Így élesszük újra a kertet: szakértő tanácsai a tavaszi induláshoz

Mielőtt kora tavasszal rögtön beleugranánk a kerti munkákba, és nekikezdenénk a sövény metszésének vagy a talaj lazításának, vegyük végig a feladatokat. Először is nézzük át a kerti szerszámokat, hogy minden rendben legyen, és például szánjunk időt a metszőolló élezésére is. Tervezzük meg az ágyásokat, vegyük meg a magaságyást vagy készítsük elő a meglévőt, és vessük el az első hidegtűrő zöldségeket. A Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a Praktiker kert- és növényápolási szakértője a legfontosabb tennivalókhoz ad hasznos tanácsokat: megtudhatjuk többek között, hogyan készítsük elő a talajt, milyen földet és komposztot használjunk a különböző növények ültetéséhez, és mit vethetünk szabadföldbe márciusban. Ha szép kertet, balkont szeretnénk, ezekkel az alapokkal vágjunk neki az idénynek.

Márciusban a hőmérséklet és a talaj melegedésével indul a kertszezon, ilyenkor első lépés a szerszámok ellenőrzése, az ültetési szezon megtervezése, és ahhoz igazodva az ágyások kijelölése, valamint a palántanevelés. Fontos elvégezni többek között a metszést, a lemosó permetezést és a talajlazítást, de a tápanyag-utánpótlásról és a magaságyások előkészítéséről se feledkezzünk meg. Füzesi Melinda, a Praktiker kert- és növényápolási szakértője szerint a barkácsáruházban széles a választék, ezért a kezdő és haladó kertbarátoknak is hasznos szakember útmutatását kérni, amikor kiválasztják a kerti szerszámokat, a különböző virágföldeket vagy a vetőmagokat. Nézzük, hogyan érdemes nekikezdeni a tavaszi kertrendezésnek!

Tervezéssel kezdődik minden

Ha szeretnénk a kert, terasz minden zugát kihasználni, ahol minden hónapban terem idényzöldség, -gyümölcs és virágok nyílnak, kezdjük az átgondolt tervezéssel – javasolja a Praktiker szakértője. Azon kívül, hogy megismerjük kertünk adottságait, azt is gondoljuk át, mennyi időt tudunk a gondozásra fordítani, hiszen a kert tavasztól őszig rendszeres törődést igényel.

Tippek a tervezéshez:

• Mérjük fel a kert vagy balkon méretét, tájolását, napfényviszonyait.
• Döntsük el, díszkertet, veteményest vagy vegyes funkciójú teret szeretnénk.
• Készítsünk egyszerű ültetési tervet papíron.
• Több ágyás esetén jelöljük ki a közlekedőutakat is.
• Kezdők inkább kisebb területtel induljanak – az első év a tapasztalatszerzésről szól.

Ne feledjük:

• Meglévő ágyások esetén távolítsuk el a száraz növényi részeket. Az évelő növényeknél pedig végezzük el a metszést, valamint a lemosó permetezést, mert számos kártevő telelhet át a növényen és a talajban.
• A zöld oázishoz és bő terméshez rendszeres öntözés és tápanyag-utánpótlás szükséges.
• Figyeljük a kártevők és a betegségek jeleit.
• A veteményest és a gyepet is folyamatosan gondozzuk.
• Kérjünk tanácsot szakértőtől, ha bizonytalanok vagyunk.

Talajelőkészítés és tápanyagpótlás

A jó termés egyik titka a megfelelő minőségű talaj – hangsúlyozza Füzesi Melinda. Ha ősszel elmaradt a felásás, tavasszal ásóval, kötöttebb talajon ásóvillával lazítsuk át a földet a szerkezetjavítás és a könnyebb tápanyag-kijuttatás érdekében. A megfelelő ültetőközeg meghatározza a növények fejlődését, ezért a talajelőkészítést mindig a zöldség, a gyümölcs vagy a dísznövény igényeihez igazítsuk. A minőségi, előre kevert földek önmagukban is használhatók, de szükség esetén javíthatók komposzttal vagy lazítóanyaggal.

