A jövő oktatása – az oktatás jövője

Azok a fiatalok, akik ma az iskolapadban ülnek, az életük során átlagosan hét munkakört fognak betölteni, és lesznek köztük olyanok, amelyeket ma még nem is ismerünk.

A 21. században egyre többet foglalkozunk az oktatással, azzal, hogy hogyan alakul majd át a fiatal generációk eltérő életvitelének, ezen belül kommunikációjának és médiahasználatának, a mesterséges intelligencia terjedésének, egyáltalán a turbulens, folyamatosan változó világ kihívásainak eredményeként. Egyre több a kérdés, és egyre kevésbé vannak egyértelmű válaszaink. Lényegében már az alapvető kérdés tekintetében sincsen – nemcsak Magyarországon, de világszerte sem – konszenzus.

MI A CÉLJA AZ OKTATÁSNAK?
A munkaerőpiacra való felkészítés? Az oktatás az elmúlt 100–150 évben lényegében a gazdasági növekedés szolgálatában állt. A legtöbb oktatási intézmény ma is így gondolkozik. Persze fontos, hogy az oktatási intézményekből kikerülők el tudják végezni a munkájukat – és már ez is nagy kihívás. De mi lesz 5–10 év múlva? Vagy a most még tanulók karrierjének későbbi fázisaiban?

A mesterséges intelligencia által „felforgatott” világban senki sem tudja biztosan, hogyan alakulnak majd át a munkahelyek, lesz-e a mai értelemben vett „munkaerőpiac”, egyáltalán mit fog jelenteni a munka. Több megközelítés – sőt tapasztalat – szerint a technológia a rutinfeladatokat veszi át először, de az is látszik, hogy számos kreatív vagy elemző értelmiségi munkakör is áldozatul esik majd. Várhatóan a munkahelyek jelentős része megszűnik vagy átalakul, és ezzel párhuzamosan új munkahelyek jönnek létre. Azok a fiatalok, akik ma az iskolapadban ülnek, az életük során átlagosan hét munkakört fognak betölteni, és lesznek köztük olyanok, amelyeket ma még nem is ismerünk.

Mit tanítsunk tehát az alfa és Z generációnak? Mi a szerepe az oktatási intézményeknek, ha csak rövid távon tudnak a munkaerőpiacra felkészíteni? Sokféle álláspont van az ún. „szoft” kompetenciák fejlesztésétől a konzervatív tudásátadásig. Aminek a szükségességét biztosan nem lehet megkérdőjelezni: az élethosszig tartó tanulásra való felkészítést, illetve a reziliencia erősítését. Erre továbbra is az oktatási rendszer, sőt leginkább a felsőoktatás alkalmas, ezért marad kiemelt szerepe.

A tanulók tudásszintjét három területen – matematika, természettudományok és szövegértésmérő PISA-kutatás nyolc, a diákok jóllétével kapcsolatos mutatót is mér.1 Az eredmények alapján éppen a világ legsikeresebb oktatási rendszereivel rendelkező országokban indultak átfogó reformfolyamatok a gyerekek mentális állapotának javítása érdekében: Finnország és Szingapúr például részt vesz egy új oktatási koncepció kidolgozásában. Az Education for Human Flourishing (az emberi kiteljesedést szolgáló nevelés) nevet viselő holisztikus modellben, amely szerint az oktatás feladata megtanítani sokféleképpen látni, érzékelni és magyarázni a körülöttünk lévő világot, összehangolni különböző értékrendszereket, értelmet adni az emberek életének, továbbá lehetőséget nyújtani az egyén kibontakozására, felkészíteni az alfa és Z generációkat arra, hogy ők fogják a jövő gazdasági-társadalmi rendszereit létrehozni.

De nem csak az oktatás célja nehezen meghatározható. Magának az oktatásnak a módszerei, eszközei, terei, struktúrája is teljes átalakulásban van. A számos globális tényező – járványok, klímaváltozás, háborúk, migráció – okozta változások2 mellett az egyik legmeghatározóbb a mesterséges intelligencia térhódítása. Az Egyesült Királyságban a tanárok 50–60 százaléka használ mesterséges intelligenciát az oktatói munkája során egy 2025-ös kutatás szerint (1). Magyarországon először azt OTP Fáy Alapítvány végeztetett átfogó, reprezentatív felmérést a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az oktatásban 2024 elején, amely szerint hazánkban a fenti arány 38 százalék volt (2). Jelenleg az oktatási rendszerek irányítóinak többsége arra összpontosít, hogy az egyes AI-programok hogyan integrálhatóak a tanításba, hogyan tehermentesítik a tanárokat az adminisztratív feladatok alól, hogyan támogatják az értékelést, a felzárkóztatást, valamint, hogy hogyan lehet kezelni az ezzel párhuzamosan felmerülő kihívásokat, például a diákok AI-használatát a számonkérés során. Közben pedig már régen nem arról van szó, hogy az AI hogyan használható az oktatásban és a tanulásban, hanem hogy…

EGYÁLTALÁN MILYEN LESZ AZ ÚJ VILÁG ÚJ OKTATÁSA?
Az említett OTP Fáy Alapítvány kutatása szerint Magyarországon a 18–24 évesek 35 százaléka gondolja azt, hogy az AI ki fogja váltani a pedagógusokat, de ami még meghökkentőbb, hogy a tanárok 25 százaléka is ezt gondolja3. Nagy kihívás előtt áll az az oktatási rendszer, amelyben a tanárok viszonylag jelentős része közép- és hosszú távon nem látja a saját szerepét.

És itt érünk vissza – véleményem szerint – az oktatás céljához: amennyiben nem a munkaerőpiacra való felkészítés kognitív és/vagy készségalapú megközelítése az oktatás alapja, hiába váltja ki ezen területeket a mesterséges intelligencia. A tanárok szerepe, azaz a humán kompetenciák fejlesztése megmarad, hiszen a tanári példamutatás, a személyes interakciók jelentősége egyre fontosabbá válik. Az AI nem a tanárok helyettesítésére szolgál, hanem eszköz ahhoz, hogy hatékonyabban támogassák a tanulók fejlődését.

Az oktatásnak összességében egyre inkább rugalmas, többszintű struktúrákon kell nyugodnia, ami lehetővé teszi a változó helyszíneken és változó körülmények közötti tanulást is. Már most az ún. blended learning szerkezetű oktatás az, ami a leghatékonyabbnak bizonyul: ez digitális és személyes jelenléti elemeket egyaránt alkalmaz. Az OTP Fáy Alapítvány oktatási programjainak nagy része erre épül. A jövőorientált, fenntartható oktatás a legmodernebb technológia alkalmazása mellett a diákok motiválására, a tanárok elismerésére, bizalomra és kapcsolatokra épít.

Források:
2 AI in education survey: What UK and U.S. educators think in 2025. Elérhető: https://www.twinkl.com/blog/ai-in-education-survey-what-uk-and-us-educators-think-in-2025 (Letöltve: 2025. augusztus 4.)
3 Impetus Reseach/OTP Fáy Alapítvány: A mesterséges intelligencia a magyarországi oktatásban. Elérhető: https://www.otpfayalapitvany.hu/web/hirek/1487/Lemarad,_aki_nem_tanulja_meg_a_mesters%C3%A9ges_intelligencia_haszn%C3%A1lat%C3%A1t,_der%C3%BCl_ki_friss_kutat%C3%A1sunkb%C3%B3l_ (Letöltve: 2025. augusztus 4)

Vissza a rovathoz