Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj
le semmi fontosról!
Laptop a teraszon, meeting a Balaton-parti nyaralóból, ebédszünetben egy gyors csobbanás a tóban – sok vezető számára ez inkább hangzik lazításnak, mint munkavégzésnek. De vajon tényleg csökken a teljesítmény attól, hogy valaki nem az irodából vagy az otthonából dolgozik? Hol húzódik a határ a cégvezetők számára a rugalmasság és a kontrollvesztés között? Egyáltalán mitől működik jól a home office rendszere egy vállalkozásban? A témát Stréhli Georgina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, valamint Tóth Gábor, a több mint egymillió készételt gyártó Polcz Food ügyvezetője segítségével jártuk körbe.
A „home office”, vagyis az otthonról dolgozás ma már nem valamiféle kiváltság, hanem a mindennapok része. Ezt bizonyítja a GKI 2025-ös kutatása is, amely szerint a munkavállalók 29%-ának van lehetősége arra, hogy legalább részben otthonról végezze a munkáját, a felsőfokú végzettségűek körében ez az arány még nagyobb, közülük minden második dolgozhat home office-ban. Szakértőnk, Stréhli Georgina ugyanakkor rámutat: időközben az lett a tendencia, hogy egyre inkább visszarendelik a munkavállalókat az irodába.
Pedig a home office munkavégzés a Covid-járvány pozitívnak tűnő hozadéka: 2020-ban szó szerint a fél világ ráébredt, hogy online is lehet meetinget összehívni, és a munka akkor sem feltétlenül áll le, ha nem adott hozzá az irodai környezet. „A Covid alatt rájöttünk, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ez a fajta munkavégzés és a munkavállaló is adaptálódott hozzá. Könnyebb a logisztika, rugalmasabb, ugyanakkor szociális tényezők – mint a csapat, illetve a személyes kommunikáció – hiánya miatt sokakban megfogalmazódik egy idő után az igény a hibrid jellegű munkavégzésre. Most már azt mutatják a kutatások, hogy a megkérdezettek 80-90%-a hibrid megoldást preferálja” – mondja Georgina.
Az adalékanyag-mentes készételeket gyártó Polcz Foodnál már a Covid-időszak előtt is volt lehetőség a munkatársaknak otthonról dolgozni. A mostanra 1 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedő, évente több mint egymillió készételt gyártó cég közel 25 munkatársa meghatározott szabályok szerint élhet a home office lehetőségével. Náluk a gyártástól a logisztikán át a marketingig minden funkció házon belül van, így a feladattól is függ, hogy kinek van lehetősége akár otthonról is elvégeznie a munkáját.
„Alapvetően rugalmasságra törekszünk és hiszünk abban, hogy ha az ember felnőttként kezeli a kollégáit, azok is felnőttént viselkednek” – emeli ki Tóth Gábor, a Polcz Food Kft. ügyvezetője. – „Ha valakinek napközben kell elintéznie valamit, nyugodtan kimehet, senki nem fog emiatt szemet mereszteni. Természetesen nem minden terület egyforma, a gyártás és a raktározás kötöttebb, fizikai jelenléthez kötött munka. Az irodai funkcióknál viszont nagyobb a mozgástér. Az üzem és az iroda is Hatvanban van, ez befolyásolja a rendszerünket: a helyi kollégák heti egy home office napot kapnak, a budapestiek kettőt.”
Adja magát a kérdés, hogy ahol van lehetőség az otthonról dolgozásra, ott vajon nyáron tágíthatók-e a keretek, és átköltözhet-e az iroda mondjuk a balatoni nyaralóba. Lássuk be, nehéz elképzelnünk, hogy úgy általában bármelyik főnök lelkesen fogadná, ha az egyik kolléga a vízpartról akarna bejelentkezni az online meetingbe. Pedig nem is olyan ördögtől való elképzelés ez. Georgina szerint a hiedelmeink és berögződéseink miatt gondoljuk, hogy ilyen környezetben nem is lehet igazán dolgozni: „Ha a teljesítményre nem gyakorol változást, elvileg nincs különbség abban, hogy valaki az otthoni szobájából, vagy a hétvégi háza kertjéből dolgozik. Magyarországon a munkához és a munkahelyhez kapcsolódó attitűd távol áll attól, hogy el tudjuk képzelni, hogy egy lazább vagy akár idegen környezetben is megfeszítetten tudunk dolgozni és megfelelő teljesítményt tudunk letenni az asztalra. Ha valaki el akarja végezni a feladatát, bárhonnan el fogja tudni végezni, ha a technikai feltételek adottak hozzá.”
