Az aszály ellen vannak szerencsére praktikák az esőtáncon kívül, a Praktiker szakértője 5 módszert ajánl, amivel a vízhiányos kerten segíteni lehet.
Több, jól bevált módszer egyidejű alkalmazásával tarthatjuk zölden kertünket a hőségben is. Az egyre inkább vízhiányos nyári hónapok miatt még fontosabb az átgondolt esővízgyűjtés, -tárolás, vízvisszatartás – majd a rendelkezésre álló víz felhasználása. Árnyékolással, mulcsozással pedig lassíthatjuk a talaj kiszáradását, így az öntözés is hatékonyabb lehet – emlékeztet rá a Praktiker szakértője.
A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak, ezért a kert gondozásában is új szemléletre van szükség. A cél már rég nem az, hogy minél több vizet használjunk fel, hanem hogy a rendelkezésre álló csapadékot minél hatékonyabban hasznosítsuk, és megőrizzük a talaj nedvességét. Legyen szó esővízgyűjtésről, mulcsozásról, árnyékolásról vagy víztakarékos öntözésről, a szükséges eszközök és megoldások a barkácsáruházban könnyen beszerezhetők. Ha pedig bizonytalanok vagyunk, kérdésünk van, szakértőtől kérhetünk tanácsot, tippet. Füzesi Melinda, a Praktiker kert- és növényápolási szakértője összegyűjtötte azokat a praktikákat, amelyek segíthetnek abban, hogy a kert a legnagyobb hőségben is üde és egészséges maradjon.
1. Fogjuk fel az esőt, amikor lehet
Bár a nyári vízhiányos időszakokra már tavasszal és az esősebb hónapokban érdemes készülni, a nyáron érkező záporok, zivatarok minden cseppje igazi kincs, amit nem szabad veszni hagyni.
A szakértő szerint a legegyszerűbb megoldás az ereszcsatornához kapcsolt hordó vagy gyűjtőtartály, amelyet érdemes fedéllel vagy szűrővel ellátni, hogy kevesebb levél és rovar kerüljön a vízbe. Az is fontos, hogy az ereszt és a szűrőt rendszeresen tisztítsuk meg a levelektől, szennyeződéstől. Nagyobb kertek esetében érdemes lehet nagyobb kapacitású, akár föld alá süllyesztett tartályban gondolkodni.
Tipp: Egy átlagos családi ház tetőfelületéről egy nagyobb nyári zápor során is jelentős mennyiségű víz gyűjthető össze. Ahhoz, hogy ezt a lehető legjobban ki tudjuk használni, a tároló méretét érdemes a kert vízigényéhez igazítani.
2. A legjobb víz az, amit nem veszítünk el
A kert vízháztartásának javítása nem csak a gyűjtésről szól. Legalább ilyen fontos a víz helyben tartása. A csapadék gyors elfolyása helyett törekedjünk arra, hogy minél több nedvesség szivárogjon be a talajba.
Ebben segíthet a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, például komposzt használatával. A humuszban gazdag talaj több vizet képes megkötni, így a növények hosszabb ideig jutnak nedvességhez két öntözés között. A gyep túlzott rövidre nyírását is érdemes kerülni, mert a magasabb fű jobban árnyékolja a talajt és lassítja a kiszáradást.
3. Tároljunk okosan, öntözzünk tudatosan
A begyűjtött esővíz akkor ér a legtöbbet, ha takarékosan használjuk fel. A Praktiker szakértője szerint a legnagyobb hiba, ha hirtelen, nagy mennyiségű vizet locsolunk el, mert annak jelentős része elpárolog vagy elfolyik.
Az öntözésre az egyik leghatékonyabb megoldás a csepegtetés, mivel közvetlenül a gyökérzónába juttatja a nedvességet. Ezzel jelentősen csökkenthető a párolgási veszteség, ráadásul a növények egyenletesebben jutnak vízhez. Automata rendszerek esetén érdemes időzítőt, esőérzékelőt vagy talajnedvesség-érzékelőt használni, hogy csak akkor öntözzünk, amikor valóban szükséges.
Tipp: A locsolást mindig a kora reggeli vagy az esti órákra időzítsük. Ha tűző napon locsolunk, a víz jelentős része elpárolog. Ha ritkábban, de alaposan öntözünk, a víz mélyebbre jut, és a talajnedvesség is tartósabb lesz. A gyakoribb és rövidebb locsolással csupán a talaj felső rétegét nedvesítjük át, aminek hatására a növények sekély gyökérzetet fejlesztenek, és még érzékenyebbé válnak a hőségre.
4. Árnyékot a legérzékenyebb növényeknek
Füzesi Melinda szerint a tartósan 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet sok növény számára komoly stresszt jelent. A napos kertrészekre ezért érdemes fénykedvelő, szárazságtűrő növényeket választani, például évelőket, pozsgásokat, díszfüveket vagy félcserjéket. Egyre népszerűbbek a mediterrán fajok is, mint a tölcsérjázmin, a leander, a füge vagy az olajfa.
A már meglévő, kevésbé hőségtűrő növényeket pedig célszerű árnyékolással védeni. Erre alkalmas lehet árnyékolóháló, árnyékolóvászon vagy akár egy ideiglenesen felállított rácsszerkezet is. A cél nem a teljes sötétítés, hanem a legintenzívebb napsugárzás szűrése.
Különösen figyeljünk a magaságyásokban, dézsákban vagy balkonládákban nevelt növényekre, mert ezek földje jóval gyorsabban melegszik fel és szárad ki. Esetükben a mulcsozás is sokat segíthet a talaj nedvességének megőrzésében.
5. Mulcsozással a kiszáradás ellen
A mulcsozás, amelynek során szerves anyagokkal – például fakéreggel, faforgáccsal vagy szalmával – fedjük a talaj felszínét, több szempontból is az egyik leghasznosabb praktika.
A mulcs árnyékolja a földet, csökkenti a párolgást, mérsékli a talaj felmelegedését, és segít visszaszorítani a gyomokat is – emlékeztet rá a Praktiker szakértője. Ennek köszönhetően a növények gyökérzónája hűvösebb és nedvesebb marad, így ritkábban van szükség öntözésre.
Tipp: A mulcsréteg ideális vastagsága általában 5–8 centiméter. Ügyeljünk arra, hogy ne érjen közvetlenül a növény szárához vagy a fa törzséhez, így a növények egészségesen fejlődhetnek.