Jelentős változások mennek végbe a Magyar PR Szövetségben, a múlt héten tartott közgyűlésen a szakmai szervezet új etikai kódexet és alapszabályt fogadott el. A 2025-ös szakmai és szervezeti eredmények áttekintése mellett több fontos, a Szövetség jövőjét befolyásoló kérdésben is döntenie kellett a megjelent tagoknak.

Az elfogadott változások értelmében az idei októberi tisztújítástól, azaz a következő elnökségi ciklustól kezdődően ismét hároméves terminusokban dolgozik majd az elnökség, melynek létszáma hét főre módosul, és a jövőben az elnök mellett két alelnök tevékenykedik majd: az egyik vállalati, míg másik ügynökségi alelnökként erősíti az elnökség munkáját. Az Alapszabály a tisztségviselők újraválaszthatóságát is korlátozza, ezzel is támogatva a szervezet folyamatos megújulását. Az új szabályozásnak megfelelő tisztújító közgyűlést2026. október 14-én tartja a szakmai szervezet.

Az MPRSZ a közgyűlésen beszámolt a 2025-ös év főbb eredményeiről is: „Számos olyan új kezdeményezés volt a tavalyi évben, amelyre méltán lehetünk büszkék. Tavaly Németh Flóra elnökségi tag kezdeményezésére indítottuk el a Közelebb a médiához programsorozatot, amelynek célja, hogy szakmai beszélgetések keretében hozzuk közelebb egymáshoz a kommunikációs szakembereket és az újságírókat. Az ügynökségi tagok körében óradíjfelmérést végeztünk el, és zajlik jelenleg is a tendereztetési ajánlás kialakítása. Folytattuk a PREXA és az újraindított Employer Branding Award versenyek szervezését, valamint továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai tudásmegosztást és kapcsolatépítést támogató Drinks&Links eseményekre.”

Hozzátették, az új etikai kódex és alapszabály ellenére a megkezdett projekteket tovább folytatják. Ezek közé tartozik az MPRSZ Krízistérkép, egy belső kommunikációs tagozat és az utánpótlás neveléséért létrejött program.

A közgyűlést megelőzően Szántó Balázs elnökségi tag lemondott tisztségéről, így az elnökség a következő hónapokban négy fővel folytatja munkáját.

A hétfői napon Szántó Balázs a kreativ.hu-n megjelent publicisztikában értekezett az egész kommunikációs szektor átalakulásáról,  ebben a szegmens mélyen gyökerező, strukturális problémáit veszi górcső alá, sürgetve az állami források elosztásának és a központosított közbeszerzések rendszerének újragondolását. Véleménye szerint az elképesztő mértékű állami kommunikációs büdzsék döntő többségét nem újraosztani kellene, hanem adófizetői szemmel sokkal hasznosabb, égetőbb területekre – így az oktatásra, az egészségügyre és a gazdaságfejlesztésre – átcsoportosítani. Hangsúlyozza, hogy a közszférában is léteznek legitim kommunikációs feladatok, ám ezeket a torzító, vízfej-centrikus hivatali struktúrák helyett kizárólag valódi, tiszta piaci versenyhelyzetben, a feladatra legalkalmasabb külső szakemberek bevonásával kéne menedzselni.

Szántó Balázs határozottan kiáll a versenypiaci kommunikációs ügynökségek létjogosultsága mellett, cáfolva azt az elképzelést, hogy a feladatok házon belülre szervezése vagy a mesterséges intelligenciára bízása hosszú távon kifizetődő lenne. Az MPRSZ (Magyar Public Relations Szövetség) 2025-ös ügynökségi óradíjfelmérésére és tenderajánlásaira hivatkozva rámutat, hogy az ügynökségekre nem egyszerű végrehajtóként, hanem olyan stratégiai parterekként van szükség, akik a szervezeteken belüli csőlátást megtörve nyújtanak komplex, házon belül racionálisan fel nem építhető iparági tapasztalatot. A szektor fenntarthatóságának érdekében Szántó elengedhetetlennek tartja a nemzetközi narratívák szolgai adaptációjának meghaladását, valamint a mikro- és kisvállalkozásokat terhelő, indokolatlanul hosszú (60-120 napos) ügyféloldali fizetési határidők megszüntetését, amelyhez a szakma nyílt és egységes fellépését szorgalmazza.