A Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H 2012 óta negyedévente megjelenő ifjúsági indexének eredményei változatos képet mutatnak a felsőoktatás megítéléséről. Az időszak első felében 19-43 százalékuk tartotta európai szintűnek az oktatás színvonalát, a második ötéves ciklusban gyengébb eredmények születtek, a mélypont pedig 2018-ban volt, akkor 10 százalék alatti arányra is volt példa. A mostani kutatásból kiderül az is, hogy a diákok 37 százaléka azt tanulja, ami érdekli, miközben 22 százalékuk fontolgatja a külföldi tanulás lehetőségét. A diákok 46 százaléka számít arra, hogy könnyen kap majd munkát, ha lediplomázik, 22 százalékuk szerint azonban a munkakeresés nehéz menet lesz.

„Magas színvonalúnak tartja-e a magyar oktatási rendszert európai viszonylatban?” – többek között erre a kérdésre kellett válaszolnia a K&H ifjúsági index múlt év negyedik negyedévében készült reprezentatív felmérésében a 19-29 éves korosztály tagjainak. Az eredmények alapján sok fiatal nincsen túl jó véleménnyel az oktatási rendszerről.

Az iskolás éveiken már túljutó, jelenleg dolgozó fiatalok ötöde,19 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy nemzetközi mércével is elfogadhatónak tartja-e a magyar oktatási rendszert. A nappali tagozatos képzésben tanuló diákok körében viszont rosszabb eredmény született, mindössze 14 százalékuk nyilatkozott pozitívan, 55 százalékuk fogalmazott meg negatív véleményt, míg 31 százalékuk lényegében semlegesen állt a kérdéshez. A 2012 vége óta minden negyedévben elkészülő felmérés eredményei meglehetősen vegyes képet mutatnak a felsőoktatás megítéléséről. 2012-től 2016 végéig a tanulók 19-43 százaléka tartotta európai színvonalúnak az oktatást. 2017-től viszont gyengébb eredmények születtek: 2018-ban volt a mélypont, akkor 10 százalék alatti arányra is volt példa. Az idei harmadik negyedévben 17 százalékuk volt ezen a véleményen, arányuk pedig a negyedik negyedévre 3 százalékponttal csökkent.

A diákok jellemzően kedvezőtlennek látják az iskolán belül elérhető kiegészítő képzési és ösztöndíj-lehetőségeket: mindössze 34 százalékuk nyilatkozott pozitívan a helyzetről, ami lényegében megegyezik az előző két negyedév eredményeivel, és kifejezetten alacsony értéknek számít. Ezen a téren a diákok 27 százaléka semleges véleményt fogalmazott meg, 39 százalékuk pedig pesszimistának mondható, szerintük ugyanis nincs sok kiegészítő képzési és ösztöndíj-lehetőség az intézményükben.

A felmérés arra is választ adott, mit várnak a diploma utáni álláskereséstől az érintettek. Az egyetemisták 46 százaléka szerint nagyon könnyű vagy könnyű lesz az elhelyezkedés, 34 százalékuk átlagos helyzetre számít, ugyanakkor 20 százalékuk – vagyis minden ötödik diák – szerint nehéz lesz állást találniuk.