Miért járnak még mindig a mai ötvenesek is egy elsősorban a fi ataloknak szóló fesztiválra, és mit tesz ez a fesztivál a megszólításukra? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a legismertebb hazai tömegrendezvény vezetőjével.
Az ezüst generáció és a Sziget Fesztivál kapcsolata érdekes kérdés. Hogyan defi niáljátok ezt a korosztályt a fesztivál számára?
A Sziget esetében az ezüst generációt 45–50 év feletti korosztályként értelmezzük, ami nyitott a kulturális élményekre, és akik számára az aktív kikapcsolódás fontos szempont – érdeklődnek a kultúra, a zene és az élményalapú szabadidő-eltöltés iránt. Bár a fesztivál elsősorban a fi atalabb generációkat célozza, az ezüst generáció jelentős része még mindig kötődik a Szigethez, akár nosztalgikus, akár új impulzusokat kereső látogatóként. Természetesen nem hagyhatjuk fi gyelmen kívül, hogy a fogyasztói (fesztiválozási) szokások szempontjából ez a generáció egyértelműen képes és kész a magasabb minőségért, kényelmi szolgáltatásokért magasabb árat is fi zetni.
Milyen motivációk mozgatják ezt a generációt, amikor egy ilyen eseményen való részvételt fontolgatnak?
Az egyik legfontosabb tényező az élmények gyűjtése, az életminőség kifejezése és a nosztalgia. Sokuk számára a Sziget egyfajta időutazás, ahol visszacsatolhatnak fi atalabb éveik zenei és kulturális élményeihez. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságra, a kényelmes hozzáférésre és a tartalmi, kulturális sokszínűségre, ami nem kizárólag a fi ataloknak szól. Ebbe bőven belefér egy retró színpad, de sok más egyéb program is, hogy a kényelmi szolgáltatások és a státuszszimbólum jelleg együtt is megjelenjen. Emellett az intergenerációs kapcsolódás is kiemelt szerepet játszik – sokan gyermekeikkel vagy fi atalabb ismerőseikkel érkeznek, így egyfajta hidat képeznek a korosztályok között.
A fesztivál milyen mértékben veszi figyelembe ennek a generációnak az igényeit?
Őszintén szólva, a Sziget mindig is a 16–25 éves korosztály fesztiválja volt, és ez az a célcsoport, amire a nemzetközi és hazai kommunikációnkban, illetve a fesztivál alakítása, fejlesztése során fókuszálunk. Ugyanakkor az évek során észrevettük, hogy a fesztiválhűség erős tényező az ezüst generáció esetében, ezért egyes kényelmi szolgáltatásokat – mint például a VIP-lehetőségek vagy a komfortosabb helyszínek – igyekszünk úgy alakítani, hogy számukra is vonzóak legyenek. A megemelkedett igényszintet – életkortól függetlenül – egyre jobban és sokrétűbben tudjuk kiszolgálni, ez amúgy is egy létező trend, amiben a Sziget élen jár az európai fesztiválpiacon.
Kutatásokat is végeztetek az ezüst generáció fesztiválozási szokásairól?
Nem végzünk célzott kutatásokat, de folyamatosan figyeljük a jegyvásárlási trendeket, a látogatói visszajelzéseket, és természetesen az „ős-szigetes” közösség szinte magától jelez nekünk, ha van észrevételük. Gyakran kapunk visszajelzéseket e-mailben, közösségi médián vagy akár a fesztivál alatt személyesen is.
Miben különbözik a ezüst generációt célzó marketing a fiatalabb korosztálynak kommunikáló marketingtől?
A fiatalabb generációknál a vizualitás, a gyors impulzusok és a mindig aktuális line-up a legmeghatározóbb tényező. Az ezüst generáció esetében viszont az érzelmi kötődés, a megbízhatóság és a múltidéző tartalmak kapnak nagyobb szerepet. Nem fókuszálunk külön arra, hogy a számukra speciális üzeneteket fogalmazzunk meg, ez egyedül a sajtókommunikáció területén jelenik meg, ahol a Sziget-történelem és „az első fesztiválélmény” újra és újra előkerül, mint téma, és mint az összetartozás egyik generációs szimbóluma. A Sziget általános üzenetei, értékrendje adja azt az összetartó erőt, ami ezt a generációt folyamatosan motiválja, érdekli.
Tapasztalatotok szerint milyen kommunikációs csatornákon érhetők el az ezüst generáció tagjai?
Egyértelműen a Facebook és a hagyományos sajtó a legerősebb csatorna számukra. A fiatalabb generációkkal ellentétben náluk kevésbé működnek az olyan platformok, mint az Instagram vagy a TikTok. Emellett az élő kapcsolatok is kulcsfontosságúak – sokan évek óta visszajárnak, és közvetlen közösségi élményt keresnek.
Van olyan konkrét marketingkampányotok, amely kifejezetten az ezüst generációt célozta?
Nincsenek külön erre fókuszáló kampányaink, de voltak akcióink, amelyek kifejezetten a régi Sziget-látogatókhoz szóltak. Ilyen volt például a 20. és 25. Szigeten az a promóció, amikor, ha valaki bemutatta az összes korábbi fesztiválokra szóló karszalagját, örökös bérletet kapott – és képzeld, volt ilyen! Ez kifejezetten az ezüst generáció számára lehetett ösztönző, hiszen ők azok, akik akár az első évektől kezdve követték a fesztivált.
Hogyan látjátok az ezüst generáció szerepét a következő években a fesztiválon?
Egyre aktívabbak, kulturálisan nyitottak és a vásárlóerejük is jelentős. A kihívás az, hogy ne egy homogén csoportként kezeljük őket, hanem sokszínű, igényes közönségként, akiknek eltérő igényeik lehetnek. A lehetőség pedig abban rejlik, hogy új célcsoportként kapcsolódhatnak a Szigethez – akár többgenerációs élményként, akár magasabb színvonalú szolgáltatások vásárlóiként.
És milyen konkrét célkitűzéseitek vannak az ezüst generáció kapcsán a következő 3–5 évre?
Továbbra is a fiatalok elérése marad a fő fókusz, de követjük az ezüst generáció fejlődését, és figyelünk rá, hogy a Sziget-generáció közösségét hosszú távon fenntartsuk. A célunk velük kapcsolatban a Sziget-generáció egyben tartása, évről évre történő megszólítása, ezt szeretnénk továbbra is fenntartani, sőt erősíteni.
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk