Szigorúbb közvetítési irányelvekkel lépnek fel Európa-szerte a női sportolók szexualizációja ellen. A cél az, hogy a nem megfelelő kameraszögek és az öncélú, lassított ismétlések többé ne tereljék el a figyelmet a valódi sportteljesítményről.
A kezdeményezés az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) és az Európai Atlétikai Szövetség (EA) összefogásával valósult meg. A szervezetek arra ösztönzik a televíziós stábokat, hogy a versenyzők teste helyett végre újra a sportértékre és a teljesítményre fókuszáljanak.
Az új szabályozás szerint a rendezőket óva intik a túl hosszú ideig kitartott közelik, az intim szögekből rögzített alsó fotóállások, valamint a szakmai szempontból teljesen indokolatlan, lassított visszajátszások alkalmazásától.
A médiaházak döntéshozói elismerték: a manipulatív vágástechnika és a kompromittáló beállítások használata továbbra is rendszerszintű probléma a sportmédiában.
A dokumentum külön nevesíti az olyan versenyszámokat – például a magasugrást, a rúdugrást és a távolugrást –, amelyek közvetítése során rendszeresen előfordulnak a sportolók mögül indított, túlzottan szűk képkivágások.
A reformok mögé maguk a versenyzők is teljes mellszélességgel beálltak. Holly Bradshaw brit olimpikon rúdugró például megosztotta: a tolakodó kamerák gyakran a legélesebb versenyhelyzetekben vonják el a sportolók figyelmét. Emellett rámutatott arra is, hogy a lassított felvételeket az internetes trollok előszeretettel használják fegyverként jogsértő vagy ízléstelen online tartalmak gyártásához.
A női atlétikát közvetítő csatornák számára már elérhetővé tették az új kézikönyvet. Az EBU szerint a jövőben a közvetítések fókuszába a sportolók „technikai felkészültségének és a sport drámaiságának” kell kerülnie.