hogy a nagyvállalatok számára ennél jóval összetettebb következményekkel járhat. Az erősebb deviza persze mérsékelheti az importált energia- és alapanyagköltségekből eredő inflációs nyomást, ugyanakkor az exportorientált nagyvállalatok számára az euróban realizált bevételek forintban számolt értéke csökkenhet, ami nyomást gyakorolhat a jövedelmezőségre. Meg kell említeni a közel-keleti háború miatt az energiaellátás és -árak körüli egyre növekvő bizonytalanságot is.
A jelenlegi üzleti környezetben ezzel együtt indokolttá válhat a korábbi évek inflációs és devizapiaci stratégiák újraértékelése. Miközben az új piaci szabályozási környezet még formálódik, a korábban megszokott működési és finanszírozási gyakorlatok felülvizsgálata egyre inkább napirendre kerülhet. Az erősebb deviza kedvező feltételeket teremthet a technológiai import, az energiahatékonysági beruházások és a termelékenységnövelő fejlesztések számára. Ezzel párhuzamosan felértékelődhet a költségkontroll, a fedezeti stratégiák és a befektetési döntések újragondolása is. A később elérhető uniós források további alapot adhatnak a termelékenység érdemi bővítésére” – kommentálta az adatokat Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője. Hozzátette: „Az utóbbi időszakban a fejlesztések üteme mérséklődött. A Magyar Marketing Szövetség tagja, a K&H nagyvállalati növekedési indexének adatai szerint az elmúlt évben jellemzően a vezetők fele úgy döntött, hogy kivár (az elmúlt négy negyedévben 47 és 54 százalék közötti aránnyal). A fenntartható növekedés szempontjából ugyanakkor kiemelt jelentőségű lehet a termelékenységet javító beruházások ütemezett újraindítása.”
„Az idei év a szektor számára sok szereplő esetében – a várhatóan növekvő optimizmus ellenére – továbbra is a kivárás időszaka lehet. Nem mindegy azonban, hogy aktív, vagy passzív kivárásról beszélünk-e! Az export és a beruházások területén érzékelhető növekedési trendek erőteljesebb kibontakozása inkább az év második felére, illetve jövő évre várható. Addigra pontosabb kép rajzolódhat ki a piaci és üzleti keretrendszer alakulásáról is, ami támogathatja azokat a döntéshozókat, akik egyelőre óvatosabb beruházási megközelítést követnek. Ugyanakkor ez a türelmi időszak nem jelent szükségszerűen stagnálást. Azok a szereplők, amelyek a piaci fellendülést optimalizált költségstruktúrával és stabil ESG-stratégiával készülten várják, a következő gazdaságiciklus formálóivá válhatnak. Ebben a környezetben a termelékenység és az innováció továbbra is kiemelt szerepet kaphat” – prognosztizálja a szakember.
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk