Kevesebben ódzkodnak ma már az okoseszközös fizetésektől. Ez részben annak köszönhető, hogy a járvány miatt 2020-ban rendkívüli mértékben felgyorsult a digitális megoldások iránti igény. „Ebben a változásban szerepet játszik az is, hogy sokan - akik korábban még bizonytalanok voltak - ma már biztonságosnak tartják ezeket az új, kényelmes fizetési alternatívákat” - mondta Németh Balázs, a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H innovációs vezetője.

Az elmúlt évtizedekben a lakosság egy része távol tartotta magát az elektronikus fizetésektől, legyen szó akár utalásokról, kártyás fizetésekről vagy a mobiltelefonos fizetések. Részben azért, mert nem tartották elég biztonságosnak. Ezen a téren látható komoly változás, egyre többen barátkoznak meg ezekkel a fizetési megoldásokkal, hiszen növekszik azoknak a tábora, akik korábban inkább készpénzt használtak, váltottak és elektronikus fizetésre tértek át.

Németh Balázs közölte: „Az okoseszközös fizetések extra biztonságot nyújtanak. Az okoseszközös fizetést az úgynevezett NFC-s és mobiltokenes technológia teszi lehetővé. Mindkettő abszolút biztonságos és nagyon erőteljes banki informatikai rendszerek segítségével működnek” - tette hozzá a szakember. Ugyanez igaz az elektronikus utalásokra vagy éppen a fizikai bankkártyákkal történő fizetésekre is.

A lakossági ügyfelek okoseszközös fizetésre való egyre erőteljesebb fogékonyságát látványosan bizonyítják a legfrissebb magyarországi pénzforgalmi adatok is. Az idei második negyedévben a Magyarországon kibocsátott bankkártyákkal összesen 364 millió vásárlási tranzakció történt, ez pedig az előző év azonos időszakában regisztrált majdnem 283 millió fizetéshez képest 29 százalékos emelkedésnek felel meg. Bár ez a két számjegyű növekedés figyelemre méltó, az okoseszközös fizetéseket magában foglaló, úgynevezett kártyalapú mobilfizetések ehhez képest sokkal nagyobb mértékű növekedést értek el.

A második negyedévben ugyanis közel 63 millió alkalommal fizettek valamilyen mobileszközzel, szemben 2021 áprilisától június végéig terjedő időszakával, amikor a szóban forgó vásárlások száma alig haladta meg a 25 milliót. Vagyis a tranzakciók száma 150 százalékkal nőtt, azaz két és félszeres bővülésről van szó.