Hasznos tudnivalók és fontos teendők:

• Első lépésben távolítsuk el a gyomokat, köveket, törmeléket.
• Javítsuk a talajt komposzttal, érett szerves trágyával vagy tőzeggel. Kötött talajhoz keverhetünk homokot is. Emellett talajjavításra használhatunk alginitet vagy fahamut is.
• Ha magaságyásunk van, az alján alakítsunk ki drénréteget a megfelelő vízelvezetéshez: például terítsünk szét egy réteg agyaggranulátumot, kavicsot vagy növényi aprítékot.
• A megfelelő föld- és tápanyagválasztáshoz érdemes szakértő segítségét kérni, hiszen minden növény más típusú talajt kedvel.
• A palántaföld például egy laza szerkezetű, tápanyagban gazdag közeg, amely kifejezetten vetéshez és palántaneveléshez ideális, mert segíti a csírázást és az erős gyökérzet kialakulását.
• A balkonföld jó vízmegtartó képességű, tápanyagdús keverék, amely egynyári és balkonnövényekhez ideális választás, de balkonparadicsomhoz, eperhez és fűszernövényekhez is használhatjuk.
• A savanyúföld alacsony pH-értékű ültetőközeg, amely a mészkerülő és savas talajt kedvelő növények, például az áfonya, a hortenzia vagy a rododendron számára teremt ideális környezetet, ezért ültetéskor érdemes önállóan, vagy csak kis mennyiségű komposzttal keverve használni.

Palántanevelés és korai vetés

Március elején sem késő palántát nevelni – akár egy napos ablakpárkányon is. Füzesi Melinda szerint biztosan sikerrel járunk, ha a magokat szaporítótálcába, újrahasznosított edénybe vagy tőzegkorongba vetjük.

Mit ültessünk most?

• Előnevelhető: káposztafélék (brokkoli, karfiol), paprika, paradicsom, padlizsán, zeller.
• Szabadföldbe vethető: hónapos retek, hagymafélék, gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, paszternák), levélzöldségek (spenót, borsó).
• Ügyeljünk a megfelelő vetési mélységre és távolságra, ebben segítenek a jelzések a csomagoláson.
• Vegyes ültetéssel akár a kártevők megjelenését is csökkenthetjük: paradicsom mellé például ideális rovarriasztó a büdöske.
• Vetés, ültetés után alaposan öntözzük be a talajt.

Balkon és közösségi kert: kis helyen is működik

Akinek nincs kertje, erkélyen vagy egy közösségi kertben is kialakíthat saját miniveteményest – emlékeztet rá a Praktiker szakértője. Ehhez a legfontosabbak a megfelelő méretű és funkciójú edények, növénytartók, közösségi kertben magaságyások, valamint kulcsfontosságú a föld összetétele és a fényviszonyok.

Hasznos tanácsok:

• Ellenőrizzük, hogy az ültetőedény alján legyen vízelvezető nyílás. A kényelmesebb gondozáshoz viszont használhatunk önöntöző balkonládát is.
• Válasszunk a növény igényeihez illő földet (palántaföld, balkonföld, savanyúföld).
• Napos erkélyre mediterrán vagy napot jól tűrő növények – így muskátli, szúnyogűző, varjúhájfélék, árnyékosra pedig árnyéktűrő fajok kerüljenek, mint az árnyékliliom vagy a fukszia.
• Közösségi kertben időben érdeklődjünk a parcellabérlésről és a szabályokról, valamint törekedjünk vegyszermentes növényvédelemre, vigyázva a többi bérlő parcellájára is.

Metszés és kerti gépek bevetése

A Praktiker szakértője szerint a tavaszi metszés segíti a növények megújulását, és a terméskötést, az ágak aprításával pedig a keletkező zöldhulladékot is hasznosíthatjuk.

Mire figyeljünk?

• Távolítsuk el a száraz, sérült ágakat. Ezeket aprítógéppel dolgozzuk fel – az égetés tilos. Az apríték mulcsként vagy komposztként is hasznosítható.
• Vannak olyan fajok, amelyek akár már kora tavasszal metszhetők – ilyen az alma, körte, rózsa, idősebb sövénynövények. Más fajokkal, mint a csonthéjasok és bogyósok (pl. kajszi vagy a málna), mindenképp várjunk márciusig.
• A metszéssel egyrészt megelőzhetjük az elöregedést, másrészt intenzív hajtásnövekedésre sarkalljuk a növényt, ezáltal egy egészségesebb, kompaktabb példányt nevelhetünk.
• Nagymértékű sövényformázáshoz praktikus az akkumulátoros és a benzines sövényvágó.