Márpedig a feltételeket nem is olyan bonyolult megteremteni – ezt Gábor is megerősíti: „A mai digitális eszközök – a Teams, a felhőalapú munkavégzés, a közös dokumentumkezelés – alapból lehetővé teszi azt, hogy szinte bárhonnan el tudja valaki látni a munkáját. Ha valaki elérhető, reagál, teljesíti a feladatait, a csapat számára lényegében mindegy, hogy épp Hatvanban van vagy a Balatonnál.”
Mégis mintha lenne egy alapvető félelem a munkáltatókban, hogy ha valaki a nyaralójából kíván home office-olni, akkor az igazából lébecolni fog. „Jellemzően tartja magát a hazai kultúrában mélyen gyökerező poroszos munkamorál, hogy ’csak az dolgozik, aki szenved, akit látnak’. A vezetők számára a teljesítmény vagy a munkaidő hosszának elmaradása, a feladatvégzés intenzitásának csökkenése jelentik a legnagyobb félelmet” – magyarázza Georgina. Azt is hozzáteszi, hogy a vezetők a kontrollvesztéstől való félelmüket úgy ellensúlyozzák, hogy mindenféle ellenőrzési módokat vetnek be, hogy bizonyítottnak lássák: a beosztott tényleg dolgozik. Csakhogy ennek rendszerint az a következménye, hogy a munkavállaló megtanulja színlelni a munkát, ahelyett, hogy hatékony lenne. Tehát nem biztos, hogy azzal jár jobban a cégvezető, ha szigorú szabályokat ír elő és tiltja a lakóhelytől eltérő munkavégzést.
Ráadásul van a környezetváltozásnak pozitív hatása is: csökkentheti a stresszt és növelheti a kreativitást, és kétségtelenül nagyobb szabadságélményt adhat. Igaz, nem mindenkire egyformán hat a megváltozott környezet, ahogy Georgina is kiemeli: „Eltérő, hogy milyen környezetben tudunk produktívak lenni, ez függ az élethelyzettől, kortól, és az adott környezet lehetőségeitől, de ugyanúgy a feladat jellegétől is. Aki képes önállóan strukturálni az idejét, az egy nyaralóban is produktív lesz, akinél viszont a belső fegyelem hiányzik, annál a külső ingerek elvihetik a fókuszt.”
Gábor a Polcz Foodnál még kevésbé találkozott azzal az igénnyel, hogy valaki a nyári hónapokban néhány napot inkább a nyaralóból dolgozna, náluk inkább a szabadságolások összehangolása jelent kihívást. Viszont volt olyan eset, amikor a cég kellően rugalmasan állt hozzá egyik kollégájuk életében bekövetkezett változáshoz: „Egyik munkatársunk egyszer csak megemlítette, hogy lakást néznek. Később derült csak ki, hogy Veszprémben – ami azért odébb van Hatvantól. Ahelyett, hogy elengedtük volna, inkább átszerveztük a munkakörét. Amit addig irodai jelenléthez kötötten csinált, arra felvettünk valakit, amit pedig lehetett home office-ban végezni, azt megkapta ő. Az élet bizonyította, hogy ez a felállás is jól működik.”
Pedig alapvetően Gábor nem pártolja azt, hogy valaki csak otthonról dolgozzon, ha egy újonnan jelentkezőről kiderül, hogy nem is nagyon szeretne bejárni az irodába, akkor inkább elválnak útjaik: „A tapasztalat megmutatta, hogy az irodai jelenlétnek és a közösségnek pótolhatatlan értéke van. Ezért nem támogatjuk, hogy valaki csak home office-ból dolgozzon. Nem azért, mert ez önmagában hibás elgondolás lenne, hanem mert a mi kultúránkba az együtt töltött idő is szervesen beletartozik.”
Ahogy látjuk, Gábornál nem a Georgina által emlegetett ’poroszos hozzáállás’ és valami ’ősbizalmatlanság’ áll annak hátterében, hogy inkább a hibrid munkavégzést támogatják, nem lehet csak távolról dolgozni. Sőt, a bizalom fontos építőköve a vállalkozásnak, bár Gábornak volt olyan negatív tapasztalata pont a home office-szal összefüggésben, ami miatt egyszer megingott: „Én alapvetően a bizalomból indulok ki, az a szemléletem ma is. Egyszer azonban volt egy olyan eset, amikor kiderült, hogy valaki munkaidőben a saját vállalkozásával foglalkozott. Ez nemcsak a home office-modellt kérdőjelezte meg bennem, hanem sokkal mélyebb, bizalmi kérdéseket vetett fel. Utána egy időre visszatereltük a kollégákat az irodába. Ma már azt gondolom, hogy egy ilyen eset nem a home office létén múlik – hanem egy jelzés arra, hogy valami más nincs rendben.”
