Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
KKV Business 2023. december 20

Az MI szabályozási törekvései az Európai Unióban

Az ipari forradalmak, az internet feltalálása és a mobiltelefonhasználat létszükségletté válása után minden bizonnyal újra eljött a technológiai paradigmaváltás ideje, amelynek középpontja és mozgatórugója vitathatatlanul a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia bemutatásának ideje már lejárt: számos tudományos cikket, véleményt, kutatást lehet fellelni a témában, sokan használjuk is már a mindennapjaink során. Az Európai Unió – felismerve, hogy a mesterséges intelligencia nem ismeri az államhatárokat, teljesen független azoktól – a szabályozás oldaláról a jogharmonizációs tevékenysége által próbál lépést tartani a technológiai fejlődéssel az uniós állampolgárok védelme érdekében.

A tanulásalapú rendszerek előnyei közé tartozik, hogy az egyszerűbb, sémákra épülő munkafázisokat, feladatokat egy idő után helyettünk el tudják majd végezni, ezzel megnövelve a hasznos emberi munkaidőt. A használatukra való áttérés azonban az újdonságukból fakadó kockázatok (adatszivárgás, átláthatóság kihívásai, tisztességtelen verseny, károkért való felelősség kérdésköre) kollektív csökkentésére vonatkozó erőfeszítések nélkül nem valósulhat meg.

A mesterséges intelligencia átfogó szabályozása az Európai Bizottság 2021 áprilisi kezdeményezése folytán indult meg, amely kezdeményezés 2023 júniusára öltött testet egy rendelettervezetben. Ezt követően az Európai Tanácsban megkezdődtek a tagállamokkal folytatott tárgyalások a rendelet végleges formáját illetően, mely a várakozások szerint már év végére elkészülhet. Az Európai Parlament számára prioritást élvez annak biztosítása, hogy az EU-ban használt mesterséges intelligencia-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetőek, megkülönböztetéstől mentesek és környezetbarátak legyenek. Az előzetes tervek szerint a rendszereket az automatizálás helyett az emberek felügyelnék a káros következmények megelőzése érdekében. Az Európai Parlament emellett technológiasemleges, egységes definíciót szeretne a mesterséges intelligencia számára, amelyet a jövőbeli mesterséges intelligencia-rendszerekre is alkalmazni lehetne.

A harmonizációs jogszabálycsomag kötelezettségeket írna elő a szolgáltatók és a felhasználók számára a mesterséges intelligencia kockázatának mértékétől függően. A ma ismert rendszerek működéséből fakadó, feltárt és szabályozni kívánt kockázatokat a rendelet tervezete három kategóriába sorolja:

  • Léteznek elfogadhatatlan kockázattal járó rendszerek, amelyek veszélyt jelentenek az emberekre, ezáltal betiltásra kerülnek. Ide tartoznak a kognitív viselkedési manipulációt célzó (például hangvezérelt játékok, amelyek veszélyes viselkedésre ösztönzik a gyermekeket), illetőleg a diszkriminációt előtérbe helyező rendszerek (ilyen lehet egy munkahelyen a munkáltató által alkalmazott szoftver, amely sorrendet állít az alkalmazottak között viselkedés, társadalmi-gazdasági státusz vagy személyes jellemzők alapján).
  • A biztonságot vagy az alapvető jogokat negatívan befolyásoló mesterséges intelligencia-rendszerek magas kockázatúnak minősülnek. Ide tartoznak azon speciális területek mesterséges intelligencia-rendszerei, amelyeket regisztrálni kell egy uniós adatbázisban (oktatás és kutatás, bűnüldözés, foglalkoztatás, munkavállalók irányítása és az egyéni vállalkozáshoz való hozzáférés stb.).
  • A harmadik, korlátozott kockázatú csoportba tartoznak az ún. „generatív MI” rendszerek, melyeknek minimális átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a használatuk előtt és alatt (ide tartoznak az olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek kép-, hang- vagy videotartalmat generálnak vagy manipulálnak, például a “deepfake”).

Az Európai Parlament a mesterséges intelligencia törvényi kereteinek felállítása érdekében tett erőfeszítések mellett 2023. július 5-én két újabb jelentős uniós jogszabályt fogadott el – Digital Services Act a digitális szolgáltatók, és Digital Markets Act a digitális piacok szabályozására – amelyek biztonságosabb, igazságosabb és átláthatóbb online környezetet teremtenek majd a felhasználók számára.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!  

Tovább

Továbbiak
Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt az etikus meggyőzés keretei között vagy sötét manipulációs trükkökkel éri el. Szerémi Péter kommunikációs tanácsadó segített nekünk rendet tenni ebben a bonyolult ügyben. A Hello Biznisz cikke.
KKV Business | 2026. október 13.
Az Európai Unió vámrendszere olyan jelentős változás előtt áll, amire az elmúlt 50 évben nem volt példa, Az EY Magyarország segít eligazodni az új szabályozásban.
KKV Business | 2026. április 08.